Itt vannak az eddig nem ismert lakossági részletek az új budapesti lomtalanítási tervről

Vágólapra másolva!
Ha az új koncepció véglegessé válik, 2025-től a korábban megszokottaktól eltérő módon zajlik majd a lomtalanítás Budapesten. A tervezetről egyelőre egyeztetések zajlanak, bár annak sok eleme már ismertté vált. Amelyekről még nem, azokról is nyilatkozott az Origónak a MOHU Budapest.
Vágólapra másolva!

A tervek szerint új módon zajlik majd 2025-től a lomtalanítás a fővárosban, azaz az úgynevezett nagydarabos háztartási hulladék elszállítása. Mivel a kormány célja Magyarország minél gyorsabb átállása a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra, ezért szükséges a meglévő és sokak által megszokott, de az újrahasznosítás szempontjából alacsony hatékonyságú, az utcaképet rontó és komoly köztisztasági problémát jelentő jelenlegi rendszer átalakítása.

lomtalanítás
Változik a budapesti lomtalanítás megszokott rendszere, Jövőre már gyűjtőpontokra kell vinni a lomtalanítási hulladékot (illusztráció)
Fotó: Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

50 éves az utcai "lomizások" fő alkalmait jelentő gyakorlat

Magyarország új koncessziós hulladékgazdálkodási rendszere tavaly július óta hatályos, ennek keretében a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felelős az állami hulladékgazdálkodás közfeladatok ellátásáért. A vállalat illetve a MOHU Budapest Zrt. munkatársai az Energiaügyi Minisztériumban mutatták be a fővárosra kidolgozott gyűjtőpontos lomtalanítási koncepciót, mellyel kapcsolatban a tárca még decemberben küldött jelzése szerint 2025 januárjában folytatódnak majd az egyeztetések.

Az új lomtalanítási koncepció bevezetése esetén 50 éves gyakorlattól köszönhetnek el a fővárosiak, annak minden hátrányával együtt. A jelenlegi lomtalanítási rendszer rendetlenséget eredményez a közterületeken, fennakadásokkal járhat, zavarja a lakókat, több napra megnehezíti a parkolást, és a városképet, tisztaságot is jelentősen rontja. 

Magam úgy vélem, hogy a csendes többség mindezt rettenetesen rosszul élte meg, vagyis azt, hogy – elnézést a kifejezésért, de – lomtalanítás idején úgy nézett ki a város, mint egy szemétdomb

– mondta az Origónak Dr. Kiss Tibor, a MOHU Budapest stratégiai és létesítményüzemeltetési főigazgatója. "A kihelyezett lomokat gyakran szétdobálták, vagy hasznosítható elemeik miatt szétbontották az utcán. Nem igazán volt esély a lomok kulturált újrahasznosítására" – tette hozzá Dr. Kiss Tibor.

A jelenleg érvényben lévő “mindenfajta lomot az utcára a ház elé pakolunk” típusú rendszer kivezetése, átalakítása már évek óta visszatérően felmerülő kérdés a fővárosban – jelzi a MOHU Budapest háttéranyagában.

Fontos ugyanakkor, hogy továbbra is jogszabályi előírás, miszerint a lomtalanítást évente legalább egy alkalommal kell biztosítani a lakosság részére. 

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. emellett ugyanakkor vállalta, hogy kontrollált lomtalanítási koncepciót dolgoz ki és valósít meg, azaz olyan rendszert, mellyel közelebb lehet kerülni a hulladékhasznosítási célok eléréséhez, miközben hátat lehet fordítani a fentiekben felelevenített gyakorlatoknak.

Veszélyes terepen: szivárgó akkumulátorok, poloskás ágyak

Aki akár csak egyszer is járt Budapest olyan részén, ahol a jelenlegi rendszerben épp a lomok kikészítésének időszaka volt, az alighanem tapasztalta, hogy túlzás nélkül akár komoly veszélyforrásokat is jelenthetnek a kihelyezett lakossági hulladékok, és a közöttük való autós vagy gyalogos közlekedés.

A jelenlegi fővárosi lomtalanítás során rengeteg ki nem helyezhető hulladék, pl. elektromos és elektronikai hulladék, veszélyes hulladék, ruhanemű, sitt, festék stb. kerül a lomok közé.

