– Egyes gazdasági elemzők előre tartanak Donald Trump agresszív vámpolitikájától, amiről többször beszélt a beiktatása előtt. Ez mennyire érinti a környező országokat?
– Az Egyesült Államoknak jelentős, körülbelül 1100-1200 milliárd dolláros kereskedelmi deficitje van. Kínával szemben egy 300-400 milliárd dolláros tételről beszélhetünk, de az Európai Unióval szemben is fennáll egy 180-250 milliárd közötti kereskedelmi deficit. Azt gondolom, hogy Trump a választási kampány során belengetett 10-20 százalékos vámtételt nem fogja kivetni az Európai Unió összes tagállamára. Az ugyanis jelentős árfelhajtó hatást, inflációt eredményezne az Egyesült Államokban.
Trump egy rafinált üzletember, és már az első elnöki ciklusa alatt is több olyan merész állítást tett, melyekről később kiderült, hogy ez csak a tárgyalási stratégiájának a része volt.
Emiatt úgy gondolom, hogy a 10-20 százalékos általános kereskedelmi vám csak egy tárgyalási alap, amivel elsősorban az az elnök célja, hogy kedvezőbb kereskedelmi feltételeket érjen el az USA exportjára az Európai Unióval szemben.
Példaként az Európai Unióból az Egyesült Államokba irányuló gépkocsiexporton az amerikai vámtétel 2,5 százalék, ezzel szemben az USA-ból az Európai Unióba menő gépjárműexport vámtétele 10 százalék. Trump, illetve a kereskedelmi minisztere, Howard Lutnick is többször utalt arra, hogy ezen a helyzeten változtatni akarnak. Vagy úgy, hogy az Egyesült Államok is felemeli 10 százalékra az európai járművek vámtételét, vagy pedig az Európai Unió viszi le az Amerikából érkező gépjárművek vámtételét.
– Ezek szerint a vámtarifák mentén már a napokban megkezdődhet az egyezkedés Washington és Brüsszel között.
– Igen, erre számítunk.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy az Unión belül a nemzeti kormánnyal rendelkező országok – ami jelenleg Magyarországot, Szlovákiát és Olaszországot jelenti – valamiféle kedvezményhez jussanak az Egyesült Államokkal való kereskedelemben?
– Ez inkább jogi kérdés, mintsem gazdasági. Az Európai Unió államai vámuniót alkotnak, egy kereskedelmi egységet, ezért egy-egy országgal szemben nem szoktak külön vámokat alkalmazni a kereskedelmi partnerek. Mégis volt már rá precedens, hogy ez megtörtént:
az Egyesült Államok 2020-ban egyfajta büntetővámot vetett ki Franciaországgal, Spanyolországgal és Németországgal szemben.
Ez a két nagy repülőgép-gyártó, az amerikai Boeing és a francia Airbus között húzódó konfliktusnak volt a lezárása, amit Trump bosszújának is nevezhetünk. Ez is azt támasztja alá, hogy a jog egy dolog, de hogyha valamire van politikai akarat, azt meg lehet valósítani.
– Leegyszerűsítve a kérdést: ha Orbán Viktor vagy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kifejezetten jó viszonyban van az amerikai elnökkel politikai értelemben, annak lehetnek kedvező gazdasági hatásai is a két ország viszonylatában?
– Magyarország, Szlovákia és Olaszország az elmúlt években az Egyesült Államok nagyon erős szövetségesévé vált. De ugyanezt elmondhatják magukról katonai értelemben a lengyelek, az osztrákok, a csehek és a románok is. Magyarország szempontjából – de igaz ez Olaszországra is – a politikai kapcsolatok, a szövetség előnyt jelenthet egy tárgyalási folyamatban.
Orbán Viktor miniszterelnöknek kiemelkedően jó kapcsolata van Donald Trumppal, és a politikai szövetséget igenis át lehet formálni gazdasági előnyökké.
– Hogyan befolyásolhatja Trump második elnöksége az Orbán Viktor miniszterelnök által hétfőn vázolt hazai gazdaságélénkítő programot, elképzeléseket?
