Idén ehet utoljára úgy szaloncukrot, ahogy eddig

Az alapvető jellege természetesen nem változott a karácsony elmaradhatatlan édességének számító szaloncukornak a Magyar Élelmiszerkönyvbe bevezetett kisebb változtatással, de a nyáron hungarikummá nyilvánított szezonális terméknél ennél izgalmasabb változások is jöhetnek. A Kiváló Minőségű Élelmiszer olyan minőségi garanciát jelenthet a szaloncukorra is, mely a legmagasabb fogyasztói elvárásokat is kielégíti. Az idei szaloncukorversenyen már ez alapján indulhattak a jelölt termékek.

Mint minden évben, úgy idén is jól fogynak a csokimikulások a boltokban, a magyar családok a december 6-a előtti hetekben csaknem 8-9 milliót vásárolnak azokból. Az ünnepre készülve kelendők az édességes adventi kalendáriumok is, ezekből 350 ezret adnak el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Édességgyártók Szövetsége által készített körkép szerint. Az édességgyártó vállalatok nemrégiben lezajlott, évzáró rendezvényén kiderült az is, hogy az édességek világában, így az ünnep legfontosabb édesipari termékének számító szaloncukroknál is, a hagyomány és az újdonságok keresése egyaránt jelen van. Ez a kijelentés érvényes mind a minőséget kereső, de kísérletező kedvű gyártókra, mind a megszokott ízeket előnyben részesítő, de az újdonságokra is nyitott fogyasztók oldalán. Ám a rendezvényen elhangzott más is, ami alapján könnyen lehet, jövőre újra "szintet lép" az idén nyártól már hungarikumként jegyzett szaloncukor. 

Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock

20 milliárd forintért veszünk több ezer tonna szaloncukrot

A teljes magyarországi édességpiac 380 milliárd forintos éves forgalmú, ezen az importált termékek mellett mintegy 250 hazai vállalkozás kínálata jelenik meg. Nem meglepő az, hogy a kiskereskedelem egésze mellett az édességgyártóknak is különösen fontos hónap december: imént említettük a csokimikulásokat, melyek forgalma változatlanul nagyobb, mint húsvéti konkurenseiké, a csokoládényulaké. 

December igazi édességsztárja azonban az édesipari termelésben a szaloncukor, melyből évente stabilan 3-3,5 ezer tonnát vásárolunk kb. 20 milliárd forint értékben.

Ez igen tekintélyes, 40 százalékos arányt jelent a teljes, 50 milliárdos havi édességforgalomban. (A bejglikedvelők kedvéért említjük, hogy a bejglik természetesen szintén a karácsony elmaradhatatlan édességei, ezek azonban előállítás szempontjából az élelmiszeripar más szegmenséhez tartoznak.)

Az édességgyártók évzáró rendezvénye hagyományosan az Év Szaloncukra verseny eredményhirdetése is. Az elismerésben részesített 16 szaloncukorról illetve gyártóikról itt tájékozódhat.

S miközben a hagyományos ízekben továbbra is a zselés szaloncukor a legnépszerűbb, melyet a kókuszos, marcipános és más klasszikusok követnek, a magyar gyártók kísérletezőkedve kifogyhatatlan új ízek keresésében. Emellett egyre több gyártó készít cukormentes vagy alacsony cukortartalmú édességeket, így a diabétesszel élők mellett a valamilyen más okból diétát tartó fogyasztóknak sem kell lemondaniuk a szezonlális édességekről, így a szaloncukorról sem.

Nyáron hungarikummá nyilvánították a karácsony elmaradhatatlan édességét, a szaloncukrot is (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

Az árakon persze meglátszanak az elmúlt időszak kedvezőtlen körülményei, például a kakaó árának történelmi csúcsra ugrása. Így a szaloncukrok kilogrammonkénti átlagárai idén 5.500 és 7.000 forint körül mozognak, míg prémium kategóriában 13.000-16.500 forint körül kell azokért fizetni (vannak persze ezeknél olcsóbb és ezeknél drágább szaloncukrok is az idei kínálatban egy-egy áruházláncnál).

Ami biztosnak látszik az édességgyártók adatai alapján: 

a magyar vásárlók nem mondanak le a minőségről, akkor sem, ha ennek az ára valójában az, hogy kevesebbet fordíthatnak a mennyiségre, ha szaloncukorról van szó.

Ez a vásárlói attitűd pedig különösen szerencsés abból a szempontból nézve, ami várható a szaloncukrok világában.

Bővül a kínálat, új ízekkel kísérleteznek a hazai gyártók is (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

Keresik a magyar vásárlók a tanúsított élelmiszereket

Az egyik tanulsága az élelmiszeripari védjegyekről készített 2018-as felmérésnek, hogy a védjegyekhez a fogyasztók minőséget társítanak. Egy védjegy ezért nem pusztán az élelmiszer minőségének igazolására szolgál a fogyasztók irányába, hanem marketingeszközként is hatásos akkor, amikor az élelmiszer csomagolásának átlagosan kevesebb mint 1 másodperc alatt kell felkeltenie a vásárló érdeklődését – erről is beszélt dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen. Szavaiból az is kiderült, hamarosan az eddigi prémiumoknál is jobb minőségű szaloncukrok jelenhetnek meg a magyar gyártók kínálatában is. Mindez két előzmény, két körülmény összekapcsolásával válik lehetségessé.