Ez megakadályozza a hulladékfajták szakszerű kezelését és újrahasznosítását, vagyis a fenntartható, körforgásos hulladékgazdálkodási célok jelentősen sérülnek. Az így kihelyezett vegyes lom jellemzően lerakóba kerül, ez viszont ellentétes Magyarország vállalásaival a kezelt hulladékok elhelyezésénél a lerakótól való eltérítésre vonatkozóan. Ráadásul a rendszerben jelen vannak a potyautasok is, mivel számos esetben a lakossági lomtalanításra nem jogosult gazdasági társaságok, intézményi szereplők is kihelyezik hulladékaikat a lakossági lomtalanítás alkalmával – bár pontos kimutatást erről lehetetlen készíteni, de Dr. Kiss Tibor szerint a felgyűlt lomok 30-40 százaléka is érkezhetett ilyen "forrásból."

A jelenlegi lomtalanítási rendszer visszaélésekre is okot ad, sok jogosulatlan is a lakossági lomok közzé tette le hulladékát (illusztráció)
A jelenlegi lomtalanítási rendszer visszaélésekre is okot ad, sok jogosulatlan is a lakossági lomok közzé tette le hulladékát (illusztráció)
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A kontrollált körülmények közötti átvételben a hulladékfajták jól elkülöníthetők, így jól újrahasznosíthatók. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az új rendszerben az egyéb fa-, fém-, műanyag-, üveg-, textil-, elektronikai és veszélyes hulladékától is szabályos módon szabadulhat meg a lakosság.

Nehéz lenne azzal vitatkozni, hogy fontos cél, hogy – a hazai jogszabályi környezettel összhangban – Budapest is felzárkózzon azokhoz a városokhoz, ahol a modern lomtalanítási rendszerben gyűjtik a nagydarabos háztartási hulladékokat. Az Európai Unió nagyvárosaiban is jellemzően már évek vagy akár évtizedek óta olyan kontrollált gyűjtőpontos rendszer működik, amely a lakosság számára tisztább, és a mindennapokat megkönnyítő elvek mentén működik.

A lomtalanítás jelen formájában jelentősen rontja a fővárosi utcaképet, közrendet is. A lomkupacok olykor teljesen ellehetetlenítik a gyalogos közlekedést, a zöldterületeken pedig károkat okoznak. A lomtalanítással járó nemkívánatos jelenségek továbbá turisztikai és közbiztonsági szempontból is károkat okoznak a városnak, számos rendőri és közterületi intézkedéssel jár. A jelenlegi lomtalanítási rendszer "csereéretté" vált.

Mik a gyűjtőpontos koncepciónak a főbb elemei?

A hulladékgazdálkodási koncesszor a fentiek miatt a más európai nagyvárosokban már működő gyűjtőpontos rendszer bevezetését javasolja a fővárosi évenkénti lomtalanításhoz. Ennek egyes elemeit már ismertté váltak, azokat most röviden összefoglaljuk, néhány eddig nem tudott technikai jellegű részlettel kiegészítve:

  • Egy-egy kerületben az előre megadott időpontban akár 10 db őrzött gyűjtőpontra lehet elvinni a kidobásra szánt lomot. Fontos, hogy a kerületi gyűjtőpontok kialakításánál a MOHU MOL és a MOHU Budapest a főváros egészében gondolkodik, hiszen a szolgáltatást nem a kerületekre, hanem a főváros egészére kell biztosítania. Ezért a gyűjtőpontok kialakítása az ésszerűség elveit követi, elképzelhető, hogy két kisebb alapterületű kerület határára fog esni egy gyűjtőpont.

"Abban bízunk, hogy a gyűjtőpontok üzemeltetése kapcsán a közterületek kezelői, vagyis az önkormányzatok, együttműködők lesznek mind a helykijelölésben, mind a közterület biztosításában, azért, hogy a lomok leadása biztonságosan megtörténhessen. Az őrzést és egyéb segítséget mi biztosítjuk hozzá" – jelezte Dr. Kiss Tibor.

