Annyi olajat találtak, amennyi átrendezheti a nemzetközi piacot

A globális olajpiac egyik érdekessége, hogy nem feltétlenül azok a legnagyobb kitermelő országok, amelyek a legbőségesebb készletekkel rendelkeznek. A politikai okokból kivetett szankciók miatt például Venezuela és Irán nem tud annyi kőolajat kitermelni, mint amennyit a készletei lehetővé tennének. Másfelől az Antarktiszon akkora olajmennyiséget fedeztek fel nemrégiben, ami a nemzetközi olajpiac alapos átrendeződéséhez vezethet - igaz, ennek egyelőre komoly akadálya van.

A világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező országa Venezuela 303 milliárd hordóval, míg Szaúd-Arábia a második 267 milliárddal. A sivatagi királyságot Irán (208 milliárd hordó), Kanada (163 milliárd hordó) és Irak (145 milliárd hordó) követi a nemzetközi olajpiacon.

Nemzetközi olajpiac: Venezuela rendelkezik a legnagyobb készletekkel 
Fotó: Shutterstock 

Az olajkitermelés terén azonban kissé máshogy alakul a lista.

Az Egyesült Államok tavaly napi 12,9 millió hordó nyersolajat termelt ki, amivel megdöntötte a korábbi, 2019-ben felállított 12,3 milliós rekordot. Oroszország napi 10,1 millió hordóval a második, Szaúd-Arábia 9,7 millióval a harmadik legnagyobb termelőnek számít. A három ország együttesen a globális olajtermelés 40 százalékát adta 2023-ban napi 32,8 millió hordóval.

Az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Oroszország – a Szovjetunióhoz tartozó Orosz Föderáció rendszerváltás előtti termelését is beleszámítva – minden más országnál több olajat termelt ki 1971 óta. Venezuela hiába birtokolja a legnagyobb tartalékot, a szankciók miatt nem fért fel a legnagyobb exportőrök listájára.

A Világgazdaság szerint Irán helyzetét szintén a büntetőintézkedések nehezítik, míg Irak a vezetésen belüli csatározások, a bürokratikus fejetlenség és a geopolitikai feszültségek miatt tud kevesebbet kitermelni.

Az Antarktisz hatalmas olajkincse

A jövőben alaposan átrajzolhatja az olajpiacot az antarktiszi fekete arany. Ahogy az Origo nemrégiben beszámolt róla, gigantikus mennyiségű olajat találtak az oroszok az Antarktiszon. Kitermelni azonban nem lehet a készletet, mert a jelenleg érvényben lévő nemzetközi megállapodás értelmében a déli kontinensen nem végezhető bányászati tevékenység. A szerződést 2048-ban fogják újratárgyalni.

Antarktiszi területekre egyébként több ország formál igényt, ám ezeket a világ legnagyobb országai és a nemzetközi szervezetek sem ismerik el jogszerűnek.

Az azonosított tartalék nagysága óriási: 511 milliárd hordó.

Ez a mennyiség nagyjából tízszer több mint amennyi kőolajat az Északi-tengeren az utóbbi 50 évben kitermeltek. Az 511 milliárd hordós tartalék a Közel-Kelet olajkincse után a második legnagyobb a világon. A régiós listán a harmadik helyen Dél-Amerika áll, 331 milliárd hordóval.

A legnagyobb olajtermelő országok nem feltétlenül egyeznek meg a legbőségesebb készletekkel rendelkezőkkel
Fotó:  Shutterstock 

Ha az egyes olajtermelő országok viszonylatában vizsgáljuk az antarktiszi olajkincset, akkor körülbelül kétszer akkora mennyiségről lehet beszélni, mint amennyivel a Föld egyik legjelentősebb kitermelője, az OPEC meghatározó tagja, Szaúd-Arábia rendelkezik.

A világ legnagyobb készleteivel rendelkező országok a nemzetközi olajpiacon:

1. Venezuela (303 milliárd hordó)
2. Szaúd-Arábia (267 milliárd hordó)
3. Irán (208 milliárd hordó)
4. Kanada (163 milliárd hordó)
5. Irak (145 milliárd hordó)
6. Egyesült Arab Emírségek (113 milliárd hordó)
7. Kuvait (101,5 milliárd hordó)
8. Oroszország (80 milliárd hordó)
9. Egyesült Államok (55 milliárd hordó)
10. Líbia (48 milliárd hordó)