A magyarul "A bálvány szeme" nevet viselő gyémánt körüli vitában Hamad bin Abdullah Al Táni sejk, műgyűjtő, aki a katari emír, Tamím bin Hamád Al Táni rokona, a vitában alulmaradt Szaud bin Mohammed Al Thani sejk, volt kulturális miniszter rokonaival szemben a drágakő tulajdonlása körüli nézeteltérésben – számol be arról a Mining.com a Reuters alapján.
Az ügy előzménye Szaud herceg idejére nyúlik vissza, akkor, amikor kulturális miniszter volt az országban 1997 és 2005 között.
A sejk a világ egyik legaktívabb műgyűjtője volt, a szóban forgó 70 karátos gyémántot a 2000-es évek elején vette meg.
Szaud 2014-ben meghalt, halála előtt nem sokkal azonban kölcsönadta a gyémántot a QIPCO nevű dohai befektetési holdingnak, melynek vezérigazgatója Hamad bin Abdullah sejk. A megállapodás elővásárlási jogot biztosított a cégnek a gyémántra, melyhez a Szaud sejk rokonaihoz köthető Elanus Holdings nevű cég hozzájárulása kellett. Az Elanus a liechtensteini székhelyű Al Tháni Alapítvány tulajdona, amelynek kedvezményezettjei Szaud sejk özvegye és három gyereke.
A QIPCO ügyvédei a jogi vitában arra hivatkoztak, hogy az alapítvány jogi képviselője egy 2020-as levélben a gyémánt 10 millió dollár értékben megadott eladására bólintott rá, míg az Elanus azt állította, hogy a levél tévedésből került ki tőlük.
A QIPCO azt szerette volna elérni a bíróságon, hogy az Elanus kötelezve legyen a drágakő eladására, ám az ügyet tárgyaló bíró elutasította a kérést, és úgy határozott, hogy a gyémánt tulajdonosa továbbra is a néhai Szaud sejkhez az alapítványon keresztül köthető cég. A felek abban sem értettek egyet, hogy a drágakő mennyit ér valójában, például az Elanus ügyvédei által bemutatott szakértői becslés
közel az eredeti összeg háromszorosára, 27 millió dollárra (kb. 10,6 milliárd forint) értékelte a legendás gyémántot.
A drágakő egyébként valóban a Föld egyik legkülönlegesebb gyémántja. Megtalálásának és múltbéli történetének részletei jórészt teljesen ismeretlenek, de valószínűsítik, hogy India egykori, szinte mesebeli, de valóban létező gyémántbánya-vidékén, Golconda-ban találták. A drágakő korábban II. Abdul-Hamid oszmán szultán, az Ottomán Birodalom egyik utolsó uralkodójának birtokában is volt.