El Salvador elképesztően értékes, mintegy 3 ezer milliárd dollárnyi, jórészt feltáratlan és bányászattal nem érintett aranytartalékon ül. Ha ezt az ország nem használja ki, akkor elszalasztja a gazdaság soha nem látott módon való felvirágoztatásának lehetőségét – mondta a napokban Nayib Bukele, az ország vezetője.
Ha igaz az elnök állítása a felfoghatatlanul értékes aranytartalékról, akkor
El Salvador jövője végérvényesen megváltozhat, mert a 3 ezer milliárd dollárnyi arany becsült ára az ország GDP-jének 8.800 százalékát jelenti.
Ez még nem minden: Bukele szerint az arany mellett több más, értékes nyersanyagot, például ónt, tantált, galliumot is találtak. Ezek "nélkülözhetetlenek a negyedik és ötödik ipari forradalomhoz" – mondta az elnök a Mining.com cikke szerint.
Bukele azt is mondta, hogy a nyersanyagtartalékból szerezhető bevételt mindazonáltal az ország folyóinak megtisztítására kellene elsődlegesen fordítani. A közép-amerikai ország folyóinak vize mintegy 95 százaléka szennyezett, a további szennyeződés ellen még a korábban regnáló Salvador Sánchez Cerén elnök hivatali ideje alatt, 2017-ben bevezetett bányatilalommal akartak védekezni. Bukele azonban egyértelművé tette, hogy az aranytartalék gazdasági hasznosítása érdekében feloldaná a bányászati tilalmat. Bukele szerint az aranytartalék nagysága akkora, hogy egy négyzetkilométerre számolva a legnagyobbá teszi azt az egész világon.
Bukele azzal is erősíteni próbálta szavai jelentőségét, hogy arról beszélt,
a teljes aranykészlet 4 százalékának kitermelése is nagyjából a GDP 380 százalékának megfelelő vagyonhoz juttatná az országot, 131 milliárd dollár értékben.
El Salvador elnökének bejelentését – ahogy a börzsönyi, állítólagos aranytartalékról szóló híreket is – érdemes fenntartásokkal fogadni. Bukele ugyan több alkalommal is tett közzé bejegyzés az X-en az állítólagos ásványkincs-tartalékról, ám az állításai mögött álló tanulmányról vagy tudományos közleményről eddig nem derült ki semmi konkrétum. Így egyelőre nagyon keveset tudni a szavai szerint El Salvador gazdaságát "egyetlen éjszaka leforgása alatt megváltoztató" nemesfémkészletről, a kijelentések előzményeiről.
A másik ok, hogy a közép-amerikai országokban általában heves társadalmi ellenállásba ütközik mindenféle bányászati tevékenység, különösen annak jelentős környezetformáló hatása miatt.
Egy dolog bányát nyitni a chilei Atacama-sivatagban, az pedig egy másik, hogy külszíni fejtésű bánya létesüljön Chalatenango-ban [város El Salvarodban]
– mondta Pedro Cabezas, egy közép-amerikai, bányászat elleni szerveződés vezetője.
Akár megalapozottak az elnök állításai a krőzusi aranytartalékról, akár túlzóak, a bányászati tilalom feloldása nem az első radikális lépés lenne hivatali idejében a kormányzat részéről. Emlékezetes és az Origo is beszámolt arról, hogy 2021-ben El Salvador-ban hivatalos fizetőeszközzé vált a bitcoin. Ezzel a közép-amerikai ország lett az első a világon, ahol törvényes pénzzé tették a sokak szerint pénzügyi lufinak számító kriptoeszközt.