Történelem-magyar szakos tanár volt a legismertebb magyar szakácskönyv szerzője

horváth ilona szakácskönyv
Minden konyhapolcon van belőle, és általában foltos
Vágólapra másolva!
"Nem elég a tudás a sütés-főzéshez, szív is kell hozzá" - vallotta Horváth Ilona, a magyarok talán leghíresebb háziasszonya, akinek szakácskönyve évtizedeken át minden háztartásban nélkülözhetetlen kellék volt. De ki volt Horváth Ilona, aki soha nem szerzett szakács képesítést, könyvéből mégis generációk sajátították el a konyhai fortélyokat?
Vágólapra másolva!

Kétségkívül a Kádár-kori magyar konyha egyik megalapozója lett a brassói születésű tanítónő, holott sohasem dolgozott hivatásos szakácsként.

Horváth Ilona 1906-ban Erdélyben született, ott töltötte el fiatal éveit, a nagyszebeni tanítónőképzőben diplomát szerzett. 1935-ben felvették a temesvári tanárképzőbe, ahol gazdasági ismereteket oktató tanári minősítést szerzett. Majd a második világháború viszontagságos éveit követően szülőföldjétől távol, Törökszentmiklóson telepedett le.

A képen az eredetileg horvát származású Horváth-család:

Itt előbb a Gazdasági Iskola igazgatója lett (1945-49), majd 1952-től kezdődően 15 éven át töltötte be egy leánykollégium igazgatói tisztségét, miközben főzést és háztartási ismereteket is oktatott, emellett újabb, történelem-magyar szakos oklevelet szerzett. Ebben az időszakban írta meg a később minden háztartásba bekerülő szakácskönyvét: Háztartási tanácsadó címmel, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége kiadásában.

Minden idők legnépszerűbb magyar szakácskönyve

Az először 1955-ben megjelent, és akkor mindössze 125 oldalas könyvecskét a következő évben már egy kibővített kiadás követte, sokkal több recepttel, immár 294 oldalon.

Ez utóbbi lett végül az alapja a további kiadásoknak, amelyek többé vagy kevésbé ételfoltos példányai a XX. század második felében gyakorlatilag egyetlen magyar konyhából sem hiányoztak.

A szakácskönyv évtizedeken át a magyar háziasszonyok kötelező olvasmánya lett Forrás: Ács Bori

A szakácskönyv több volt, mint egy egyszerű receptgyűjtemény.

- vallotta művéről Horváth Ilona.

A rendkívül hamar népszerűvé vált kötetekben nemcsak a tipikus magyar ételek receptjei voltak megtalálhatók, hanem az alapvető konyhai eljárásokat is megtanította a szerző, mint például azt, hogy hogyan kell berántani, illetve habarni egy főzeléket, vagy éppen azt, hogy mit kezdjünk a megmaradt ételekkel.

Horváth Ilona „anyai" tanácsai kezdő háziasszonyok millióinak „életét mentették meg" az évtizedek során, annak ellenére, hogy önmaga soha nem vezetett saját háztartást, hiszen nem volt saját családja.

A források szerint vidám kedélyű, egyedülálló tanárnő ehelyett a diákjait kényeztette el a finomabbnál finomabb főztjeivel.

Horváth Ilona a káposztás tésztához máig tökéletes receptet ad Forrás: Ács Bori

A családok ésszerű élelmezésére tanított

- írta Horváth Ilona, rezonálva a kommunista időszak munka- és munkásközpontúságára.

A szerző egyik nem titkolt célja az volt, hogy a család ésszerű élelmezésére tanítsa a háziasszonyokat, illetve bemutassa a konyhatechnikai eljárásokat. Szakácskönyve több mint húsz kiadásban jelent meg, valamint

összesen több millió példányban kelt el.

Egyébiránt a magyar konyha horvát származású nagyasszonyának kötetei abban a tekintetben is különlegesnek számítottak, hogy

a receptek mellett szót ejtett az egészséges étkezésről, a vitaminokról és az egyes ételek kalóriatartalmáról is, ami az 50-es években még teljesen újdonságnak számított.

A Kádár-kor leghíresebb, és talán nem túlzás azt sem állítani, hogy a XX. századi magyar konyha legismertebb szakácsnője Budapesten halt meg 1969-ben. Könyvét azonban a mai napig árulják a könyvesboltok, és forgatják a konyhai tudományokat elsajátítani vágyók.