Széleskörű támogatás övezi a kutatóhálózat megújításáról szóló törvényt a kutatók körében

Benyújtotta a kormány a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot, amelyet a legelismertebb magyar kutatók támogatnak. A törvény célja, hogy a kutatóhálózat hatékonyabban működjön, növekedjen a teljesítménye és a nemzetközi presztízse. Emellett pedig segítsen a magyar emberek előtt álló kihívások megoldásában. A törvényt széleskörű és alapos egyeztetés előzte meg, a tervezetet a HUN-REN valamennyi intézményvezetője, a fiatal kutatók, a hálózat vezető kutatói és egyetemi vezetők is támogatják szemben az ellenzéki kötődésű szervezetek állításaival. Gulyás Balázst, a HUN-REN elnökét kérdezte az Origo.

Azt nyilatkozta egy korábbi interjú során, hogy szerkezeti váltásra van szükség, amiatt, hogy a HUN-REN a tudományos innováció zászlóshajójává váljon. Melyek ezek a szerkezeti változások? A törvényjavaslat szerint hogyan valósulna meg mindez?

Kezdjük azzal, hogy mi is a célja a kormány által kedden benyújtott HUN-REN törvénynek. A legfontosabb célunk, hogy a magyar kutatóhálózat – a tudományos kutatás szabadságának megőrzése mellett – a magyarok sikeréért, megbecsüléséért és hasznára dolgozzon. Segítsen megoldani a magyar emberek előtt álló kihívásokat, legyenek azok fenntarthatósági, egészségügyi vagy éppen technológiai kérdések. És emellett legyen nemzetközi presztízse. 

A kutatóhálózatban az elmúlt 10 hónapban elvégeztünk egy nagyon komoly tudományos és szervezeti átvilágítást, amelynek eredményei alapján javaslattal fordultunk a Kulturális és Innovációs Minisztérium felé, amelynek három fő eleme volt.

Egyrészt alakítsunk ki egy hatékonyabb működési környezetet, másrészt emeljük meg – teljesítményhez kötött módon – a kutatóhálózat finanszírozását, harmadrészt pedig dolgozhassunk a saját épületeinkben, azaz az állam vásárolja meg az Akadémiától a kutatóintézeti ingatlanokat és adja át részünkre. Az új törvénytervezetet tehát a HUN-REN javaslatai alapján dolgozta ki a kormány, és én azt olvasom ki a törvényből, hogy az maradéktalanul biztosítja is a HUN-REN által javasolt elemeket. De térjünk rá a részletekre. Az első szerkezeti változás, hogy egy egységes szervezetbe kívánjuk szervezni ezt a jelenleg 19 önálló jogi személyként működő kutatóintézet-hálózatot. Az újonnan javasolt működési szerkezet biztosítani tudja, hogy a HUN-REN egy sokkal hatékonyabb, ütőképesebb szervezetté váljon, azzal, hogy egyben biztosítja a kutatóintézeteinek működési önállóságát. 

Jelenleg ezek az önálló kutatóegységek, gyakorlatilag önálló életet éltek, tehát mintha egy 19 galaxisból álló univerzumunk lenne, ahol legkülönbözőbb rendszerekben működtek a beszerzések, a gazdasági és humánerőforrás folyamatok, a könyvelés, illetve a bérszámfejtés is.

