December 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről, azaz az állam által be nem szedett, azaz hiányzó áfa összegéről szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozza fel az adatokat. Figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben a 2020-as becslés még 6,1 százalékos áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték még ennél is egy nagyságrenddel jobb, 5,1 százalékos lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

Az Európai Bizottság minden évben elkészíti az egyes tagállamok által be nem szedett áfa összegére és a potenciálisan beszedhető áfához viszonyított arányára vonatkozó statisztikákat. Magyarországon az elmúlt évtized adatai alapján egy egyre eredményesebb áfabeszedés képe rajzoldódott ki. Bár a tavaly közzétett becslés alapján úgy tűnt, hogy a 2020-as évben is egyenletes csökkenést mutat az áfa-csalás, a ma publikált végleges számok alapján kiderült, nem kis meglepetésre, hogy valójában még a vártnál is jobb eredményt ért el az ország. A 2020--as 5,1 százalékos áfarés döbbenetesen jó adat, a skandináv országokon kívül sehol máshol nem sikerült ennyire leszorítani az áfacsalást" – összegezte Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

Forrás: Niveus Consulting Group

Régiós összehasonlítás

Az alábbi táblázatban a Niveus Consulting Group összefoglalta a környező, illetve a nagyobb nyugati országok adatait. A táblázatban 2020-ig szerepelnek az adatok, mivel Magyarország esetében nem tettek közzé 2021-es adatot a jelentős becslési pontatlanság miatt. A táblázatból az is jól látszik, hogy a 2019-es kisebb kisiklás ellenére Magyarország továbbra is kiemelkedően jól teljesít nemcsak régiós, de akár nyugat-európai összehasonlításban is az áfacsalás elleni küzdelemben.

Az eredményesség döbbenetes javulásának háttere

Fischer Ádám szerint az eredményesség javulásában jól követhetőek voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép (2014), az EKAER (2015) vagy éppen az online számla (2018) bevezetése. Ugyanakkor az elmúlt időszakban valamelyest kevésbé volt egyértelmű a trend, mivel a 2019-es adat, ismeretlen okból magasabb lett a korábbi években. A 2020-as végleges adatokkal viszont újfent visszatért az ország a folyamatos javuló tendenciához.

IllusztrációForrás: MTI/Beliczay László

Az áfarésről szóló tanulmány készítői a Magyarországra vonatkozó részben kiemelik, hogy a 2020-as adat annak ellenére mutat hatalmas javulást, hogy a GDP koronavírus miatti beesése negatívan kellett volna, hogy az áfabeszedést befolyásolja. Ennek ellenére, ahogy a készítők is hangsúlyozzák, Magyarország érte el a legnagyobb javulást 2019 és 2020 között. A 4,7 százalékpontos javulással leelőztük többek között a második helyezett Németországot (4,2 százalékpont) és a harmadik helyezett Hollandiát (4,1 százalékpont).

A jelentés készítői szerint a javuló adatokban részben a koronavírus járvány miatti támogató intézkedések – és ezen keresztül a csődök számának csökkenése –, valamint a szintén a járványhoz köthetően csökkenő készpénzforgalom is szerepet játszhatott. Végül csak tippelni lehet, de bizonyára a magyar eredmény kiugró javulásában az online számlarendszer 2020-as kiterjesztése, illetve akár az otthonfelújítási támogatás bevezetése is közrejátszhatott, hiszen mind a két esetben az áfaelkerüléssel kiemelten fertőzött terület esetében vált alapkövetelménnyé a számlák kibocsátása.