Csábító, hogy folyton halogatjuk azokat a feladatokat, amelyeket nem élvezünk. Annak ellenére, hogy tudjuk, hogy ez később több stresszhez vezet, gyakori, hogy kerüljük olyan dolgok megkezdését vagy befejezését, amelyeket valójában nem is szeretnénk. A halogatás leküzdése valójában döntés kérdése, és néhány könnyen betartható szabállyal könnyen be is tartható.
A halogatás az a cselekmény, amikor a feladatokat az utolsó pillanatra vagy a határidő túllépésére halasztjuk. Ez nem csak időgazdálkodási probléma. A kutatók azt sugallják, hogy az önszabályozás kudarca az, ami miatt irracionálisan cselekszünk. Elhalasztjuk a dolgokat, pedig tudjuk, hogy ez a késés negatív következményekkel jár.
Nem számít, mennyire jól szervezett és elkötelezett, ha rendszeresen azon kapja magát, hogy órákat tölt tévé nézéssel, Facebookozással, vagy felesleges online vásárlással, úgy, hogy ezt az időt munkával kellett volna töltenie, és ezeken felül úgy gondolja, hogy még egy hete van egy projekt befejezésére, amely valójában másnap esedékes, akkor ön nagy valószínűséggel a kényszeres halogatás nagy mestere.
De hogyan lehet ezen változtatni?
A változás egyik legfontosabb eleme, hogy inspirációt vagy motivációt kell éreznünk egy adott pillanatban egy feladat elvégzésére.
A kutatók szerint a halogatás különösen szembetűnő a diákok körében. Becslések szerint a tanulók 75%-a rendszeresen halogat, és a tanulók körülbelül fele úgy érzi, hogy ez a viselkedés tartós probléma.
És, hogy a végére egy picit megnyugtassunk, még a legnagyobbak között is számos halogató akad. Így a háromszoros olimpiai bajnok úszó, Hosszú Katinka is, aki bevallotta, hogy ha nem az úszásról van szó, akkor szereti halogatni az előtte álló feladatokat. Az Iron Lady úgy fogalmazott:
„Az úszáson kívül szörnyen halogató típus vagyok, ez most őszintén bevallom.
Van olyan időszak, amikor nagyon kell keresnem, mi az, ami motivál. Néha annyira elfáradok, hogy olyan érzésem van, ezt már nem lehet bírni. Érdekes, mert bennem a kérdések,
kételyek akkor merültek fel, amikor megnyertem az olimpiai aranyakat. Létezik az olimpiai utáni depresszió, amit én is átéltem. Próbáltam nem foglalkozni vele,
de hazudnék, ha azt mondanám, minden reggel úgy kelek fel, hogy Tokióban olimpiát fogok megint nyerni. A pályafutásokban lehetnek hullámvölgyek, és itt nem csak a sportról van szó" – árulta el a Hosszú Katinka.