Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTavaly szeptember 1-jén indult el az azonnali fizetési rendszerre épített új, magyar fejlesztésű digitális megoldás, a qvik. A rendszer nem „egy a többi között" szándékkal készült, hanem egy ultrabiztonságos és nagyon kényelmes fizetési megoldásként, ami elsősorban épp a hagyományos bankkártyás megoldásoknak lehet hosszabb távon kihívója. Ugyanakkor amennyire friss az új rendszer, úgy legalább annyi félreértés van körülötte. Az Origo részt vett a rendszert létrehozó és fejlesztő Innopay Zrt. által szervezett találkozón, és a vállalat képviselői által kapott információk alapján nemcsak elmondjuk, hanem meg is mutatjuk, mit tud a qvik!
A qvik a Magyarországon már egy ideje működő AFR-re (Azonnali Fizetési Rendszer) épülő digitális fizetési megoldás, ami ugyanakkor kifejezetten fiatal: a bankkártyás fizetésekhez képest mindenképp, de még az eddig megismert érintéses technológiát alkalmazó megoldásokhoz képest is legfeljebb junior, de inkább babakorú. De elindításával nem is az volt a cél, hogy egyik pillanatról a másikra megtörje az eddigi digitális fizetési megoldások uralmát. Hanem hogy azok mellett egy elemeiben eltérő logikájú architektúrára épülve, de az eddigiekhez képest még biztonságosabb, minőségi felhasználói élményt biztosító fizetési módot kínáljon a kereskedői és szolgáltatói oldalnak – ráadásul számukra olcsóbban –, valamint a felhasználói oldalnak egyaránt.
Fotó: Ladóczki Balázs - Origo
A qvik 2024. szeptember 1-jén indult el – beszámolónkat arról itt találja –, és azóta több mint félmillió fizetési tranzakciót bonyolítottak általa, méghozzá úgy, hogy a tranzakciók száma az utóbbi hónapokban exponenciálisan nőtt. A qvik mögötti elgondolások, biztonsági eljárások technológiailag nem csak elképesztően izgalmasak, hanem
a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint szabályozó által előírt, igen szigorú előírásoknak is megfelelnek, európai viszonylatban pedig egyértelműen előremutatók.
A rendszert fejlesztő Innopay Zrt. által rendezett háttérbeszélgetésen Katona István vezérigazgató, Sárközi Zoltán vezérigazgató-helyettes, Homlok Tamás üzletfejlesztési vezető, és Kötél Zsuzsanna üzletfejlesztési munkatárs segített egyrészt abban, hogy a rendszer működését a jelenlévők jobban megismerjék, másrészt – és felhasználói oldalról ez talán még lényegesebb –, hogy milyen várakozással, ütemezéssel lehet a megoldás elterjedésére számítani a lakosság oldalán. Azaz: mikortól és hol találkozhatunk azzal a mindennapokban. Összefoglalónkat a háttérbeszélgetésről – a cikk végén videóval – úgy készítettük el, hogy a qviket erről, azaz a vásárlói-fogyasztói oldalról mutassuk be. A qvik ugyanis már most több mint velünk élő alternatíva a digitális fizetési rendszerek világában.
Fotó: Ladóczki Balázs - Origo
Kik és miért csinálták a qvik-et?
A qviket az Innopay Zrt. hozta létre. A vállalat az MNB által közzétett jogszabályi elvárásoknak megfelelve alkotta meg ezt az új fizetési rendszert, mely teljes egészében magyar fejlesztés. Az Innopay Zrt. részére a magyar pénzügyi szolgáltatók és bankok közötti banki átutalási rendszert, alapvető pénzügyi infrastruktúrát működtető GIRO Zrt. szervezte ki a feladatot, de annak jellegéből adódóan a fejlesztés mindvégig szoros együttműködésben zajlott a GIRO-val és az MNB-vel. Az Innopay-re ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a GIRO-ra. A cél az volt, hogy egy olyan, az AFR-re épülő fizetési rendszer jöjjön létre, mely gyors (azonnali), s amely ráadásul technikai szempontból a közvetlen bankkártya használatra épülő fizetési mód megoldásait kikerülve tesz lehetővé biztonságos fizetést. Ez pedig - mint Katona István felhívta rá a figyelmet - minden, csak nem utolsó szempont az online visszaélések és a bankkártyacsalások korában.
Miért jó, hogy elkészült a qvik?
Végső soron azért, mert előbb-utóbb közvetlenül, de legalábbis mérhetően, illetve modellezhetően jó a gazdaság egészének. Nézzük meg először ezt a hétköznapokra tekintve!
Bár Magyarországon még mindig jelentős a készpénzhasználat aránya a mindennapi fizetésekben, elsősorban a fiatalabb generációk tagjai számára a kézben tartott bankjegyek már közel sem jelentik a megszokottság élményét. A biztonságos és kényelmes digitális fizetési megoldást keresők pedig pontosan ezen jellemzők alapján fogják kiválasztani azt, hogyan fizetik ki a webáruházakban vásárolt árult, később pedig ugyanezt keresik majd a fizikai boltokban történő vásárlásnál.
A bankkártyák uralma persze megdönthetetlennek látszik - Magyarországon is 35 éve tart -, de nem feltétlenül örökre szól.
