Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu"A geotermikus energia jövője" címmel adta ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tavaly decemberben azt a jelentést, melyben a kitermelési technológiák forradalmi fejlődéséről és ennek a fejleménynek a geotermikus energia árára gyakorolt hatását elemzik szakértőik.
Jöhet a geotermikus energia aranykora?
A New Technology oldalán megjelent a jelentés szemléje, melyben kitérnek rá, hogy az IEA elemzése alapján a geotermikus szektor növekedése akár 1 ezer milliárd dolláros beruházást is magához vonhat a következő évtizedben, miközben az előállítási költségek megawattonként akár 50 dollárra is csökkenhetnek.
Ez felveszi a versenyt a legkorszerűbb atomerőművi, fosszilis eredetű, de akár még olyan megújuló energiaforrások költségeivel is, mint a nap- és szélenergia.

Fotó: Kevin Krajick/Lamont-Doherty Earth Observatory
Az IEA külön hangsúlyozza, hogy a geotermikus energia fejlődése szorosan építhet az olaj- és gázipar meglévő szakértelmére és technológiai eszköztárára. Az ágazat jelenlegi fúrási technológiái és berendezései segíthetnek a Föld mélyebb rétegeinek elérésében.
A szükséges beruházások akár 80 százaléka olyan kapacitásokat és készségeket igényel, amelyek az olaj- és gáziparból közvetlenül átültethetők
– állítja a riport.
Hosszabb a költségek további mérséklődésével a geotermikus energia a 2050-ig tartó globális villamosenergia-igény növekedésének 15 százalékát is fedezheti.
A geotermikus energia hasznosításáról a különleges adottságokkal rendelkező Izlandon ebben a helyszíni riportunkban olvashat.
Magyarország Európa élvonalában
Magyarország a geotermikus energia közvetlen hasznosításában Európa élvonalában, az első öt államban van. A fűtési célú közvetlen hőhasznosítás tekintetében pedig Magyarország hosszú évek óta a harmadik helyen áll, Franciaország és Izland mögött. Izlandon szinte valamennyi otthont így fűtenek.
2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia hazai kitermelése.
A magyar geotermikus energia egyébként inkább fűtési, és kevésbé áramtermelési célokra alkalmas.
A szénhidrogénipar és a geotermikus energia kapcsolódási pontjaival összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy mindkettő nagy nyertese lehet Donald Trump második amerikai elnöki ciklusának. Trump leendő energiaügyi minisztere kapcsán a leggyakrabban felmerülő megjegyzés, hogy az olajiparból érkezik, ám mint a Vg-n olvasható cikkből kiderül, ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkozna a megújuló energiákkal, sőt. Chris Wright ugyanis jól ismeri a palaolaj kinyerésére használt hidraulikus repesztéses technológiát, mely az egyik legnagyobb jelentőségű lehet a geotermikus energia hasznosításában.