A jeges-tengeri pókról, tengeri olajról és a gázról is szól egy furcsa bírósági ügy

Jeges-tengeri pók
Jeges-tengeri pók
Vágólapra másolva!
A norvég legfelsőbb bíróság meghallgatást tart abban az ügyben, hogy az uniós hajók halászhatnak-e jeges-tengeri pókot a Norvégiától északra fekvő sarkvidéki szigeteknél. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy ez nem pusztán halászati kérdés. A bíróság döntése alapján ugyanis egy szakértő szerint az is eldőlhet, hogy kinek van joga olaj- és ásványkincsek után kutatni a térségben - írja a gCaptain szakportál.
Vágólapra másolva!

A vita eredetileg arról szól, hogy az Európai Unió tagállamainak vajon ugyanolyan joga van-e ennek a ritka fajnak a halászatára, mint Norvégiának. A nevük ellenére egyébként a rákfélékhez tartozó jeges-tengeri pókok nagyon keresettek, Japán egyik halpiacán például pár évvel ezelőtt mintegy 14 millió forintnak megfelelő jent fizettek érte, és Dél-Koreában is különleges ínyencségnek számítanak. Tavaly októberben pedig az alaszkai Hal- és Vadászati Minisztérium megtiltotta a halászatukat a Bering-tengernél, mivel populációjuk a halászati szezon elindításához szükséges szám alá csökkent.

Jeges-tengeri pók Forrás: Wikipédia

A most bírósági ügyként folytatódó kérdés akkor merült fel, amikor

egy lett halászati vállalat 2019-ben halászati engedélyért folyamodott Norvégiához (amely nem EU tagállam) a faj kifogásáért, de kérését elutasították,

mégpedig azzal az indokkal, hogy erre csak a norvég hajók jogosultak.

A cég azonban azzal érvel, hogy az 1920. évi Párizsi Szerződés (Svalbard, helyenként pedig Spitzbergák néven is említett), amelynek 23 uniós tagállam is részes fele, egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít a szerződő felek számára a halászati erőforrásokhoz a Svalbard körüli vizeken a gazdaságilag hasznosított valamennyi faj, így a jeges-tengeri pók tekintetében is. Továbbá valamennyi uniós tagállam, valamint Norvégia is az ENSZ tengerjogi egyezményének szerződő fele, ezért kötelesek együttműködni a tengeri élővilág kiaknázásának szervezésében.

- nyilatkozta Oeystein Jensen, az oslói Fridtjof Nansen Intézet professzora.

Az ügy jelentőségét jól mutatja, hogy a norvég legfelsőbb bíróság 15 bírája hallgatja meg a felek érveit a négynapos ülésszak során.

A kevésbé fontos ügyekben ugyanis mindössze egy ötfős testület szokott ítélkezni.

2019-ben a norvég Legfelsőbb Bíróság egyhangúlag úgy döntött, hogy az uniós halászoknak engedélyt kell kérniük Oslótól a jeges-tengeri pókok kifogásához, miután ugyanez a lett halászati vállalat uniós engedéllyel próbált halászni a Svalbard-szigeteknél.