A tárcavezető a magyar-egyiptomi gazdasági vegyes bizottság negyedik ülését követően kiemelte, hogy a magyar közlekedésipar Egyiptomtól kapta a valaha volt legnagyobb megrendelését, ennek keretében eddig 724 vasúti kocsit szállítottak le, 626 pedig még gyártás alatt áll a Dunakeszi Járműjavítóban.
Ez egészült ki most újabb 50 kocsival, s ezzel a korábbi egymilliárd eurós szerződés mintegy 1,1 milliárd euróra nőtt
- közölte.
Leszögezte, hogy az ukrajnai háború miatt még a korábbinál is fontosabbak a megbízható nemzetközi együttműködések, és a két ország kapcsolatát a kölcsönös tisztelet mellett ez jellemzi, ami hozzájárult jelentős sikerek eléréséhez. Utóbbi kapcsán arról is beszámolt, hogy tavaly csúcsot döntött a magyar-egyiptomi agrárkereskedelmi forgalom, értéke 80 százalékos bővülést követően megközelítette a 30 millió dollárt.
Szijjártó Péter a Rania A. al-Masat nemzetközi együttműködésért felelős egyiptomi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy az együttműködés legfontosabb területe az energetika, miután mindkét ország a nukleáris energiára helyezi a hangsúlyt az ellátásbiztonság és a zöld átmenet terén. Aláhúzta: Magyarország és Egyiptom ugyanazon technológiával és kivitelezővel építi új reaktorait, ami a műszaki, tudományos és oktatási együttműködés számára is komoly lehetőségeket jelent.
Hiszünk abban, hogy a nukleáris energia a jövő energiája, hiszen olcsó, biztonságos és fenntartható módja a villamosenergia előállításának"
- jelentette ki, hozzátéve, hogy a felek kiterjedt nukleáris együttműködést kívánnak felépíteni.
A miniszter közösségi oldalon megjelent élő videója a sajtótájékoztatóról:
Majd arra is kitért, hogy bár az orosz Gazprom megbízható földgázszállító, a diverzifikáció jegyében új forrásokat kell keresni annak érdekében, hogy hazánk "kiterjedtebb szerződéses kapcsolatrendszerrel rendelkezhessen". Aláhúzta: Egyiptom ezen a téren is lehetséges megoldás, a szállítás jelenleg cseppfolyósított formában lehetséges, de tervben van egy európai uniós támogatású gázvezeték építése is Dél-Európába. A miniszter az ukrajnai háborút is érintette, és úgy vélekedett, hogy békére van szükség ahhoz, hogy a világgazdaság visszatérhessen a korábbi, hosszú távú fejlődést lehetővé tevő működéséhez. Figyelmeztetett, mivel
Magyarország és Egyiptom is mélyen integrálódott a világgazdaságba, mindkét félnek érdeke, hogy minél előbb béke legyen.
Kiemelte, hogy Egyiptom biztonsági szempontból is stratégiai partnere Magyarországnak és Európának. Egyiptom fontos és stabil bástyája Európa észak-afrikai védvonalának azzal, hogy meggátolja az illegális bevándorlási folyamatok kiteljesedését, ennek híján a migrációs nyomás jóval erősebb lenne - közölte. "Amit értenek Kairóban, azt sajnos egyelőre nem értik Brüsszelben, hogy az illegális migrációt nem menedzselni kell, hanem megállítani. Csak így lehet garantálni az európai kontinens biztonságát" - fogalmazott. A felek szándéknyilatkozatot írtak alá a nemzetközi fejlesztési tapasztalatok átadásáról és a szociális ügyekben való együttműködésről.
A tárcavezetőt az ülés utáni sajtóértekezleten David Pressman írásáról is kérdezték, amelyben a budapesti amerikai nagykövet sérelmezte, hogy "bár a magyar kormány politikai vezetői gyakran beszélnek az ukrajnai béke előmozdításáról (.), továbbra is a Vlagyimir Putyin (orosz elnök) által támogatott nézeteket hangoztatják".
Erre reagálva Szijjártó Péter teljes mértékben érdektelennek nevezte, hogy "mit gondol ő vagy bármely más nagykövet magyarországi belpolitikai folyamatokról, mivel semmi köze nincsen hozzá, nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe".
Ha arra kívánja felhasználni magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek elég egyértelmű többséggel megválasztott, az emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon"
- tette hozzá, kiemelve a kölcsönös tisztelet fontosságát.
"Nem kormányzókat meg nem helytartókat fogadunk, akiket - feltételezem - azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, hogy mi hogyan éljünk a saját hazáinkban. Ennek a korszaknak vége van. Magyarország szuverén ország, nekünk senki nem mondhatja meg kívülről, hogyan éljünk" - közölte.
Aláhúzta:
a magyar emberek eldöntik, a kormány jól dolgozik-e vagy sem, és a következő parlamenti választáson erről ítéletet mondanak, ahogy ez az elmúlt években is történt egyértelműen.
"Még akkor is, ha a világ más tájairól, talán onnan is, ahonnan a nagykövet úr érkezett, ezzel ellentétes döntéseket próbáltak meg inspirálni, sőt akár még finanszírozni is" - mondta.
A miniszter leszögezte, a kormány külpolitikáját egyedül a nemzeti érdek vezérli, az pedig az, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában.
"Voltak olyan külső próbálkozások, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely nem magyar érdekeket képvisel, de ez a próbálkozás nem jött be. Mondhatnám azt is, hogy rossz befektetésnek bizonyult az a komoly pénzösszeg, amelyet ennek érdekében megmozgattak" - jelentette ki.
Végül az Európai Unió jövőjéről szólva zsákutcának minősítette a föderalizmus elképzelését, az Európai Egyesült Államok koncepcióját, ami szavai szerint csak bajt hozna és a közösség jelentős gyengüléséhez vezetne.
Aláhúzta: az utóbbi évek válságai során elsősorban azok az intézkedések működtek, amelyeket az EU tagállamai nemzeti alapon vagy kormányközi együttműködéssel hoztak meg.