A tervek szerint új módon zajlik majd 2025-től a lomtalanítás a fővárosban, azaz az úgynevezett nagydarabos háztartási hulladék elszállítása. Mivel a kormány célja Magyarország minél gyorsabb átállása a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra, ezért szükséges a meglévő és sokak által megszokott, de az újrahasznosítás szempontjából alacsony hatékonyságú, az utcaképet rontó és komoly köztisztasági problémát jelentő jelenlegi rendszer átalakítása.
Magyarország új koncessziós hulladékgazdálkodási rendszere tavaly július óta hatályos, ennek keretében a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felelős az állami hulladékgazdálkodás közfeladatok ellátásáért. A vállalat illetve a MOHU Budapest Zrt. munkatársai az Energiaügyi Minisztériumban mutatták be a fővárosra kidolgozott gyűjtőpontos lomtalanítási koncepciót, mellyel kapcsolatban a tárca még decemberben küldött jelzése szerint 2025 januárjában folytatódnak majd az egyeztetések.
Az új lomtalanítási koncepció bevezetése esetén 50 éves gyakorlattól köszönhetnek el a fővárosiak, annak minden hátrányával együtt. A jelenlegi lomtalanítási rendszer rendetlenséget eredményez a közterületeken, fennakadásokkal járhat, zavarja a lakókat, több napra megnehezíti a parkolást, és a városképet, tisztaságot is jelentősen rontja.
Magam úgy vélem, hogy a csendes többség mindezt rettenetesen rosszul élte meg, vagyis azt, hogy – elnézést a kifejezésért, de – lomtalanítás idején úgy nézett ki a város, mint egy szemétdomb
– mondta az Origónak Dr. Kiss Tibor, a MOHU Budapest stratégiai és létesítményüzemeltetési főigazgatója. "A kihelyezett lomokat gyakran szétdobálták, vagy hasznosítható elemeik miatt szétbontották az utcán. Nem igazán volt esély a lomok kulturált újrahasznosítására" – tette hozzá Dr. Kiss Tibor.
A jelenleg érvényben lévő “mindenfajta lomot az utcára a ház elé pakolunk” típusú rendszer kivezetése, átalakítása már évek óta visszatérően felmerülő kérdés a fővárosban – jelzi a MOHU Budapest háttéranyagában.
Fontos ugyanakkor, hogy továbbra is jogszabályi előírás, miszerint a lomtalanítást évente legalább egy alkalommal kell biztosítani a lakosság részére.
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. emellett ugyanakkor vállalta, hogy kontrollált lomtalanítási koncepciót dolgoz ki és valósít meg, azaz olyan rendszert, mellyel közelebb lehet kerülni a hulladékhasznosítási célok eléréséhez, miközben hátat lehet fordítani a fentiekben felelevenített gyakorlatoknak.
Aki akár csak egyszer is járt Budapest olyan részén, ahol a jelenlegi rendszerben épp a lomok kikészítésének időszaka volt, az alighanem tapasztalta, hogy túlzás nélkül akár komoly veszélyforrásokat is jelenthetnek a kihelyezett lakossági hulladékok, és a közöttük való autós vagy gyalogos közlekedés.
A jelenlegi fővárosi lomtalanítás során rengeteg ki nem helyezhető hulladék, pl. elektromos és elektronikai hulladék, veszélyes hulladék, ruhanemű, sitt, festék stb. kerül a lomok közé.
Ez megakadályozza a hulladékfajták szakszerű kezelését és újrahasznosítását, vagyis a fenntartható, körforgásos hulladékgazdálkodási célok jelentősen sérülnek. Az így kihelyezett vegyes lom jellemzően lerakóba kerül, ez viszont ellentétes Magyarország vállalásaival a kezelt hulladékok elhelyezésénél a lerakótól való eltérítésre vonatkozóan. Ráadásul a rendszerben jelen vannak a potyautasok is, mivel számos esetben a lakossági lomtalanításra nem jogosult gazdasági társaságok, intézményi szereplők is kihelyezik hulladékaikat a lakossági lomtalanítás alkalmával – bár pontos kimutatást erről lehetetlen készíteni, de Dr. Kiss Tibor szerint a felgyűlt lomok 30-40 százaléka is érkezhetett ilyen "forrásból."
A kontrollált körülmények közötti átvételben a hulladékfajták jól elkülöníthetők, így jól újrahasznosíthatók. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az új rendszerben az egyéb fa-, fém-, műanyag-, üveg-, textil-, elektronikai és veszélyes hulladékától is szabályos módon szabadulhat meg a lakosság.