 Ezen felül a kutatási területen is hiányzik a megfelelő együttműködés és koordináció az egyes intézetek között: ugyanazokat a kutatásokat végezték különböző intézetekben, sőt nem is hangolták össze a tevékenységüket, annak érdekében, hogy egy-egy nagy kihívást együtt oldjanak meg. Ilyen az öregedés, vagy Magyarország vízzel való ellátása vagy az energiaellátás. Ez a diagnózis nem csak a mi véleményünk: ezekre mutatott rá a közel 100 nemzetközi tudós, akit az átvilágítás elvégézésére kértünk fel. Az új törvény azt teszi majd lehetővé, hogy a jövőben egységesebben, koordináltabban és eredményesebben tudjunk kutatási tevékenységet végezni, hiszen a kutatóinkban benne van erre a kapacitás és a képesség. De ehhez le kell vennünk a vállukról a felesleges adminisztratív terheket. Az a cél, hogy Európa legjobb kutatóhálózatai közé tudjunk emelkedni már középtávon. A törvénytervezet másik fontos eleme, hogy a kutatási hálózatot egy sajátos jogállású önálló jogi személyként definiálja. Ez azért fontos, mert így egyrészt olyan rugalmas szabályokat és működési környezetet tudunk kialakítani, amelyek a legjobban illeszkednek egy nemzeti kutatóhálózathoz, emellett pedig lehetővé válik, hogy hosszútávú finanszírozási szerződést kössünk a kormánnyal, ami stabilitást és kiszámíthatóságot teremt és biztosítja a Magyar Kutatási Hálózat jövőjét. A törvénytervezet elfogadásával létrejövő új szervezethez hosszútávú, teljesítményalapú finanszírozási rendszer kapcsolódik, amely szerint a HUN-REN költségvetési támogatása már a jövő év áprilisától jelentősen, 18 milliárd forinttal, azaz 50 százalékkal emelkedik, majd 2027-ig a jelenlegi szint duplájára emelkedik, és ez számottevő béremelésre nyit lehetőséget. Ezzel pedig egy abszolút növekedő pályára tudjuk helyezni a magyar kutatási hálózatot, annak tevékenységét és gazdasági megalapozottságát. Ez az első és legfontosabb elem, mindehhez pedig a törvény óriási segítséget és garanciát is jelent.

Melyik kutatóhálózatok modelljeire van szükség ahhoz, hogy a HUN-REN fel tudja venni a versenyt és világszínvonalúvá váljon? Illetve, melyik kutatóközpont alapozta meg az új stratégia kidolgozását?

A világban több mint 20, a HUN-REN-hez hasonlóképpen működő hálózatnak a működését, felépítését, támogatási rendszerét néztük meg mélyrehatóan. Európában, Dél-kelet Ázsiában és Izraelben is számos jó példa van, amelyből tanulhatunk. Ilyen hálózat a svájci, a francia és német is: mind korszerű, teljesítményalapú finanszírozási modellben működnek, egységes jogi formában. De jópárat én is személyesen ismerek, hiszen volt szerencsém Angliában, Svédországban és Szingapúrban is dolgozni. Nem találtuk tehát fel a spanyol viaszt, hanem megnéztük milyen jó példákat tudunk a hazai környezet ismeretében és ahhoz illeszthető módon implementálni.

A legtöbb esetben azt láttuk, hogy egy egységes jogi szervezet és egységes jogi személyként működő hálózat tud hatékonyan működni, hiszen így van ez a világ számos országában. Miért ne lehetne így Magyarországon is?

Ezek vezetése képes a kormányukkal egy hosszú távú finanszírozási megállapodás megkötésére, így pedig rendkívül ütőképesen tudják a saját belső tevékenységüket szervezni és saját fejlődésüket biztosítani, egyúttal azonban garantálják az egyes kutatási intézmények működési önállóságát. Mi is egy ilyen működési struktúrára tettünk javaslatot, amit a törvénytervezet kiválóan leképez.

Egyes ellenzéki kötődéssel bíró szervezetek erőteljesen támadják az új törvénytervezetet. Azt mondják nem volt egyeztetés.

Elképedve olvasom a sajtóban ezeket a nyilatkozatokat.

 Az elmúlt 10 hónapot arra szántuk, hogy a kutatói közösséggel és annak vezetőivel részletesen átbeszéljük a megújulási folyamatot. Nem csak a vezetőket, valamennyi kutatót bevontunk ebbe a folyamatba, megkérdeztük őket.

Azt olvasom ezekben a cikkekben, hogy az akadémiai dolgozók ellenzik ezt a törvénytervezetet. Ez a legkevésbé sem igaz. November 14-én a HUN-REN valamennyi intézményvezetője aláírta azt a Közös Nyilatkozatot, amelyben egységesen kiállnak a törvény mellett. Ezt elfogadta a HUN-REN Irányító Testülete is. A Nyilatkozatban foglalt javaslatokat a kormány mind elfogadta és átvezette a törvénytervezen. Mellettük az elmúlt hetekben számos fiatal kutató, vezető kutató, intézményvezető és egyetemi vezető szólalt meg a kérdésben és jelezte támogatását. Én éppen azt látom, hogy a kutatói közösségben sikerült konszenzusra jutni a tekintetben, hogy mi is a víziónk és mi az annak eléréséhez vezető út.