  • A gyűjtőpontok jellemzően legfeljebb 800-1000 méterre lesznek adott lakásoktól.
  • A kerületenkénti legfeljebb 10 gyűjtőpont egyfajta átlagot jelent, mert a gyűjtőpontok budapesti elhelyezési terve alapján lesz olyan kerület, ahol ennél kevesebb, és várhatóan négy olyan is, ahol 12 gyűjtőpontot alakítanak ki.
  • Valamennyi gyűjtőpont 3 napon át tart nyitva.
  • A gyűjtőpontokban a hulladékleadás ingyenes a lakosság részére, a meglévő hulladékudvarok ezek mellett párhuzamosan nyitva tartanak.
Az új gyűjtőpontos lomtalanítással megszűnnének a képen látható, évről évre kialakuló állapotok a fővárosban
Fotó: Origo / Reblog
  • A házhoz menő szolgáltatás nem szűnik meg: igény szerint a kerületi önkormányzatoknak lehetősége lesz rászorultsági alapon kijelölni adott címeket, ahova a szolgáltató térítésmentesen házhoz megy, és elhozza a lomot. Dr. Kiss Tibor ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy várhatóan 

3,5 tonnás fuvarozó járműveket, "szatellitautókat" használnak majd arra, hogy a lomtalanítás napjai alatt, a reggeli órákban házhoz menjenek a lomtalanítási hulladékért azokba az otthonokba, ahol erre szükség van.

  • Mindemellett pedig egész évben már jelenleg is rendelkezésre áll a megrendelhető díjköteles házhoz menő lomtalanítási szolgáltatás is.

A MOHU koncessziós cég szerint a kontrollált lomtalanítás sikeresen működik szinte az összes Európai Uniós nagyvárosban, de a hazai nagy vidéki városokban is Zalaegerszegtől Nyíregyházáig. 

Budapest azon kevés település közé tartozik, ahol még a ház elé ömlesztve kirakott lomtalanítás a jellemző, annak minden, fent felsorolt hátrányával és sajátosságával. Az új koncepció viszont támogatja a környezettudatos, egyben fenntartható hulladékgazdálkodási rendszerek működtetését, és összhangban van a hazai jogszabályi környezettel, a körforgásos hulladékgazdaság elveivel.

Ezekre készülhet a lakosság

Az új rendszerben a mindinkább elfogadottá váló környezettudatos hulladékgazdálkodás elveit az egyéni szinten is könnyebb megvalósítani, hiszen a megoldás lehetőséget biztosít a személyes társadalmi felelősségvállalásra – állítja a vállalat. Az új rendszernek köszönhetően a városkép tiszta és rendezett marad a lomtalanítás idejére is, ami egy turisták által kiemelkedő számban látogatott világváros esetében alapvető.

Az új rendszerben a lakosság mindennapjait a legkevésbé érinti a lomtalanítás. 

Nem a ház elé lesz kidobva mindenfajta szemét, hanem egy biztonságos, őrzött helyen konténerekben szelektíven lehet leadni. A lomtalanítás ideje alatt a hulladék elszállítása folyamatos.

A MOHU első, Esztergomban megnyílt, modern lakossági hulladékudvara (2024 május)
A MOHU első, Esztergomban megnyílt, modern lakossági hulladékudvara (2024 május)
Fotó: MOHU Zrt.

A kerületenként kijelölt gyűjtőpontok területi átvételi kötelezettsége pedig nincs kőbe vésve – hívja fel a figyelmet Dr. Kiss Tibor. Azaz várhatóan meglesz arra a mód, hogy a felgyűlt lomokat ne a saját kerületünkben, hanem másik kijelölt időpontban, más kerületben adjuk le, hiszen lehet, hogy az még közelebb lesz otthonunkhoz annak köszönheőten, hogy a MOHU Budapest a főváros egészét kell hogy lefedje a 3 napon át nyitva tartó gyűjtőpontokkal.

A MOHU Budapest Zrt.-nél úgy látják, szakmai szempontból egyértelműen előrelépést jelent az új, a fővárosnak ajánlott lomtalanítási rendszer. Dr. Kiss Tibor szerint a gyűjtőpontos és hulladékudvaros rendszer működtetésével a jelenleginél sokkal jobb, akár 50 százalékos újrahasznosítási arány is elérhető a leadott lomoknál, az egyéb, jelentkező előnyökről már nem is beszélve.

Az új budapesti lomtalanítási rendszerről, annak részleteiről szóló egyeztetések a tervek szerint 2025 január első felében folytatódnak.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!