Egymillió munkahely megtartásához járultak hozzá a vállalati támogatási programok

Budapest, 2019. augusztus 29. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntőt mond az Európai Bizottság Európai Egyetemek pályázatát bemutató sajtókonferencián az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának épületében 2019. augusztus 29-én. A pályázat célja, hogy újonnan alapított egyetemi szövetségek új, világszínvonalú, nemzetközi felsőoktatási intézményeket hozzanak létre. MTI/Kovács Tamás

A kormány vállalati támogatási programjai az elmúlt három évben közel egymillió munkahely megtartásához vagy létrejöttéhez járultak hozzá, ennek 84 százalékát adta a kkv-szektor - mondta Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a Nemzetközi családi vállalatok konferencián kedden Budapesten.

Palkovics László korábbi technológiai és ipari miniszter elmondta, hogy a vállalkozások számát és a foglalkoztatást tekintve a kkv-k meghatározó szerepet töltenek be a gazdaságban, ugyanakkor a szektor exportértékesítése és a hozzáadott érték aránya alacsony.

A bejegyzett vállalkozások 99,1 százaléka mikro, vagy kis- és közepes cég, amelyek a foglalkoztatottak 68,6 százalékát adják.

Részesedésük az exportértékesítésből 14,9 százalék, valamint a beruházások 37 százalékát és a hozzáadott érték 47 százalékát adják.

Palkovics László kiemelte: a kkv-k háromszor akkora támogatásban részesültek az elmúlt három évben, mint a nagyvállalatok. A 2020 február és 2023 február közötti időszakban uniós és hazai forrásból, 2800 milliárd forint támogatással 5183 milliárd forint értékben hajtottak végre beruházásokat. Ugyanebben az időszakban a nagyvállalati beruházások 3560 milliárd forintot tettek ki 625 milliárd forint támogatás mellett. Az egységnyi önrészre jutó támogatás (beruházási intenzitás) a kkv-k esetében 62 százalék volt, amely közel duplája a 32,1 százalékos átlagnak.

A jelentős összegű közvetlen külföldi befektetéseknek (FDI) és a magyar tulajdonú cégek támogatásának köszönhetően a beruházási ráta Magyarországon 2022-ben jóval meghaladta az uniós 22,6 százalékos átlagot és 28,4 százalékra emelkedett - fogalmazott.

A vissza nem térítendő támogatások és hitelprogramok révén 2013 óta a mikro, a kis- és középvállalatok egy főre jutó bruttó hozzáadott értékének növekedése meghaladta a nagyvállalatokét és regionális összehasonlításban is kimagasló volt.

Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke Forrás: MTI/Kovács Tamás

A hatékonyságnöveléshez hozzájárult az adókörnyezet pozitív változása. 2010-ben egy átlagos középvállalat nyereségarányos adóterhelése a visegrádi országok között a legmagasabb szinten, 56 százalékon állt, ez a mutató 2022 végére 32,5 százalékra csökkent.

Palkovics László a kkv szektor előtt álló kihívások között említette a generációváltást, továbbá, hogy jelentős a magyar cégek lemaradása a digitalizáció és innováció területén. A Magyarországon működő vállalkozások 36 százalékát, ezen belül pedig a mikro vállalkozások 68 százalékát érinti a generációváltás. A probléma jelentőségét jelzi, hogy minden ötödik munkavállaló dolgozik ilyen vállalkozásnál. A leginkább érintett szektorok között a kereskedelem, a tudományos, műszaki tevékenység és a feldolgozóipar szerepel.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettséget mérő 2022-es DESI rangsorban az EU 27 tagállama közül Magyarország a 22. helyen állt, az EIS innovációs listán pedig a 21. helyen. Az innovációs folyamatok fejlesztését célozza az egyetemi szektor ipari együttműködésének erősítése, az egyetemek egyfajta innovációs központtá (hub) történő átalakítása - fogalmazott.

A Széchenyi István Egyetem több mint 3000 vállalkozással alakított ki valamilyen partneri kapcsolatot, az olyan nagy multik, mint az Audi Hungária vagy a Bosch csoport mellett több kkv-vel - tette hozzá.
Az ötödik Nemzetközi családi vállalatok konferenciát Drótos György, a Budapesti Corvinus Egyetem docense nyitotta meg. A Corvinus Családi Vállalati Központ vezetője elmondta, fontos, hogy a kis és közepes nagyságú cégek tanuljanak a multi cégektől, de ugyanez igaz fordított irányban is.

Reinhold Mayer, a Péter Horváth Stiftung alapítvány vezetőségi tagja kiemelte: a kis- és középvállalatok a német gazdaság gerincét alkotják, és nem kis hányaduk több százéves hagyománnyal rendelkezik, míg Magyarországon három évtizedes múltra tekintenek vissza a kkv-k. A konferencia fókuszában idén a munkaerő toborzása és megtartása szerepelt - tette hozzá.

A Corvinus Családi Vállalati Központ egyik alapítója a Péter Horváth Stiftung alapítvány. Horváth Péter, a Stuttgarti Egyetem professzora, az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég alapítója tavaly hunyt el.