Életveszélyesek is lehetnek a már Magyarországon is keresett fogyási csodaszerek

Vágólapra másolva!
Egyesek súlycsökkentő csodaszerekről, míg a gazdasági elemzők egy része a következő évtized piaci robbanásáról beszél a fogyást segítő készítmények kapcsán. Ám bármi is fog azokkal történni, nem árt a körültekintés velük kapcsolatban - sem esetleges használójukként, sem pedig akkor, ha részvényeik erejében bízunk. Mindkét szempontból érdemes elolvasni összeállításunkat.
Vágólapra másolva!

Túlzás nélkül az utóbbi évek egyik legfelkapottabb slágertermékei lettek a fogyást segítő készítmények: injekcióktól és tablettáktól várják sokan, hogy azok felgyorsítsák súlyfölöslegük csökkenését, akár úgy, hogy előtte megteszik az erőteljes lépéseket az alapvetőbbnek számító életmódváltás irányába, akár úgy, hogy megpróbálják maguknak "megspórolni" ezt. Pedig a most népszerűvé vált súlycsökkentő gyógyszerészeti készítmények nem csodaszerek, sőt, legjobb esetben is csak "a fogyást támogató" szerek, egy részük pedig eredetileg egészen más – gyógykezeléshez kapcsolódó – célból készült. A szakemberek pedig nem győzik ismételni: még ha készítményenként eltérő is a helyzet, általánosságban véve rendkívül keveset tudunk ezeknek a készítményeknek a rövid illetve hosszabb távú, szervezetre gyakorolt hatásairól.

Az Ozempicet eredetileg 2-es típusú cukorbetegség kezelésére fejlesztették ki, mára azonban fogyókúrás szerként is használják.
Képünk illusztráció
Fotó: NurPhoto via AFP

Hiánycikk lett az egyik "csodaszer", már nem csak a sztárok vásárolják

Fogyni kívánónak ajánlott készítményekből eddig is széles körben állt rendelkezésre a piacon, ám ezekre a készítményekre elsősorban az utóbbi években elképesztő ismertségre szert tevő, gyakran "fogyókúrás injekcióknak" hívott termékek irányították a figyelmet – noha azokat eredetileg cukorbetegeknek szánták. A priorizálás vagy a teljesség (és legfőképp: az olvasónak ajánlás) szándéka nélkül említhető ebben a körben a szemaglutid nevű hatóanyagra épülő Ozempic, és az ennek súlycsökkentő hatásai után, túlsúly kezelésére kifejlesztett Wegovy. Sokan hallottak a gyógyszer formájában is kapható Rybelusról. Injekcióként érhető el a Saxenda, mely liraglutid hatóanyagával az éhségérzet szabályozásával segíti elő a fogyást, és már 2023-ban felmerült annak lehetősége, hogy az Egészségügyi Világszervezet (a WHO), felveszi az alapvető gyógyszerek listájára.

túlsúly, illusztráció
Sok túlsúlyos ezektől a készítményektől várja problémájára a megoldást, de azok nem helyettesítik a megfelelő életmódot és étkezést (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

A készítmények eddigi karrierútja – megint csak a tendenciát kívánjuk érzékeltetni – viszonylag széles körben ismert: sok hollywoodi sztár is ezek közül választ, hogy segítsen megőrizni alakját. S ahogy megírtuk, a hazai sztárvilágban is megjelent a fogyást segítő készítmények alkalmazásának gyakorlata – amit olykor egyes hírességek az edzőteremben magukról készített fotókkal vagy salátástálak fölött pózolva próbálnak elfedni.

Ezen készítmények alkalmazása nem csak azért bizonyulhat olykor kérdésesnek, mert egy részük eredetileg nem fogyókúrás szernek készült, s ennek kapcsán a pontos – a fogyás mellett jelentkező – mellékhatásaikról nagyon keveset tudni. Hanem azért is, mert azok, akik fogynának és a készítmények borsos árait is meg tudják fizetni, azt kockáztathatják, hogy azoknak sem jut belőle, akiknek betegségük miatt szükségük lenne rá. Például az Ozempic gyártója a Novo Nordisk tavaly ősszel arra figyelmeztetett, hogy ha EU-s szinten nem is, de több országban 2024 végéig biztosra vehető a hiány termékükből.

Fogyókúrás és gazdasági csodaszerek együtt?

