Megszorítások Szlovákiában, rezsicsökkentés Lengyelországban, Szerbia is atomerőművet akar

Leszoríthatják Szlovákia költségvetési hiányát a megszorítások. Románia is tart az uniós pénzek elvesztésétől, marad a lengyelországi rezsicsökkentés. Szerbia eltörölte az atomerőművek építésére kivetett tilalmat. Heti összefoglaló.

Jelentős megszorításokat és kockázatokat tartalmaz a jövő évi költségvetés. Viszont van remény arra, hogy Szlovákia sikeresen leszorítja az idén megszaladó hiányt. A szlovák parlament kedden elfogadta a 2025-ös költségvetést, amely 27,6 milliárd euró bevétellel, 34 milliárd euró kiadással, azaz 6,4 milliárd euró hiánnyal számol. Az erőteljes takarékossági programot tartalmazó büdzsé fő erénye, hogy az idei, Szlovákia GDP-jéhez viszonyított 5,8 százalékos hiány jövőre a tervek szerint 4,7 százalékra mérséklődik.

Kemény megszorításokkal szembesül Szlovákia, előzetes számítások szerint egy háromtagú család számára 2025-ben az áfa emelése, a magasabb energiaköltségek és a gyerekek utáni adókedvezmények lefaragása éves szinten mintegy 240-250 euró kiadást jelent, 

• ha ehhez a gyorsuló inflációt is hozzávesszük, akkor újabb 250 euró körüli összegről beszélhetünk, miközben a bérek stagnálni fognak.

Mindez a lakossági fogyasztás visszafogásával, áttételesen pedig kisebb adóbevétellel jár.

Kiismerték Brüsszelt: már Románia is az uniós pénzek elvesztésétől tart 

A román közéletben megindult vita szerint attól tartanak, hogy a magyar, a lengyel és a bolgár példa nyomán az EU az uniós pénzek visszatartásával próbál meg nyomást gyakorolni. Románia alkotmányos válsággal nézhet szembe, ha az elnökválasztás második fordulójában az elsőt megnyerő ultranacionalista jelölt nyer – nagy kérdés, hogy az elnökválasztás majdani győztese a politikai ellenfelei közül jelöl-e ki miniszterelnököt.

Európai Unió: a bankok hozzáférhetnek egymás ügyfeleinek adataihoz 
Fotó: greendex.hu

EU-döntés: a bankok hozzáférhetnek egymás ügyfeleinek adataihoz 

Döntött az Európai Tanács: egy nagy lépéssel jutnak közelebb hozzá a bankok, hogy hozzáférjenek egymás ügyfeleinek az adataihoz. 

A bankok adatokhoz való hozzájutása az ügyfelek személyes igényeihez jobban igazított termékek és szolgáltatások kínálását tenné lehetővé – ez lenne a cél.

A tanács közleménye szerint a javasolt keretek garantálják, hogy az ügyfelek megtartsák a kontrollt saját adataik felett, tehát feltehetően a hozzájárulásunkra lesz szükség, hogy az adataink bekerüljenek a felálló új rendszerbe, ami az indoklás szerint azt segíti, hogy a bankok a személyes igényeinkhez alkalmazkodó termékeket és szolgáltatásokat, befektetési döntéseket kínáljanak nekünk: befektetési lehetőségeket, egyszerűsített elbírálást és alacsonyabb kamatokat.

A következő lépésben a tanács az Európai Parlamenttel tárgyalja meg a jogszabály végső formáját. Amint megegyeztek, mindkét intézmény elfogadja, közzéteszik az Európai Unió hivatalos közlönyében, s ezzel hatályba lép. A közlemény nem tartalmaz előrejelzést, hogy ez a folyamat mikor zárulhat.

Rezsicsökkentés Lengyelországban – befagyasztják az áramárakat

A lengyel parlamenti felsőház is rábólintott az alsóházban már elfogadott javaslatra. A törvénymódosítás nyomán érvényben marad a 2023-ban bevezetett, lengyel háztartásokra vonatkozó árküszöb, így a lakossági díj megawattóránként továbbra is maximum 500 zloty (48.300 forint) lesz.

A helyi önkormányzatok, valamint az úgynevezett érzékeny fogyasztók (például kórházak, iskolák) esetében a maximális lehetséges energiaár 2025. március végéig megawattóránként továbbra is 693 zlotyt (66.900 forint) tesz ki.

A kedvezményes árak megőrzésének költségeit a törvénymódosítás előterjesztői összesen 3,98 milliárd zlotyra (384,1 milliárd forint) becsülik.

Szerbiában eltörölték a nukleáris energia alkalmazására vonatkozó tilalmat
Fotó: Sputnik via AFP/Aleksej Bashkirov 

Szerbia atomerőművet építene 

Az új energiatörvény eltörölte a nukleáris energia alkalmazására vonatkozó tilalmat, amelyet 35 éve az akkori Jugoszláviában vezettek be. 

Szerbia kifejezetten támogatja a nukleáris és hidrogénenergia fejlesztését. 

Szerbia áramtermelése jelenleg közel 70 százalékban szénerőművekből származik. A kormány azonban kötelezettséget vállalt, hogy 2050-ig kivezetik ezt a környezetszennyező technológiát.

A szerb nukleáris döntés kapcsán elemzők rámutattak, hogy az előjele lehet annak is, hogy Vučić elnök milyen irányba kívánja kormányozni hazáját, annak függvényében, hogy keleti, vagy nyugati cégekkel működik majd együtt a nukleáris technológia területén.

Az ország semlegesnek számít, az elnök továbbra is hangoztatja, hogy célja az EU-tagság. A csatlakozási tárgyalások azonban megrekedtek. Vučić korábban kijelentette, hogy Magyarországgal közösen építhetnének atomerőművet, illetve Szerbia is beszállna a Paks-2 projekt megvalósításába.

Fordulat a Talgo tervezett felvásárlásában

Jogi útra terelődött az évszázad magyar üzlete. Túlzás nélkül hatalmas fordulat állt be az évszázad magyar üzletében, a spanyol vonatgyár, a Talgo megvásárlásában. Ennek előzménye, hogy Magyar Vagon csoport tulajdonszerzése ellehetetlenült, miután a spanyol kormány minden jel szerint politikai okokból vétót emelt a minden piaci fél, valamint az összes felügyeleti szerv által támogatott ügyletben – írta a Világgazdaság. A spanyol média korábbi értesülése szerint a magyarok október végéig nyújthattak volna be keresetet a legfelsőbb bírósághoz a spanyol kormány döntése ellen. Úgy tűnt, hogy ez nem következett be.

A Világgazdaság érdeklődésére azonban a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. (MVBV) arról tájékoztatta a portált, hogy benyújtották a keresetet. A folyamatban lévő ügy részleteiről az eljárás lezárása után nyilatkoznak.