Akkor lehet erős Magyarország, ha van egy erős középosztály

Képünk illuszráció

Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A magyar kormánynak kitartó munkával sikerült elérnie, hogy a recesszió időszakát lezárja, és 2025-ben növekedési pályára állítsa Magyarországot. Közben a baloldali erők idehaza és Brüsszelben is azon dolgoznak, hogy megbuktassák az Orbán-kormányt, és ezzel a 13. havi nyugdíj is „menjen a levesbe”. Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúját Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője értékelte az Origónak.

Ezek az interjú legfontosabb megállapításai:

1. Középosztály megerősítése és gazdasági növekedés: A középosztály erősítése kulcsfontosságú a gazdaság számára. Az erős középréteg nemcsak a fogyasztást, hanem az ország gazdasági fejlődését is elősegíti. A miniszterelnök célja, hogy a magyar családok stabil megélhetést biztosító munkahelyekkel és ingatlanokkal rendelkezzenek, ami hozzájárul a gazdasági bővüléshez.
2. Uniós szankciók és azok hatásai: A magyar kormány célja, hogy Magyarország mentesüljön a kedvezőtlen uniós szankciók, különösen az orosz olaj importjának tiltása alól. Az amerikai–orosz tárgyalások elindulásával lehet esély a szankciók feloldására, de addig Magyarország kénytelen küzdeni a gazdasági következményekkel.
3. Béremelések és infláció kezelése: Deák Dániel szerint a kormány célja, hogy elérje az egymillió forintos átlagbért Magyarországon, és hasonlóan sikeres legyen a munkahelyteremtés, mint korábban az egymillió új munkahely esetében. Emellett kiemeli, hogy az inflációt sikerült visszaszorítani 2024-ben, és fontos szerepe lesz a jegybank elnökének, Varga Mihálynak az infláció megfékezésében.

 

– A miniszterelnök a középosztály felemelésének, kiszélesítésének a szükségességéről beszélt ma reggel a Kossuth Rádióban, és arról, hogy sokat fektetik a pénzüket állampapírba. Miért fontos ez?
– A 2022-ben kitört orosz-ukrán háború egyértelműen negatív hatással volt nemcsak a magyar, hanem az egész európai gazdaságra. Elég megnézni az Európai Bizottságnak a 2022 előtti előrejelzéseit – nem az következett be, ami az előrejelzésekben szerepelt. Sokkal rosszabb lett az összkép. Ezért az volt a magyar kormány célja, hogy az elmúlt években ismét növekedési pályára állítsa Magyarországot. Ez a csütörtökön megjelent, friss GDP-adatok szerint sikerült is, negyedéves alapon 0,5 százalékos volt a bővülés, szemben a 0,2 százalékos elemzői várakozással. Ez azt jelzi, hogy sikerült elérnie a kormánynak azt, hogy a recesszió időszakát lezárja, és növekedési pályára állítsa Magyarországot.

– Hogyan kapcsolódik ehhez a magyar középosztály megerősítése?
– Akkor lehet erős a magyar gazdaság, akkor tud nőni a fogyasztás, hogyha van egy erős középosztály, amely – ahogy Orbán Viktor is mondta – saját ingatlannal, autóval rendelkezik, van munkahelye, gyerekei. Tehát egy család, amelyik meg tud élni a szülők fizetéséből. 

Ennek a középrétegnek az erősítése azért fontos, mert jót tesz a magyar gazdaságnak, és ettől fejlődik az ország. 

A miniszterelnök konkrétan utalt az állampapírokra, a magyar családok befektetéseire is. A magyarok viszonylag széles rétegei rendelkeznek különféle megtakarításokkal, és akiknek van állampapír-befektetésük, nekik 1700 milliárd forintnyi kamat üti a markukat, ha beváltják azt.

– Orbán Viktor említette az uniós szankciók káros hatásait az európai, és azon belül a magyar gazdaságra. Kiemelte, hogy a brüsszeli szankciók miatt három év alatt 19,5 milliárd eurót veszített el a magyar gazdaság. Mikor lesz vége ennek?
– Magyarország jelenleg azt tudja kiharcolni, hogy a rendkívül kedvezőtlen szankciók, különösen az orosz olaj importjának tiltása ne legyen kötelező ránk nézve. A következő hetekben várhatóan megindul egy orosz–amerikai tárgyalás, Donald Trump elnök már nyilvánosan beszélt arról, a háttérben zajlik ennek az előkészítése. 