– Direkt összefüggés nincs az amerikai, illetve a magyar kormány programja között, de Trumpnak egy nagyon jelentős – és Magyarországon is egyre erőteljesebben érvényesülő – tervét kiemelném. Az elnök célja, hogy alacsony kamatkörnyezetet teremtsen az Egyesült Államokban. Ez az amerikaiak számára egyrészt azért jó, mert ha hitelt vesznek fel, alacsonyabb törlesztőrészleteket kell fizetniük. Ez könnyebbséget jelent a lakosságnak és a vállalatoknak is. Ugyanakkor a hitelfelvételi kedv is megélénkül, ami pedig pörgeti a gazdaságot. Hogy ez miért jó Európa számára? Az Európai Központi Bank (EKB) vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi döntéseit figyelve, a különböző országok jegybankjai gyakorlatilag minden sajtótájékoztatójukon kiemelték, hogy
a kamatdöntések során figyelembe vették, hogy a Fed, vagyis az Egyesült Államok jegybankja milyen döntést hozott. Ez azzal függ össze, hogy az amerikai dollár még mindig a világ legnagyobb súlyú devizája.
Ha az Egyesült Államokban csökken a kamatkörnyezet, azt az Európai Unió kamatkörnyezete is leköveti, ahhoz igazodik. Ha pedig az EU-ban csökken a kamatkörnyezet, akkor itt, Magyarországon is csökkenni fog a kamatkörnyezet. Ennek számos előnye van az EU, illetve Magyarország számára is: könnyebben lehet hitelt felvenni, könnyebben lehet az állami tevékenységeket finanszírozni, miközben a lakosságnak a kamat- és hitelterhei mérséklődnek. A magyar döntéshozók már 2024-ben többször elköteleződtek amellett, hogy csökkenteni kell a hazai kamatkörnyezetet is, például lejjebb kell vinni az alapkamatot. De a kamatcsökkentés nemcsak a magyar kormány, hanem a washingtoni adminisztráció célja is. Ugyanez a tendencia érvényesül az Egyesült Királyságban vagy Japánban is, amire Trump elnöksége idején még fokozottabban számíthatunk.
– Magyarország egyre nagyobb politikai befolyással, de egy viszonylag kis gazdasággal rendelkező uniós tagország. Mennyire fontos a magyar emberek számára, hogy az Egyesült Államok és Kína rendezze a gazdasági viszályát?
– Magyarország számára ez kiemelten fontos, mivel Kína az egyik legfőbb kereskedelmi partnerünk. Ennek a keleti nyitás politikája az egyik alapja. Hónapokon belül megkezdi a termelést a BYD szegedi elektromos autógyára, Debrecenbe jön a CATL akkumulátorgyár, és kínai technológiával (és részben finanszírozással) épül vasútvonal Budapest és Belgrád között.
Már csak ezek miatt is fontos, hogy a Kína és az USA közötti feszült viszony inkább egy gazdasági versengéssé alakuljon át, egy motiváló versengés legyen, ami mindkét felet jobb teljesítményre ösztönzi. A két ország között a fő geopolitikai konfliktust Tajvan kérdése jelenti, de úgy gondolom, hogy Donald Trump – aki elsősorban egy sokat látott üzletember – sokkal óvatosabb, és nem váltja be a kampány során tett fenyegetéseit Kínával szemben.
– Trump megválasztása óta több hazai elemzőtől, piaci szereplőtől lehet hallani, hogy az elnöksége nem lesz kedvező Magyarország számára, mert nem tetszik neki a keleti nyitás politikája.
– Ne feledjük, hogy azért Trumppal kapcsolatban már van tapasztalatunk. Amikor először volt elnök 2017 és 2021 között, akkor nem zavarta a Kínával való szoros gazdasági kapcsolatunk. Épp ezért úgy gondolom, hogy miután nagyon szoros a két ország vezetője között a politikai kapcsolat, illetve Trump az ideológiaalapú helyett egy érdekalapú külpolitikát fog folytatni, a republikánus politikusokat végeredményben nem fogja zavarni, hogy Magyarország egyfajta összekötő szerepet tölt majd be a két szuperhatalom között.