Az Európai Bizottság (EB) több mint 50 magánszemély és közel 30 vállalat szankcionálását javasolja – derül ki a Bloomberg által látott dokumentumokból. Az EB főleg orosz hadiipari vállalkozásokat és az őket ellátó kínai cégek egy részét büntetné. A bizottság szankcionálna észak-koreai védelmi tisztviselőket is, mivel részt vettek az ország azon döntésében, hogy katonákkal segítik Oroszországot.
Az Európai Bizottság az orosz, a kínai és a hongkongi cégeken kívül szerb, iráni, indiai, thaiföldi és egyesült arab emírségekbeli vállalatokat is célba venne. Sőt, a dokumentumok szerint a EB több mint 45 orosz olajszállító tartályhajónak tiltaná meg az európai kikötőkbe való belépést. A csomag tartalma még változhat a jövőben. A bizottság egyelőre nem reagált a hírügynökség kérdéseire.
A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) közleményében azt írta, hogy számításai szerint az elektromos járművekre megszabott, folyamatosan emelkedő értékesítési kvóták kötelező betartásának és a kereslet gyengeségének egyidejű hatásai csak az idén 6 milliárd font – csaknem 3 ezer milliárd forint – többletköltséget rónak a brit autóiparra.
A jelenleg érvényes brit előírások szerint az idén újonnan forgalomba helyezett személyautók 22 százalékát, a kisteherautók 10 százalékát elektromos meghajtással kell felszerelni. A gyártóknak 15 ezer font – 7,4 millió forint – büntetést kell fizetniük minden egyes olyan belsőégésű motorral működő jármű után, amelyet e kvóta felett értékesítenek.
Az SMMT szerdai állásfoglalása szerint azonban a jelenlegi értékesítési folyamatok arra vallanak, hogy az idén csak 363 ezer új elektromos személyautóra lesz kereslet, és ez azt jelenti, hogy az előírt 22 százalékos minimális kvóta helyett 18,7 százalék lesz az újonnan eladott elektromos autók piaci részaránya. Az ágazati szervezet számításai szerint a furgonok piacán még rosszabb a helyzet: ebből a járműfajtából 2024-ben várhatóan csak 20 ezret sikerül értékesíteni, és ez a 10 százalékos kötelező kvóta helyett mindössze 5,7 százalékos aránynak felelne meg.
Németország után Franciaország is az elektromos autók vásárlását ösztönző támogatások megnyirbálásával igyekszik spórolni, amikor a költségvetés rendbe tételéről van szó, így egy kormányzati forrás szerint az eddigi, 4-7 ezer eurós támogatásokat 2-4 ezer euró közé csökkenti. A kormány az elektromos autózás támogatására szánt idei több mint 1,5 milliárd eurós összeget jövőre mintegy egymilliárd euróra csökkentené a lépéssel. Ennek mintegy 70 százaléka menne személyautók vásárlásának támogatására, míg 30 százalék jutna haszongépjárművekre és az alacsony jövedelműeket célzó úgynevezett szociális-lízing programra.
Az uniós statisztika alapján a gazdasági fejlettség terén a Közép-Dunántúl több nyugat-európai régiót is maga mögött hagyott. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat minden évben közzéteszi, hogy az EU-ban miként állt az egyes régiók gazdasági fejlettsége. A GDP adatokat egy fiktív pénznemre a PPS-re is átszámolják, ami az eltérő árszínvonalakból adódó torzításokat fejti le – írja a Növekedés.hu. A Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyét magába foglaló régió még 2010-ben az uniós átlag 57 százalékán állt. Azóta sokat jött fel, a legutóbbi adatok szerint pedig a 71 százalékos szintet is elérte.
Tény, hogy Horvátországban vagy Szlovákiában egy vidéki régió sincs, amely elérné a Közép-Dunántúl fejlettségét, de Romániában vagy Görögországban is csak egy-egy ilyen van. Dél-Olaszországban négy olyan nagy régió van – köztük Szicíliával –, amely nem éri el a Közép-Dunántúl PPS-ben mért fejlettségét. Olaszország eleve a végletek hazája, észak és dél között olyan óriási a szakadék, hogy az olasz csizma alján az egy főre jutó GDP körülbelül fele akkora, mint a tetején.
A kínai elektromos autókra kivetett, novembertől hatályos büntetővámok kérészéletűek lesznek, a megoldás ebben egyre közelebbinek látszik. Az elmúlt hét végén hivatalosan is megszületett az első vámmentes elektromos kínai autó Európában, méghozzá a Chery és a spanyol EV Motors vegyesvállalatának Barcelona melletti üzemében. Az elsőség kérdése persze viszonylagos, függően attól, hogy kínai részegységekből származó elektromos modell mechanikus összeszereléséről van-e szó, mint azt a Stellantis és a kínai Leapmotor végzi az előbbi lengyelországi Tychyben lévő üzemében. Az uniós beszállítói arány gyors növelésével a termelést évi 150 ezer darabosra futtatják fel. A Chery villanyautóit 20,7 százalékos büntetővám sújtja, a 10 százalékos egységes alapvámon felül. A kínaiak számára kulcskérdés a vámügy rendezése, a gazdaságos üzleti modell ugyanis nem bír el egy ilyen jellegű extra terhet.
Készen állnak a sztrájkra a Volkswagen németországi dolgozói, ami már hétfőn elkezdődhet az IG Metall szakszervezet egy pénteki röplapja szerint, miután a cég menedzsmentje és munkásai nem képesek zöldágra vergődni a leépítések és gyárbezárások kérdésében. A Volkswagen a bérek 10 százalékos csökkentését kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy erre szükség van, ha meg akarja védeni piaci részesedését az olcsó versenytársakkal szemben. Az autógyártó emellett németországi gyárak bezárásával is fenyegetőzik, először 87 éves története során. A munkások és a cégvezetés képviselői december 9-én ülnek le legközelebb a tárgyalóasztalhoz.
A szakszervezetek jelezték, hogy semmilyen megállapodásra nem hajlandók, ami nem biztosít hosszú távú tervet minden gyár számára. A sztrájkok akár 24 órásra vagy határozatlan idejűre is eszkalálódhatnak.