Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat minden évben közzéteszi, hogy az EU-ban miként állt az egyes régiók gazdasági fejlettsége. A GDP adatokat egy fiktív pénznemre a PPS-re is átszámolják, ami az eltérő árszínvonalakból adódó torzításokat fejti le – írja a Növekedés.hu.
A Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyét magába foglaló régió még 2010-ben az uniós átlag 57 százalékán állt. Azóta ez a mutató sokat emelkedett, a legutóbbi adatok szerint pedig a 71 százalékos szintet is elérte.
A közép-kelet-európai térségben a vízfejűség jellemző: a régió „metropoliszaiban” az életszínvonal szárnyal, közben a vidéki régiók a felzárkózásért küzdenek. Emiatt lehet az, hogy Prága, Bukarest, Varsó vagy Budapest a fejlettségi rangsor élbolyába is be tudta küzdeni magát, ám a központokon kívül az EU keleti régiójában egyetlen olyan térség sincs, amely elérné az uniós fejlettség átlagát. Jellemző, hogy Budapest messze elhúzott az összes magyarországi térségtől és az említett mutatóban 158 százalékon áll.
Tény, hogy Horvátországban vagy Szlovákiában egy vidéki régió sincs, amely elérné a Közép-Dunántúl fejlettségét, de Romániában vagy Görögországban is csak egy-egy ilyen van. Sőt,
Nyugat-Európában is van több olyan térség, amely mögötte kullog: köztük a spanyolországi Kasztília-La Mancha vagy Andalúzia is.
De Portugáliában is van kettő, Dél-Olaszországban pedig négy olyan nagy régió – köztük Szicíliával –, amely nem éri el a Közép-Dunántúl PPS-ben mért fejlettségét.
A Pest szomszédságában lévő régió emellett folyamatosan zárkózott fel, a Nyugat-Dunántúlon azonban csökkent ez a mutató, ugyanis 2014-ben ez a térség még az uniós átlag 71 százalékát is elérte, a legutóbbi mérések szerint viszont már csak 68 százalékon állnak - teszi hozzá a Világgazdaság.
Egy-egy régió fejlettségi színvonalának növelésének egyik kulcseleme lehet a megfelelő adórendszer is. Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban egy sajtótájékoztatón kiemelte, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai között hazánk nemzetközi értékelések szerint
a hetedik legversenyképesebb adórendszerrel rendelkezik, a társasági adót és a magánszemélyek adózását tekintetve például a negyedik, illetve az ötödik helyen állunk.
A miniszter kiemelte, hogy jövőre sokkal nagyobb, három százalék feletti gazdasági növekedés várható Magyarországon.