Tíz éve vezette be a magyar kormány a rezsicsökkentést, amit Brüsszel a kezdetek óta támad

Debrecen, 2012. október 1. Háztartási fogyasztásmérő gázóra. A TIGÁZ Zrt. Debreceni Üzemigazgatósága 11 megyében látja el energiával a fogyasztókat. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.

2013-as bevezetése óta többször és jelentősen átalakult a rezsicsökkentés, amelyre idén már 2580 milliárd forintot szán a magyar költségvetés. Bár a kormányzati intézkedés több millió magyar embernek jelent óriási segítséget, Brüsszel támadásai miatt Magyarországnak újra és újra meg kell védenie azt. 

A rezsicsökkentés befejezését is előirányozta legfrissebb javaslatcsomagjában az Európai Bizottság, amire Gyürk András, a kormányzó Fidesz európai parlamenti képviselője reagált. A fideszes politikus szerint ez minden magyar család számára havi 181 ezer forintos emelést jelentene, ezért a felvetést a kormányzat csípőből elutasította.

Újabb támadás

„A tagállamoknak fel kell számolniuk a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig" – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos, ami Magyarország esetében a rezsicsökkentés felszámolását jelenti.

Idehaza a témában a 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról rendelkezett, előrebocsátva, hogy a lakossági terhek csökkentése, a jövedelmek felhasználásának szabadsága, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése egyértelmű és határozott igény valamennyi állampolgár részéről. Az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését.

Így született meg 2013-ban a rezsicsökkentés.

Választásikampány-témaként kezdődött

A gazdasági és politikai háttér úgy festett, hogy a 2008-as világválságból is eredő alacsony életszínvonalhoz és magas szegénységi rátához hozzájárultak az inflációt meghaladó mértékben növekvő energiaárak. Vásárlóerő-paritáson számolva 2010-ben Magyarországon volt a legmagasabb az áram és földgáz ára a teljes Európai Unióban, továbbá 2012-ig folyamatosan nőtt a rezsihányad a lakásbérleti, -karbantartási és -javítási, valamint az élelmiszerköltéseket magában foglaló csomagban.

Forrás: KSH/Világgazdaság

Ehhez társult az azóta is fennálló energiapazarlásunk, főleg a gyenge energiahatékonyságú épületeink révén, amelyek fejlesztése bonyolult és időigényes feladat. Ugyancsak bajosan kivitelezhető, hogy az embereknél sokkal több szabadon, akár energiára elkölthető forint maradjon. Egyetlen út maradt tehát a felé, hogy mérséklődjön az energiához fűződő költések aránya: a vonatkozó árak mérséklése.

Természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy ekkor már a 2014-es országgyűlési választások kampányidőszaka felé haladtunk, amelynek jelentős témáját szolgáltatta a rezsicsökkentés, ami alatt a törvény szövege szerint „a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok alapján megvalósuló csökkenését kell érteni". Ehhez végrehajtó embert is rendeltek:

a 2010 és 2014 között Csepel polgármestereként, 2015 óta pedig a Magyar Birkózószövetség elnökeként is dolgozó Németh Szilárd 2013 januárjától rezsibiztos lett.

Jött a háború, jött a szigorítás

A legelső hullámmal mindenki jól járt – ami az érkező csekkeken szereplő összegeket jelenti –, nem tettek különbséget a fogyasztók között, és negyedével került kevesebbe az áram, a távhő, tíz százalékkal a PB-gáz, de olcsóbb lett a víz, sőt, a szemétszállítás és a kéményseprés is.

A következő, 2018-as választások előtt jött a második hullám. Ekkor a távfűtéssel, valamint a vezetékes gázzal melegedőkhöz csatlakozhattak a PB-gázzal, fával és szénnel fűtők, akik a „téli programban" egyszer 12 ezer forintnyi támogatáshoz jutottak a felhasználástól függően készpénzben, jóváírással vagy természetben – magyarul, aki úgy kérte, elmehetett a megfelelő mennyiségű fűtőanyagért.

