Míg korábban december első, illetve november utolsó napjai jelentették a téli ünnepi szezon, a karácsonyi készülődés, a bevásárlási láz nyitányát – elsősorban az angolszász országokból indulva az egész világon elterjedő Black Friday-nek köszönhetően –, addig nagyjából egy évtizeddel ezelőtt már a november 1-jei Mindenszentek ünnepe után megjelentek a boltokban a karácsonyi termékek. Sokan novemberben még tudatosan próbáltak távolságot tartani a vonzó ünnepi dekorációktól, az ajándékvásárlásra csábító akcióktól, ám decembertől már nem lehet kitérni előlük: a hangulatos díszítések, az ínycsiklandó édességek, a gazdag árukínálat még azok számára is félreérthetetlenül jelzi a karácsonyi készülődés indulását, akik számára az ünnepben az ajándékozás vagy a külsődleges jegyek kevésbé fontosak.
Az Origo – nem mindent felölően reprezentatív, de a tendenciát jelző – szemléje alapján a karácsonyi termékek idén is egyre nagyobb számban vannak jelen a magyarországi fizikai boltokban az ünnep közeledtével. Rengeteg, szezonális édességeket kínáló pultot kerülgethetünk kosarunkkal az üzletekben bolyongva, s még több, csak ilyenkor kapható gyerekjáték bukkan fel. Ezek mellett talán nincs is olyan téma, amelyben ne szerezhetnénk be adventi kalendáriumot.
A karácsony, majd a szilveszter és az új év ünnepe hagyományosan a kiskereskedelem legerősebb időszakai közé tartoznak szinte minden országban.
Kezdetnek álljanak itt a száraz számok: a kiskereskedelem a gazdaság fontos része, ezen belül pedig a KSH "Élelmiszer és élelmiszerjellegű vegyes kereskedések" főkategóriája az egyik leginkább meghatározó forgalom szempontjából.
Tavaly az adatok szerint decemberben a kiskereskedelmi forgalom több mint 1.800 milliárd forintot ért el, ennek közel felét az ide tartozó boltok adták.
2023-ban vásárlásaink alkalmával pénzünk harmadát nem "élelmiszer-jellegű kiskereskedésekben" költöttük el, a költés nagyjából hatoda pedig üzemanyagra ment. Ugyan ezeken a számokon és arányokon belül nem lehet sebészi alapossággal elkülöníteni a közvetlenül az ünnepekhez kapcsolódó költéseket a hétköznapi vásárlásoktól, de a kiskereskedelmi forgalom jelentős része decemberben az ünnepek közeledtéhez kötődik.
A cégeknek mindenesetre megvan az okuk a bizakodásra, hiszen a hazai kiskereskedelem már nyáron az erő jeleit mutatta, november és december pedig hagyományosan erős támasza szokott lenni a teljes évi forgalomnak.
A szaloncukor szinte minden magyar otthonban megtalálható karácsonykor az ünnepi fán illetve az asztalon is. Bár 2024-es statisztikák természetesen még nincsenek erről, de a tapasztalat, pontosabban a korábbi adatok szerint
szaloncukorra minden évben nagyjából 7 milliárd forintot költünk, és ez várhatóan így lesz idén is.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint a szezonális édességekre (pl. csokimikulásra) összesen ennél jóval többet, akár 50 milliárd forintot is fordítunk minden évben. Maradva a szaloncukornál: stabilan nagyjából 3.500 tonnát vásárolunk azokból évente, a rengeteg izgalmas íz között még tavaly is a zselés volt a csúcstartó.
S végezetül, de nem utolsó sorban: ahogy említettük, szeretteink karácsonyi megajándékozása az egyik legnépszerűbb hagyomány a magyar családok körében, melyben adni legalább annyira jó – még ha néha nem egyszerű feladat az ajándékbeszerzés –, mint nevünkre szóló meglepetést találni a fa alatt. Rendszeresen készülnek kutatások a magyarok karácsonyi szokásairól, ezek természetszerűleg egymáshoz képest kismértékű eltéréseket mutatnak, de összességében jól jelzik, hogyan ajándékoznak a magyarok.
Például az MBH Bank tavaly közölt kutatási eredményeiből az derült ki, hogy a magyarok jelentős része tervszerűen, előre meghatározott költségvetéssel készül a karácsonyi ajándékok beszerzésére.
A költött összeg 50-100 ezer forint között mozog összesen az ajándékokra, de a vásárlók több mint fele végül többet költ a tervezettnél.
A játékkereskedelemben jelentős Regio kutatása szerint pedig a magyarok 15,5 ezer forintot költenek játékra az online üzletekben és 12 ezer forintot a hagyományos áruházakban átlagosan. Eközben az összes ajándékra a cég kutatásában résztvevők 35 százaléka 40-80 ezer forint közötti összeget, 20 százaléka pedig 80 ezer forintnál is többet áldoz – ezek a számok egybevágnak a bank által közzétett adatokkal.