A lomtalanítás jelen formájában jelentősen rontja a fővárosi utcaképet, közrendet is. A lomkupacok olykor teljesen ellehetetlenítik a gyalogos közlekedést, a zöldterületeken pedig károkat okoznak. A lomtalanítással járó nemkívánatos jelenségek továbbá turisztikai és közbiztonsági szempontból is károkat okoznak a városnak, számos rendőri és közterületi intézkedéssel jár. A jelenlegi lomtalanítási rendszer "csereéretté" vált.
A hulladékgazdálkodási koncesszor a fentiek miatt a más európai nagyvárosokban már működő gyűjtőpontos rendszer bevezetését javasolja a fővárosi évenkénti lomtalanításhoz. Ennek egyes elemeit már ismertté váltak, azokat most röviden összefoglaljuk, néhány eddig nem tudott technikai jellegű részlettel kiegészítve:
"Abban bízunk, hogy a gyűjtőpontok üzemeltetése kapcsán a közterületek kezelői, vagyis az önkormányzatok, együttműködők lesznek mind a helykijelölésben, mind a közterület biztosításában, azért, hogy a lomok leadása biztonságosan megtörténhessen. Az őrzést és egyéb segítséget mi biztosítjuk hozzá" – jelezte Dr. Kiss Tibor.
3,5 tonnás fuvarozó járműveket, "szatellitautókat" használnak majd arra, hogy a lomtalanítás napjai alatt, a reggeli órákban házhoz menjenek a lomtalanítási hulladékért azokba az otthonokba, ahol erre szükség van.
A MOHU koncessziós cég szerint a kontrollált lomtalanítás sikeresen működik szinte az összes Európai Uniós nagyvárosban, de a hazai nagy vidéki városokban is Zalaegerszegtől Nyíregyházáig.
Budapest azon kevés település közé tartozik, ahol még a ház elé ömlesztve kirakott lomtalanítás a jellemző, annak minden, fent felsorolt hátrányával és sajátosságával. Az új koncepció viszont támogatja a környezettudatos, egyben fenntartható hulladékgazdálkodási rendszerek működtetését, és összhangban van a hazai jogszabályi környezettel, a körforgásos hulladékgazdaság elveivel.
Az új rendszerben a mindinkább elfogadottá váló környezettudatos hulladékgazdálkodás elveit az egyéni szinten is könnyebb megvalósítani, hiszen a megoldás lehetőséget biztosít a személyes társadalmi felelősségvállalásra – állítja a vállalat. Az új rendszernek köszönhetően a városkép tiszta és rendezett marad a lomtalanítás idejére is, ami egy turisták által kiemelkedő számban látogatott világváros esetében alapvető.
Az új rendszerben a lakosság mindennapjait a legkevésbé érinti a lomtalanítás.
Nem a ház elé lesz kidobva mindenfajta szemét, hanem egy biztonságos, őrzött helyen konténerekben szelektíven lehet leadni. A lomtalanítás ideje alatt a hulladék elszállítása folyamatos.
A kerületenként kijelölt gyűjtőpontok területi átvételi kötelezettsége pedig nincs kőbe vésve – hívja fel a figyelmet Dr. Kiss Tibor. Azaz várhatóan meglesz arra a mód, hogy a felgyűlt lomokat ne a saját kerületünkben, hanem másik kijelölt időpontban, más kerületben adjuk le, hiszen lehet, hogy az még közelebb lesz otthonunkhoz annak köszönheőten, hogy a MOHU Budapest a főváros egészét kell hogy lefedje a 3 napon át nyitva tartó gyűjtőpontokkal.
A MOHU Budapest Zrt.-nél úgy látják, szakmai szempontból egyértelműen előrelépést jelent az új, a fővárosnak ajánlott lomtalanítási rendszer. Dr. Kiss Tibor szerint a gyűjtőpontos és hulladékudvaros rendszer működtetésével a jelenleginél sokkal jobb, akár 50 százalékos újrahasznosítási arány is elérhető a leadott lomoknál, az egyéb, jelentkező előnyökről már nem is beszélve.
Az új budapesti lomtalanítási rendszerről, annak részleteiről szóló egyeztetések a tervek szerint 2025 január első felében folytatódnak.
Nehéz lenne azzal vitatkozni, hogy fontos cél, hogy – a hazai jogszabályi környezettel összhangban – Budapest is felzárkózzon azokhoz a városokhoz, ahol a modern lomtalanítási rendszerben gyűjtik a nagydarabos háztartási hulladékokat. Az Európai Unió nagyvárosaiban is jellemzően már évek vagy akár évtizedek óta olyan kontrollált gyűjtőpontos rendszer működik, amely a lakosság számára tisztább, és a mindennapokat megkönnyítő elvek mentén működik.