A fogyókúrás injekciókat és hasonló készítményeket gyakran nem csak súlycsökkentő "csodaszereknek" tartják, hanem gazdaságinak is (érdemes ismét hangsúlyozni, hogy egyetlen gyártó sem ajánlja, hogy ha a cél a fogyás és a testsúly megőrzése, akkor csak ezekre elegendő támaszkodni, sőt). Még a pénzügyi világ fejleményei iránt kevésbé érdeklődők számára is ismert lehet, hogy a fogyasztói oldalon jelentkező siker nyomán például az Ozempic-et gyártó cég Európa legértékesebb tőzsdei vállalatává vált, tavaly ősszel már meredek 2024-es profitvárakozás látszott valóra válni.

Ráadásul az eredményes tőzsdei szereplést elősegíti az is, hogy bár erre konkrétumokat jelenleg nem tudunk említeni, de talán az sem zárható ki, hogy egyes országokban kormányzati politikák szintjére emelkedjenek a súlycsökkentő szerek, legalábbis gazdasági szempontból.

Egy tavaly szeptemberben bemutatott jelentés szerint a nagy számú túlsúlyos személy évente 100 milliárd font költséget jelent a brit gazdaságnak, amelyből 19 milliárdot az állami Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS), azaz a közegészségügyi rendszer visel.

Az ING elemzése szerint az egy főre jutó éves egészségügyi költségek túlsúly/elhízás esetén azonban még a briteknél látottaknál is magasabbak Németországban, Hollandiában, illetve az Egyesült Államokban (ebben a sorrendben euróban megadva: 2.400, 2.300, illetve 2.500).

Illusztráció
Fotó: Shutterstock

A Citigroup pedig friss jelentésében azt állapítja meg, hogy az Egyesült Államok élelmiszer-, valamint divatiparában máris regisztrálhatók azok a változások a fogyasztók oldalán, melyek annak köszönhetők, hogy a hollywoodi sztárok után az emberek körében mind szélesebb körben terjed a fogyasztószerek használata. 

Elemezésük szerint egy évtizeden belül az USA-ban milliókkal, globálisan pedig több száz millióval nőhet azon fogyasztók száma, akik ilyen készítményekhez nyúlnak fogyásuk érdekében.

Ezek a számok és arányok pedig óriási gazdasági hatásokat vonnak maguk után, amennyiben várakozásként beigazolódnak. 

Egy tavaly megjelent konszenzusban piaci elemzők 

a 2030-as évek elejére évi 150 milliárd dollárra, azaz nagyjából 60 ezer milliárd forintra várják a fogyasztó gyógyszeripari készítmények globális piacának nagyságát.

A fogyókúrás szerek egyéni életminőségre gyakorolt hatásai mellett a kormányoknak azt is érdemes lehet mérlegelni, közegészségügyi szempontból lehet-e tennivalójuk ezekkel a készítményekkel úgy, hogy a fejlett világ társadalmai egyre elhízottabbak. A mérlegeléshez elegendő csak az iménti elemzésekben fellelhető adatokra támaszkodni:

  • az Ozempic alkalmazásának éves költsége a briteknél jelenleg 830 font, a teljes éves Wegovy-kúra 2.760 fontba kerül;
  • az Ozempic-használat egy évre 1100 euróból megúszható Németországban és Hollandiában, míg a Wegovy 3.500 euróba, illetve 3.200 euróba kerül;
  • az Egyesült Államokban (az egyszerűség kedvéért szintén euróban megadva) az Ozempic 10.000 euróba, a Wegovy 14.500 euróba kerül egy évre (az amerikai gyógyszerpiac általában véve is drágább, mint az európai).

Látható, hogy ezek az összegek – maradva a brit példánál – nagyságrendileg is összevethetők az elhízás egészségügyi költségeivel, ami nem csak a fogyni vágyók, hanem társadalmi intézmények figyelmét is ezekre a készítményekre irányíthatja. Nem véletlen, hogy tavaly októberben a brit kormányfő, Keir Starmer úgy nyilatkozott, hogy a fogyást segítő készítmények

 az emberek munka világába való visszatérését elősegítve

mozdíthatják előre a gazdasági növekedését.

