Döbbenetes hatósági bejelentés: a Lidl éveken át megtévesztette vásárlóit

Megtévesztő volt a Lidl Magyarország kommunikációja több „teljes kiőrlésűként” hirdetett terméke esetében – tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Kiderült, hogy az érintett pékáruk alapanyaga csak alig egyharmad arányban volt teljes kiőrlésű lisztből. A fogyasztók megtévesztése miatt a GVH Versenytanácsa 186 millió forint bírságot szabott ki, az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra.

A GVH 2024 januárjában indított versenyfelügyeleti eljárást a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mert azt gyanította, hogy a cég négy, „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott termékeivel (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat, mivel azok a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet.

A Lidl cégjelzése egy budapesti üzletük épületének homlokzatán
Fotó: Raketir / Shutterstock

A GVH közleménye szerint a vizsgálat során a gyanú igazolást nyert, vagyis a Lidl megtévesztette a fogyasztókat. A cég a 2020. június 6-tól alkalmazott kereskedelmi kommunikációjával, illetve önmagában ezen termékek elnevezésével megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott a termékek összetételével kapcsolatban. 

Valójában az érintett termékekben 

a lisztnek csak mintegy 30-33 százaléka volt teljes kiőrlésű, a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült. 

Amennyiben egy vállalkozás „teljes kiőrlésű” jelzővel illet egy pékárut, akkor a termék alapanyagának legalább 50 százalékban teljes kiőrlésű lisztnek kell lennie.

A jogsértés miatt a GVH Versenytanácsa 186 millió forint bírságot szabott ki a Lidl Magyarországra. 

A nemzeti versenyhatóság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy 

• a jogsértő kereskedelmi gyakorlat huzamosabb ideig (évekig) tartott,
• jelenleg is tart, 
• széles fogyasztói kört ért el, továbbá 
• a kereskedelmi kommunikációval érintett fogyasztói kör részben sérülékeny, például cukorbetegek és inzulinrezisztens fogyasztók.

Az ügy kapcsán a GVH arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak. A nemzeti versenyhatóság kiemelt figyelemmel kezeli azon állításokat, melyek bizonyos termékek egészségre gyakorolt hatásaira utalnak, hisz egyes fogyasztói csoportok – például a speciális étrenddel élők – különösen kitettek ezeknek az állításoknak.