Amíg ezek a tárgyalások nem indulnak meg, addig nem számíthatunk arra, hogy a szankciókat feloldják, 

hiszen az amerikaiaknak is egy erős alkupozíció kell, hogy azt mondhassák az oroszoknak, hogy ha belemennek a tűzszünetbe, akkor feloldják a szankciókat. Akkor lehet a szankciós politika megszűnésére számítani, ha megkezdődnek ezek a tárgyalások. 
– A miniszterelnök utalt arra, hogy egy magas szintű amerikai kormányzati tisztviselő kijelentette: nagyon csúnya dolog volt azt ígérni Ukrajnának, hogy megnyerheti a háborút. Miért mondta ezt?
– Az Európai Unió vezetése lassan három éve folyamatosan arról beszél, hogy Ukrajna győzni fog, mert küldik oda a fegyvereket, és addig kell harcolni az oroszok ellen, amíg nem győznek. Ehhez képest azt látjuk, hogy ukrán szempontból egyre rosszabb a helyzet. Egyáltalán nem úgy tűnik, hogy az ukránok megnyerhetik a háborút. Rengeteg ember és rengeteg pénz veszett kárba egy felesleges, értelmetlen háború miatt. Ennek a háborúnak nincsenek győztesei; ezt a magyar kormány számtalan alkalommal elmondta, ezért is szorgalmazza a háború kitörése óta a tűzszünetet, illetve a béketárgyalásokat.

– Idehaza az egyik legfontosabb kérdés, ami az időseket érinti, a 13. havi nyugdíj kérdése, amit baloldal erőteljesen támad. Megengedhető, hogy elvegyék az idős emberektől ezt a támogatást?
– A tizenharmadik havi nyugdíj mindig is egy kritikus pont volt a magyar társadalomban. A balliberális kormányok ezt elvették, majd az Orbán-kormánynak 2010 után az egyik legfontosabb ígérete az volt, hogy amint a gazdaság állapota megengedi, vissza fogja állítani a 13. havi nyugdíjat. Éppen a napokban kapják meg a nyugdíjasok az emelt tizenharmadik havi nyugdíjat, ami nagyon eredménye a magyar kormány elmúlt 14 évi működésének. Közben jól látható, hogy azok a politikai erők, amelyek Brüsszelben és itthon is léteznek, dolgoznak, az Orbán-kormány bukását akarják. Ezzel együtt azt is, hogy például a 13. havi nyugdíj „menjen a levesbe”. 

– Orbán Viktor a korábban bejelentett átlagbéremelés utalva azt mondta az interjúban, hogy most is hasonló csatát vív az egymillió forintos átlagfizetés ügyében, mint annak idején, amikor bejelentette, hogy egymillió új munkahelyet hoznak létre Magyarországon.
– Sokan hitetlenkedve fogadják a miniszterelnök az egymillió forintos átlagbérről szóló kijelentését, jellemzően azok, akik annak idején hitetlenkedve fogadták az egymillió új munkahelyről szóló kijelentését is. 

Annak idején közgazdászok mondták, cikkekben levezették, hogy ez gyakorlatilag képtelenség kivitelezni. Orbán Viktor nekik üzent, amikor azt mondta, hogy amikor ezt a célt majd eléri – mert el fogja érni – a kormány, emlékezzünk rá, hogy most milyen kritikák kereszttüzébe került a felvetés. Hogyha a gazdasági növekedés ebben az évben beindul, akkor ezek a történelmi béremelések is könnyen megvalósulhatnak. Nem véletlenül emelte ki az interjúban a miniszterelnök, hogy már 4000 tanárnak van egymillió forint fölötti fizetése Magyarországon.

– Az is kérdés, hogy mire megvalósul az egymillió forintos átlagbér, mennyit fog érni a pénzünk? Magyarán: hogyan lehet megfékezni az inflációt?
– Az elmúlt évek az inflációs nyomásról szóltak Magyarországon és Európában is. A 2024-es volt az az év, amikor végre sikerült a normális sávba visszaszorítani az infláció mértékét. Fontos feladat hárul Varga Mihályra, a jegybank új elnökére márciustól, hogy az infláció növekedését gátolja. Ez tehát elsősorban a jegybank intézkedésein fog múlni. Varga Mihályt erre teljesen alkalmas és felkészült szereplőnek tartom.