Így bukott nemrég hatalmasat az eddigi csodacég

Azt, hogy a készítményeket gyártó cégek látványos sikere mennyire törékeny lehet, épp az említett, favoritnak tartott Novo Nordisk esete mutatja: nem sokkal karácsony előtt a dán óriáscég közzétette a záró klinikai fázisban regisztrált eredményeit a CagriSema nevű új, kifejezetten súlycsökkentésre fejlesztett készítményéről, melyek gyógyászati szempontból jócskán elmaradtak a várakozásoktól. Az eredmény: a cég papírjai egyetlen nap alatt 20 százalékot vesztettek értékükből.

A Novo Nordisk gyógyszergyártó nagyvállalat Dániában, Bagsværd-ben található központja
A Novo Nordisk gyógyszergyártó nagyvállalat Dániában, Bagsværd-ben található központja
Fotó: Wikipedia Commons

Aggódhatunk Magyarországon is?

A szemaglutid hatóanyagú készítmények népszerűségét, ha közvetve is, de az is támogatta, hogy még egy tekintélyes brit orvostudományi lapban is jelent meg 2021-ben tanulmány arról, hogyan veszítettek súlyukból az ilyen gyógyszert kapók. Az először a sztárok, majd a társadalomban mind többek által alkalmazott készítmények iránt érthető módon Magyarországon is nagy az érdeklődés, aminek természetszerűleg az az oka, hogy sokan vannak nálunk is, akik szívesen csökkentenék súlyukat, és nem, vagy nem csak életmódváltással, rendszeres testmozgással.

A KSH 2019-es adatokra támaszkodva, a korcsoportok szerinti bontáson túl úgy összegzi a társadalmi helyzetet, hogy 

a férfiak közül többen érintettek a súlyproblémában, 65 százalékuk tekinthető túlsúlyosnak vagy elhízottnak, 1,4 százalékuk soványnak, míg a nők körében az előbbiek aránya kisebb (52 százalék), az utóbbiaké nagyobb (3,9 százalék).

Ugyanakkor kézzelfogható jelek utalnak arra, hogy az egész világon, így Magyarországon is óvatosnak kell lenniük azoknak, akik online szereznének be szemaglutid tartalmú készítményt. 

A Nemzeti Egészségbiztosítási alapkezelő szerint 2024 júliusában Magyarországon 31.585 adag Ozempic-terméket értékesítették országosan.

A kereslet hatására július 18-tól nálunk is fellépett az imént említett hiány a készítményből.

Egy magyar-amerikai közös kutatáson alapuló, tavaly nyáron megjelent tanulmány eredményei szerint közel minden második (42 százalék) szemaglutid tartalmú készítmény online vásárlása illegális forgalmazáshoz köthető.

Az eredmények kitérnek arra is, hogy egyes országokban aggasztóan nagy arányban juthatnak el a fogyni vágyókhoz hamis, olykor a hatóanyag veszélyesen magas dózisát tartalmazó, ezért a használóra veszélyes készítmények.

Az összesítés szerint az Egyesült Államokban egy év alatt 1500 százalékkal emelkedett a hatóanyagtól – annak feltételezhetően helytelen dózisától – szerzett mérgezéses esetekhez kapcsolódó vészhelyzeti hívások száma.

Érdemes hangsúlyozni, hogy az illegális forrásból beszerzett fogyasztókészítmények minden esetben kockázatot jelentenek:

  • egyrészt egészségügyi szempontból, hiszen könnyen lehet, hogy a kapott termék hamis, más arányban vagy más összetevőket tartalmaz, mint az engedélyezett, legálisan forgalomban tartott termék;
  • másrészt a sokszor csábító áron kínált, de megbízhatatlan termék (online) vásárlásával a fogyni vágyó akaratlanul is a fekete gazdaságot támogatja.
túlsúly, kövér
A túlsúlyosok globálisan magas száma miatt várható, hogy a következő egy évtizedben millió fordulnak majd a fogyást segítő készítmények köré (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

Az esetlegesen hamis fogyasztó injekciók jelentette kockázat mellett pedig érdemes arra is kitérni, amire cikkünk korábbi pontjaiban már utaltunk: egyelőre a hivatalos, legális úton beszerezhető, engedélyezett termékek kapcsán is akadhatnak egészségügyi kérdőjelek. Decemberben újabb kutatási adatok hívták fel a figyelmet az egyik terméket érintő esetleges súlyos mellékhatásokra cukorbetegek esetén, míg az Origo egyik közelmúltban megjelent cikkében más, lehetséges kockázatokról is írt friss tudományos eredményeket idézve.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!