2022-re fordulva már rekordméretűre nyílt az olló az európai, illetve a hazai rezsiárak között.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter április közepén jelezte: ha az orosz–ukrán háború miatt is elszállt energiaárak fennmaradnak az év végéig, akkor a rezsicsökkentés 1300 milliárd forintba is kerülhet – a becslést Orbán Viktor miniszterelnök a nyáron 2051 milliárdra módosította.

Budapest, 2023. május 25. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében, 2023. május 25-én. MTI/Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Végül az „aranykorszakot" júliusban zárta le a kormány: 2022. augusztus 1-jétől már csak az átlagfogyasztásig tart a rezsivédelem, a felett a piaci ár fizetendő. A részletszabályok kihirdetésekor jelezték: a lakossági piaci árat az év végén, majd negyedévente felülvizsgálják, és igazítják a világpiaci árhoz.

Mindez hirtelen súlyos költségnövekedést sejtetett, hiszen a bejelentéskor Németh Szilárd közölte, kilencszeres a gázárkülönbség: a havi országos átlagos gázszámla rezsicsökkentve 15 833, anélkül 143 441 forint lenne. Ezt persze tompítja, hogy a hazai fogyasztók háromnegyede az átlag alatt fogyaszt, azaz nem érinti a piaci áras rész, a többiek viszont brutális emelkedéssel számolhattak, ami természetesen tovább hizlalta az inflációt.

A 2022 nyarán tetőző gázárak a 300 euró/Mwh szintről az idei évre 75 alá estek, jelenleg pedig 25 környékén állnak. Csakhogy – miként ősszel írtuk – a felhasználók nem azt a gázt fogyasztják, amelyiket tegnap kínált a tőzsde, másrészt – mivel él a rezsicsökkentés –, ha a világpiacon csökken is az ár, az valójában legfeljebb a költségvetés veszteségét csökkenti, mivel kevesebbet fordít a rezsicsökkentett ár kiegyenlítésére. Mindezek után a 2023-ast egyenesen a rezsivédelem költségvetésének minősítette a kormány, ami 2024-ben is fenn kívánja tartani a rendszert – az Európai Bizottság örökös ellenkezése és mostani iránymutatása dacára.

Tovább működik a Rezsivédelmi Alap is, amelybe az idei évre a költségvetés eredetileg 670 milliárd forintot helyezett volna, de főleg a háború hatásaira hivatkozva megemelte az összeget 2580 milliárdra, a jövő évi előirányzat pedig 1361,2 milliárd.

Mit hoz a jövő?

Becslések szerint a rezsicsökkentés csak az első négy évében 600 milliárd forintot hagyhatott a családoknál, a mostani tél pedig jóval enyhébb lett a vártnál, ezáltal a magyar rezsiköltségek még mindig a legkisebbek közé tartoznak Európában – ezek jó hírek, ugyanakkor kimutatható a hatásuk a fogyasztásra és áttételesen a környezetvédelmi célokra.

2010–2012 táján, tehát még a 2013-as bevezetés előtt csökkenést mutatott a felhasználás mértéke, alighanem azon egyszerű hatás miatt, hogy ami drága, abból kevesebbet vesznek. Ez teljesen megváltozott a hatóságilag „lesapkázott" árakkal, és egészen 2016–2017 környékéig pozitív maradt a következménye. Ekkorra már nem fejtett ki pszichológiai hatást,

a fogyasztás növekedése megállt, de az intézkedés előttihez képest magasabb szinten, ez pedig ellentétes a klímavédelmi célokkal.

Az EB hozzátette: Magyarországnak fel kell gyorsítania a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások elterjedésére irányuló erőfeszítéseit, az energiatámogatási intézkedések felszámolásával keletkező megtakarításokat pedig az államháztartási hiány csökkentésére kellene felhasználnia.

De ahogy Gulyás Gergely fogalmazott: A rezsicsökkentés megszüntetésére a Bizottság nem tehet javaslatot, a Bizottságnak ilyen joga nincsen, és Magyarország továbbra is meg fogja őrizni a rezsicsökkentés vívmányait azon szabályok között, amelyeket mindenki ismer.