A helyettes államtitkár felszólalása a Magyar Édességgyártók Szövetsége rendezvényén (az Agrárminisztérium felvétele):

Ennek közvetlen előzménye, hogy – csakúgy, mint a bejgli esetében – a szaloncukor alapvető leírását a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza. Az élelmiszerkönyvi előírások részletezettsége jelenleg is garanciát jelentenek arra, hogy 

magas minőségű, az előírásoknak pontosan megfelelő termékek hozhatók csak forgalomba szaloncukorként, ideértve a fogyasztás szempontjából hagyományosnak tekinthető szaloncukor termékeket is.

Erről bárki meggyőződhet, ha elolvassa a termékcsoportra vonatkozó besorolásokat, megnevezési előírásokat az élelmiszerkönyvben. 

Ezt az "alapvető leírást" idén az iparági szereplőkkel együtt frissítették – továbbra is a minőségi élelmiszer-előállítást állítva fókuszba. A helyettes államtitkár szerint az alapok persze nem változtak, de további elmozdulás történt a minőség irányába a szaloncukor esetében is.

A másik körülmény, hogy a kormányzat Kiváló Minőségű Élelmiszerek (KMÉ) védjegyrendszer népszerűsítésével – gyártói és fogyasztói oldalon egyaránt – a minőséget, megbízhatóságot kereső vásárlóknak kíván kedvezni, remélve, hogy ez egyre szélesebb körben elterjedt attitűd lesz. Ahogy imént kitértünk rá, a szaloncukor kedveltsége a magyar vásárlóknál is elsősorban a minőségről, és csak másodsorban szól a mennyiségről. Azzal, hogy a szaloncukor most már hungarikumként jegyzett, lehetőség nyílik arra, hogy minőségét a védjegyrendszer használatával újabb magasságokba emeljék.

A KMÉ-s minősítés még erősebb garancia arra, hogy a karácsonyi édesség minőségi termék (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

Jobb szaloncukrok még a Magyar Élelmiszerkönyvben írtaknál is

Felkai Beáta Olga szerint a KMÉ korábbi védjegyrendszerek után, viszonylag újként jelent meg a magyar piacon, 2020-ban még csak 9 termék volt akként minősítve, ám 2024-re számuk 163-ra nőtt. A KMÉ nemzeti minőségrendszert jelent, kommunikációs kampányait még az EU is segíti forrásokkal, arra egyébként nem csak hazai, hanem más országok gyártói is pályázhatnak, noha a cél elsősorban a hazai gyártók erősítése. A KMÉ védjegy népszerűsítése érdekében december elején kampány indul, népszerű influenszerek is segítik ismertségének növelését.

A védjegy szakmai hátterét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adja, mely az egyik legismertebb állami szakmai szervként auditálja a gyártási helyszíneket.

Mindez úgy találkozik a szaloncukorral, hogy a KMÉ védjegyre pályázó termékeknél az alapot a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozása jelenti, ám mint a helyettes államtitkár elmondta, „emelve a tétet” – szigorúbb paraméterekkel.

Ez azt jelenti, hogy a KMÉ-s szaloncukroknak lényegében jobbnak kell lenniük, mint amit az amúgy is magas, a minőségre mutató elvárást megtestesítő élelmiszerkönyvi előírások képviselnek. Ennek a szemléletnek köszönhetően az Év Szaloncukra versenyen eleve csak azok a gyártók pályázhattak szaloncukor termékeikkel, amelyek a gyártás során például

• kizárólag kakaóvajat tartalmazó csokoládéterméket használnak, 
• színezésre csak színező élelmiszert és nem színezékeket alkalmaznak, vagy 
• a zselés szaloncukorhoz csak gyümölcszselét használnak fel. 

Utóbbi gyümölcstartalmára szintén vonatkoznak kikötések, ahogy arra is, hogy a minősített szaloncukrokban nem lehet bevonómassza vagy hidrogénezett növényi zsír.

A KMÉ védjegy előnyei – legyen szó bármilyen élelmiszerről – egyszerre jelentkeznek a gyártók oldalán (Felkai Beáta Olga szerint az ilyen minősítés előnyt jelent majd például a közétkeztetési feladatoknál), valamint a vásárlóknál, azoknál, akik megbízható, lehetőleg hazai előállítású termékeket szeretnének előnyben részesíteni.

A terméknek ugyanakkor nem kell "prémiumnak", elég csak "jónak" lennie, ha a KMÉ minősítést megkapja, előnnyel indul a vásárlóknál, akik az Agrárminisztérium szerint egyre inkább keresik az ilyen védjeggyel ellátott termékeket. 

Így könnyen lehet, hogy már a következő ünnepi szezonban újabb KMÉ-s minősítésű szaloncukorral találkozhatunk a kínálatban.

Ezek csomagolásában az előírásokhoz igazodva kismértékű változás elképzelhető, de az biztos, hogy a jövőben sem kell lemondanunk – az előírást idézve – "hagyományos, két végén rojtozott selyempapírral zárt dizájnra" épülő, immár még inkább minőségibb karácsonyi édesség kibontásának élményéről.