Kiderült, hogy mely országok uralják a műanyaghulladékok piacát

Műanyag visszaküldés Kuala
A container filled with plastic waste from Australia is seen on May 28, 2019 before shipping back to the country of origin in Port Klang, west of Kuala Lumpur. (Photo by Mohd RASFAN / AFP)
Vágólapra másolva!
Évente világszerte mintegy 350 millió tonna műanyaghulladék keletkezik. Ennek jelentős részét elégetik, vagy szemétlerakókba kerül. Egy kisebb részét újrahasznosítják, és még kisebb hányada a nemzetközi kereskedelemi körforgásba kerül. Most kiderült, hogy mely országok a legnagyobb exportőrök és importőrök a globális műanyaghulladék-piacon.
Vágólapra másolva!

A világ országaiban évente nagyjából 350 millió tonna műanyaghulladék keletkezik. Ez több mint 10 millió, teljesen megrakott szemétszállító teherautónak felel meg. Ennek a hulladékmennyiségnek a jelentős részét elégetik, vagy szemétlerakókba kerül, szennyezve ezzel a levegőt, a szárazföldet és a vizeket.

Egy kisebb részét újrahasznosítják, és megint másik része bekerül a globális műanyaghulladék-piac körforgásába.

Ez utóbbi azonban csak a globális évi műanyaghulladék-termelés 2 százalékát teszi ki – írja a Visual Capitalist.

A globális piac

Az OECD és az ENSZ adatai alapján kiderült, hogy mely országok exportálják és importálják a legtöbb műanyaghulladékot. A kereskedelem jelentősége, hogy bár a legtöbb műanyaghulladékot az országokon belül kezelik és hasznosítják újra, a felesleges mennyiség exportja segít kezelni a műanyag-kibocsátás egy részét, illetve csökkenti a helyi újrahasznosító létesítményekre és a hulladéklerakókra nehezedő nyomást.

A műanyaghulladék importja pedig pénzügyi előnyökkel is járhat. Sok országnak ugyanis olcsóbb importálni, majd újrahasznosítani a műanyagot az újonnan gyártott műanyag vásárlásával szemben.

Ráadásul sok olyan ország van, amely egyszerre exportál és importál műanyaghulladékot.

Ezek általában a kedvezően hasznosítható műanyagot vásárolják meg, míg a nehezebben használható hulladékot eladják.

Noha egyes kutatások rámutattak, hogy

a magasabb műanyaghulladék-import bizonyos körülmények között kedvező hatással volt a szegényebb országok gazdasági növekedésére,

a teljes kép nem ilyen egyértelmű. Ha ugyanis ezek az országok nem megfelelően újrahasznosítható, szennyezett műanyagot vásárolnak, akkor ezek az életciklusuk végén akár jelentősen csökkenthetik is a pénzügyi előnyöket.

A legnagyobb exportőrök

A bejelentett, 4 millió tonnát meghaladó éves műanyaghulladék-exportjával

Európa áll a világkereskedelem csúcsán, 80 százalékos globális részesedéssel.

Mivel azonban a hivatalos adatok szerint az európai államok a legtöbbet más európai országokba exportálják, így Európa egyben a legnagyobb importőr-régió is.

A legfrissebb elérhető adatok 2020-ból származnak, és ezek alapján Németország a legnagyobb műanyaghulladék-exportőr, évi közel 853 ezer tonnával. A második helyre Japán (820,7 ezer tonna) került, míg a harmadik az Egyesült Államok (624,5 ezer tonna) lett.

A top 10-es listán található még (sorrendben): az Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, valamint Ausztria.

Németország egyébként elsősorban Hollandiára, Lengyelországra, Ausztriára, Svájcra és Törökországra támaszkodik a műanyaghulladék kezelésében.

A legnagyobb ázsiai exportőrnek számító Japán főként Malajziába, Vietnámba, Thaiföldre, valamint Dél-Koreába adja el a hulladékot. Az Egyesült Államok pedig elsősorban Kanadával kereskedik, de jelentős mennyiségű műanyagot exportál Mexikóba, Malajziába, Vietnámba, Indiába, Hongkongba, valamint Indonéziába is.

A legnagyobb importőrök

A legnagyobb importőrök listáját Malajzia vezeti, 715,2 ezer tonnával.

A második helyen Törökország (619,2 ezer tonna) állt, míg a harmadik Németország (567,2 ezer tonna) lett, 2020-ban.

A top 10-es listára itt az alábbi országok fértek még fel (sorrendben): Vietnám, Hollandia, az Egyesült Államok, Indonézia, kisebb ázsiai országok (összesen 230,9 ezer tonnával), Lengyelország, valamint Olaszország.

2017-ig egyébként Kína volt a világ egyik legnagyobb műanyaghulladék-importőre, és a vásárolt műanyag tekintélyes részét a feldolgozóiparban használták fel.

2018-ban azonban Peking 24 fajta újrahasznosítható hulladékra vezetett be behozatali tilalmat.

Ennek eredményeként Kína műanyaghulladék-importja egyetlen év alatt több mint 95 százalékkal csökkent.

Annak, hogy mára csupán a globálisan megtermelt műanyaghulladékok 2 százaléka van nemzetközi kereskedelmi forgalomban, fontos oka a 2019-es bázeli egyezmény.

Ezt a megállapodást 187 ország írta alá, és a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szólt.

A szerződés korlátozza az aláíró nemzetek hulladékkereskedelmét, kivéve azokat az eseteket, amikor az adott országnak nincs elegendő újrahasznosítási vagy ártalmatlanítási kapacitása. Részben az egyezmény eredményeként az elmúlt években jelentősen csökkent a globális műanyaghulladék-kereskedelem. azonban még így is évi több millió tonna hulladék kerül nemzetközi kereskedelmi forgalomba.