Megtalálták az új szuperfegyvert a mezőgazdasági gyomirtáshoz

Új-Zéland, sertésfajta, Kunekune nevű törpemalacok, szőrzetük világosbarna, fejük viszonylag nagy, gyenge nyakizmok
New Zealand piglets eat apples.
Vágólapra másolva!
Egy francia szőlőültetvényen sikeresen alkalmazták az új-zélandi kunekune sertést a tőkék körüli gyomtalanításban. A törpemalacokkal végzett biokísérlet sikeresebbnek bizonyult, mint a juhok vagy a libák bevetése.
Vágólapra másolva!

A törpemalacok e fajtájának jellemzője a viszonylag nagy fej és a nyakizmok gyengesége. A gyenge nyak ugyanis megakadályozza őket abban, hogy felnézzenek, és lássák a szőlő szárát, amiről azt gondolhatnák, hogy érdemes lenne megkóstolni.

Abban igazán jók, hogy megforgatják a talajt, illetve megkeresik a gyomok gyökereit, azokat a részeket, amelyeket más módon nehéz eltávolítani

– írja a Connexionfrance.com nyomán a Blikk.

Az új-zélandi kunekune sertés Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2020 Jozef Klopacka/Shutterstock. No use without permission./Jozef Klopacka

Kunekune sertéseket először bordeaux-i szőlőültetvényeken próbáltak ki, miután juhokkal sikertelenül próbálkoztak. A szőlőtermesztők úgy találták, a juhok jók voltak a zöld részek lelegelésében, de maradtak utánuk érintetlen gyomok, továbbá soha nem húzták ki a gyökereket.

Kísérleteztek libákkal is, de azoknak meg az volt a rossz szokásuk, hogy a szőlőt is gyakran csipegetni kezdték.

A malacok nagy előnye az is, hogy nem tömörödik a lábaik alatt a talaj, ami elkerülhetetlen, ha traktorok járnak a sorok között. Sőt, a túrással még lazítják is a földet. A sertések alkalmazásának további előnye lehet a szőlőbetegségek terjedésének visszaszorítása, mivel az állatok megeszik a lehullott leveleket, ezzel csökkentik a télen túlélő kórokozók számát. Mindezeken túl még egy kis trágyát is hagynak maguk után, ami segít táplálni a talajt.