A norvég legfelsőbb bíróság meghallgatást tart abban az ügyben, hogy az uniós hajók halászhatnak-e jeges-tengeri pókot a Norvégiától északra fekvő sarkvidéki szigeteknél. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy ez nem pusztán halászati kérdés. A bíróság döntése alapján ugyanis egy szakértő szerint az is eldőlhet, hogy kinek van joga olaj- és ásványkincsek után kutatni a térségben - írja a gCaptain szakportál.
A vita eredetileg arról szól, hogy az Európai Unió tagállamainak vajon ugyanolyan joga van-e ennek a ritka fajnak a halászatára, mint Norvégiának. A nevük ellenére egyébként a rákfélékhez tartozó jeges-tengeri pókok nagyon keresettek, Japán egyik halpiacán például pár évvel ezelőtt mintegy 14 millió forintnak megfelelő jent fizettek érte, és Dél-Koreában is különleges ínyencségnek számítanak. Tavaly októberben pedig az alaszkai Hal- és Vadászati Minisztérium megtiltotta a halászatukat a Bering-tengernél, mivel populációjuk a halászati szezon elindításához szükséges szám alá csökkent.
A most bírósági ügyként folytatódó kérdés akkor merült fel, amikor egy lett halászati vállalat 2019-ben halászati engedélyért folyamodott Norvégiához (amely nem EU tagállam) a faj kifogásáért, de kérését elutasították, mégpedig azzal az indokkal, hogy erre csak a norvég hajók jogosultak.
A cég azonban azzal érvel, hogy az 1920. évi Párizsi Szerződés (Svalbard, helyenként pedig Spitzbergák néven is említett), amelynek 23 uniós tagállam is részes fele, egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít a szerződő felek számára a halászati erőforrásokhoz a Svalbard körüli vizeken a gazdaságilag hasznosított valamennyi faj, így a jeges-tengeri pók tekintetében is. Továbbá valamennyi uniós tagállam, valamint Norvégia is az ENSZ tengerjogi egyezményének szerződő fele, ezért kötelesek együttműködni a tengeri élővilág kiaknázásának szervezésében.
Ha a legfelsőbb bíróság úgy gondolja, hogy a Svalbard-szerződés alkalmazandó, akkor ez nem csak a jeges-tengeri pókokról szól, hanem az olajról, a gázról, az ásványi anyagokról és a halakról is" - nyilatkozta Oeystein Jensen, az oslói Fridtjof Nansen Intézet professzora.
Az ügy jelentőségét jól mutatja, hogy a norvég legfelsőbb bíróság 15 bírája hallgatja meg a felek érveit a négynapos ülésszak során. A kevésbé fontos ügyekben ugyanis mindössze egy ötfős testület szokott ítélkezni.
2019-ben a norvég Legfelsőbb Bíróság egyhangúlag úgy döntött, hogy az uniós halászoknak engedélyt kell kérniük Oslótól a jeges-tengeri pókok kifogásához, miután ugyanez a lett halászati vállalat uniós engedéllyel próbált halászni a Svalbard-szigeteknél.