Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgyetlen e-mail elküldése a mesterséges intelligencia által nagyjából fél liter vizet igényel a háttérben - áll egy friss tanulmányban, mely a Chat GPT GPT-4 nyelvi modelljének energiaigényével foglalkozik. A mesterséges intelligencia kevésbé lenne "szomjas", ha a működéséhez szükséges energiát megújuló forrásokból kapná.
Nagyjából fél liter vizet használ el a ChatGPT GPT-4-es jelű nyelvi modellje ahhoz, egyetlen, 100 szóból álló e-mailt megírjon – ez derül ki a Kaliforniai Egyetemen végzett kutatásból, melyről a The Washington Post számolt be. Az eredmény több mint ijesztő: a tanulmány szerzői szerint a mesterséges intelligencia "szomjúsága" tovább növelheti az emberi tevékenységekhez köthető szárazság kialakulásának kockázatát.
Fotó: Shutterstock
Mesterséges intelligencia: "elímélezzük" a vizünket
Érdemes megemlíteni, hogy a ChatGPT vízigényéről szóló tanulmánynak már a címe is sokatmondó tudományos igényű szöveghez képest: a magyarul a "Tegyük kevésbé 'szomjassá' a mesterséges intelligenciát: az MI-modellek titkos vízlábnyomának leleplezése" című szöveg szerzői szerint a ChatGPT GPT-4 annyi vizet fogyaszt egyetlen év alatt mindössze néhány, alapvető funkciójával, mint Rhode Island 1,5 napi teljes vízfelhasználása. Ehhez nem kell más, mint az, hogy
- minden 10. munkavállaló amerikaiból 1 fő (kb. 16 millió ember)
- hetente egyszer megírasson egy 100 szavas e-mailt a ChatGPT-vel egy éven át
– máris búcsút lehet mondani 435.235.476 liter víznek.
A ChatGPT természetesen nem az általa futtatott műveletekkel használ el közvetlenül vizet, hanem oly módon, hogy a működéséhez szükséges szerverparkokat és más informatikai eszközöket hűteni kell a felhasznált energia miatt.
Az MI terjedése, népszerűségének növekedése miatt pedig nem csak energiából, hanem "hűtővízből" is egyre több kell, ami a kutatók szerint tovább mélyíti a száraz időszakok jelentette kockázatot szerve a világon.
A kutatók az is megállapították, hogy
- a GPT-4-nek az említett, 100 szavas e-mailhez 0,14 kilowattóra energiára van szüksége, ez nagyjából megfelel 14 LED izzó egy órányi működése során elhasznált energiának;
- ha az említett példában szereplő 16 millió amerikai minden héten egy e-mailt íratna meg a MI-vel, a felhasznált energia mennyisége elérnél a Washingtonban a háztartások alatt közel egy hónap alatt elhasznált energia mennyiségét;
- a GPT-3 modell tréningezése korábban önmagában 700 ezer liter vízbe került.
S ez csak a GPT-4 szöveges felhasználásának néhány alapesete. Egy 2023 decemberében megjelent tanulmányban már kitértek arra, hogy a mesterséges intelligenciával való képalkotás szintén nagyon energiaigényes: egyetlen kép létrehozásához, melyhez az MI-nek 1000 következtetésen át vezet az út, 2.907 kilowattóra energia szükséges, függően a kép felbontásától.
Óriási kihívást jelent a mesterséges intelligencia
Ezekből az adatokból könnyű belátni, hogy a mesterséges intelligencia használata újabb feladat elé állítja az energiaipart, valamint a fenntarthatósággal foglalkozó szakembereket.
A generatív mesterséges intelligenciák számos előnye egyelőre spekuláció, ugyanakkor a jövőben széles körben elterjedhetnek a rájuk épülő, sokféle megoldások"
– hívja fel a figyelmet a TechRepublic-nak adott kommentárjában Benjamin Lee, a Pennsylvania Egyetem rangos műszaki karának mérnökprofesszora. Lee szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos költségek folyamatosan nőnek. Elegendő csak az adatközpontok növekvő számára gondolni, és ameddig az arra épülő alkalmazásokat nem sikerül valamilyen egységesség irányába elvinni, addig a különböző felhasználási módokból fakadó környezeti hatások is sokfélék lesznek – és folyamatosan növekednek.
Fotó: Shutterstock
Az adatközpontok az egyik leginkább energia-, és ebből fakadóan, hűtésigényes eszközei az informatika világának, ahogy az Origo ebben az összeállításában kitért rá, jelenleg is felfoghatatlan pénzekből fejlesztik azokat. Nemrég pedig a Microsoft azt jelentette be, hogy húsz évre szóló megállapodást kötött egy amerikai energetikai céggel, melynek értelmében atomreaktorokat kapcsolnak be újra, hogy az ott termelt energiával szolgálják ki a vállalat adatközpontjait és szerverparkjait.
A mesterséges intelligencia környezeti terhelését mérsékelni lehetne, ha az adatközpontok működését megújuló energiára lehetne helyezni. Ettől még a számítástechnikai eszközök hűtésére továbbra is szükség lenne, de a működéshez szükséges energia előállítása kevésbé terhelné a környezetet – mondja Akhilesh Agarwal, a technológiai beszállítással és kockázatkezeléssel foglalkozó Apexanalytix nevű nagyvállalat vezető munkatársa. Agarwal egyetért azokkal az értékelésekkel,
miszerint a környezet szempontjából globálisan hordoz magának kockázatokat a mesterséges intelligencia.
Nem a mesterséges intelligencia az első olyan átfogó informatikai megoldás, melynek kapcsán jelentős környezeti terhelést állapítottak meg. A világ vezető internetes keresőmotorjaként működő Google-lal minden nap nagyjából 8,5 milliárd keresést végeznek a világon. Bár a vállalat folyamatosan csökkenti az ehhez kapcsolódó széndioxid-kibocsátást, egyetlen keresési művelethez még mindig 0,11 gramm széndioxid kibocsátása köthető.
A témáról a CNBC riportja (angol nyelven) az alábbi videós beágyazásban érhető el:
