Az elmúlt hónapokban a dubaji csokoládé hihetetlen gyorsasággal vált népszerűvé, és mára számos gyártó kínálja Európában, köztük Magyarországon is, ahol viszonylag magas áron árusítják.
Felvetődhet azonban a kérdés, hogy vajon szabadon használható-e a "dubaji csokoládé" elnevezés, vagy van valaki, aki előbb-utóbb fellép a használata ellen, kijelentve: "Ez az én szellemi tulajdonom!".
A Lidl vagy az Aldi boltjaiban édességet kereső vásárlók számára egy ilyen helyzet azt jelentheti, hogy az áhított termék egyszer csak eltűnik a polcokról.
A név hallatán sokan azt gondolhatják, hogy Dubaj hagyományos édességéről van szó, amely a TikTokon villámgyorsan terjedő videóknak köszönhetően szerzett hírnevet Európában.
Az igazság azonban ennél bonyolultabb: a dubaji csokoládé története egy konkrét személyhez köthető.
Az édesség megalkotását Sarah Hamoudának, a dubaji Fix Dessert Chocolatier alapítójának tulajdonítják. Hamouda nemcsak vállalkozó, hanem influenszer is, és története jól példázza, milyen üzleti lehetőségeket kínál a közösségi média. Az Instagramon maga mesélte el, hogyan született meg a dubaji csokoládé:
várandóssága alatt valami különleges édességre vágyott, amit a férje nem talált meg Dubajban. Végül Sarah döntött úgy, hogy maga készíti el azt, amire vágyott.
Az édesség hamar népszerűvé vált, különösen miután a TikTokon futótűzként terjedtek róla a videók.
A karácsony előtti időszakra már igazi slágerré vált, ám a termék iránti keresletet még mindig nem tudják teljesen kielégíteni. A jelenleg elérhető mennyiséget pedig rendkívül magas áron kínálják. De vajon meddig folytatódhat ez így?
A Deutsche Welle vizsgálta meg, hogy a dubaji csokoládé neve jogi védettség alatt áll-e. Noha arról nincs információ, hogy a termék megalkotója valamilyen jogcímen igényt tartana a névhasználatra, felmerült, hogy Dubaj maga léphetne közbe.
Hasonló helyzet áll fenn például a tokaji aszú, a champagne vagy a portói bor esetében, amelyek oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM).
Az ilyen védett termékeket egy nemzetközi megállapodás, a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege szabályozza. Ezen egyezmény az Európai Uniót is magában foglalja, de az Egyesült Arab Emírségek nem tagja ennek a szerződésnek – magyarázta Rüdiger Bals szabadalmi jogász a DW-nek.
Ennek következtében Dubaj jelenleg nem tudja megakadályozni, hogy Európában gyártott termékeket "dubaji csokoládé" néven forgalmazzanak. Azonban létezik másik lehetőség is: a kétoldalú egyezmények rendszere.
Elméletileg az Egyesült Arab Emírségek regisztrálhatná a "dubaji csokoládét" mint földrajzi eredetmegjelölést a saját joghatóságán belül – állítja a német szabadalmi hivatal. Ezt követően pedig az Európai Unióhoz fordulhatnának védettségért - számolt be róla a Világgazdaság.
Egy ilyen folyamat azonban hosszadalmas, és jelenleg nincs arról hír, hogy ezt a lépést megtették volna.
Így hát, ha most indulunk vásárolni egy dubaji csokoládét, nyugodtan megtehetjük.
Hónapok óta lázban tartja a magyarokat a dubaji csokoládé, amely rendkívül felkapott édesség a TikTokon. Az ünnepekre készülve egy magyar cukrászda már szaloncukrot is piacra dobott ilyen ízesítéssel.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy hamarosan a Lidl és az Aldi kínálatában is megjelenik a dubaji csokoládé. Csakhogy van néhány fontos eltérés a két üzletlánc ajánlata között.
Az Aldi múlt vasárnap tette publikussá, hogy mikor és mennyiért lehet a boltjaiban megvásárolni az utóbbi időben Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő dubaji csokoládét.
Arról is írtunk nemrég, hogy dubaji csokit próbáltak meg Magyarországon keresztül Ausztriába csempészni: a miklóshalmai (Nickelsdorf) határátkelőhely vámhivatalának munkatársai 52 ezer euró, vagyis majdnem 22 millió forint értékű dubaji csokoládét találtak egy török autóbuszban.