Az Innopay képviselői szerint az AFR jelentősége egyre inkább növekszik (erre példa az is, hogy például a hazai pénzforgalmi szolgáltatóknak is kötelező 2027 januárjától az azonnali euroátadások fogadása), és ebben a folyamatban a bankkártyák ugyan nem fognak eltűnni, de a hozzájuk kapcsolt kényelemet és gyorsaságot már más rendszerekkel is lehet majd biztosítani – akár olyanokkal is, melyekhez nem kellenek a bankkártyákat kibocsátó társaságok.
Fotó: Ladóczki Balázs - Origo
A következőt tekinthetjük a fizetési szolgáltatások közötti piaci verseny szempontjának, az egészséges piaci verseny pedig általában kedvezően hat a gazdaság adott szektorára. A qvik ugyanis – belépő új szereplőként – mozgásba hozhatja a fizetési szolgáltatók piacát is, mégpedig azért, mert a kereskedőknél nincs szükség beruházásra a bevezetéshez.
Azaz az értékesítők, szolgáltatók oldalán akár a vevőknek kínált árelőnyhöz is vezethet hosszabb távon, ha a megszokottakhoz képest mérsékeltebb díjakon biztosítják az elektronikus fizetést.
Ez persze nem törvényszerűen, és nem egyik napról a másikra történik meg, de hosszabb időtávon ebbe az irányba történet elmozdulás. A kereskedői, szolgáltatói oldalon a qvik előfeltétele, hogy a bankjuk megfelelően felkészült legyen a qvikhez történő csatlakozáshoz, erre alább visszatérünk.
Ha pedig a fizetések a készpénzről egyre inkább a digitális formák felé terelődnek, az hozzájárul a gazdaság további fehéredéséhez is. A qvik pedig egy olyan megoldás, mely fizetési helyzetekben – fogalmazott Katona István – mintegy ráhordja az AFR-sztrádára a forgalmat, hozzájárulva ehhez a célhoz.
Ki használhatja a qviket?
Ez a kérdés már közelebb áll a qvik gyakorlati alkalmazásához, ahhoz, ami a fogyasztókat leginkább érdekelheti. Az alcímben feltett kérdésre a rövid válasz az, hogy alapvetően bármely magyarországi kereskedő, illetve szolgáltató, amelyik szeretne, csatlakozhat a rendszerhez. Nem kell amiatt lemondania bankjánál a bankkártyás fizetés biztosításának lehetőségét, és nem is kell új elektronikus eszközökre költenie. A választ azonban érdemes kicsit részletezőbben is megadni.
A qvik bevezetését ugyanis nem elsősorban a kereskedői illetve szolgáltatói oldal kezdeményezi. A működtetési modellben – ebből egyébként egy sor, a háttérbeszélgetésen technikai részleteiben is ismertetett biztonsági megoldás következik – az Innopay Zrt. mindig a kereskedelmi bankkal köt megállapodást a rendszerhez való csatlakozásról. Ennek is van előfeltétele, a leginkább az, hogy a pénzintézet mobilapplikációja illetve netbankja teljesítse az MNB előírásait - mondta Sárközi Zoltán. Persze ha már a banki oldal pipálható, a gyakorlatban egy nagyobb kereskedő belépése esetén az Innopay szakemberei is részt vesznek a technikai előkészületek áttekintésében, a feladatok meghatározásában, de
a qvik egyik lényegi eleme éppen az, hogy abban a kereskedő „szólítja meg" – fogalmaztak a szakemberek – a vásárló banki adatait, és nem fordítva, mint a bankkártyás megoldásnál.
S mikor fog teljesülni a tranzakció? Csak akkor, ha a rendszer bájtszinten biztosított visszaigazolást megkapja arról, hogy valódi, azonosított, hiteles elfogadó pénzintézet áll a fizetés mögött. A qviket működtető Innopay ebben a modellben nincs is közvetlen kapcsolatban a kereskedőkkel, csak a banki partnerrel.
S bár a qvik a hazai fizetési rendszer részeként készült el, a banki partnernek nem kell hazai pénzintézetnek lennie, vagyis azon kereskedők sem maradnak le a qvikről, akik nem magyarországi banknál vezetik pénzügyeiket – feltéve, ha bankjuk partner a csatlakozási szándékban.
Fotó: MNB
Most hány helyen lehet fizetni qvik-kel?
A fenitek remélhetőleg izgalmasan hangzanak, de adósak azzal, hogy jelenleg hány helyen érhető el a qvik? Az Innopay szerint jelenleg nagyjából 25.000 elfogadóhely van, melyek között vannak már kkv-k is, de erős a nagy szolgáltatók jelenléte az ügyfélkörben, melyek többsége maga is a pénzügyi szektorban működik (biztosítótársaságok, lízingcégek stb.).
Azt az Innopay-nél is tudják, hogy a fizetési szokások nem változnak meg egyik napról a másikra. Nem is számítanak arra, hogy – idézve Sárközi Zoltánt – "a következő 8-10 évben a piac 50 százalékát" megszerzik. De nem is ez a céljuk.
A gyors, biztonságos – és magyar – fizetési megoldásnak nem csak a gazdaság egésze szempontjából van haszna.
Hanem komoly edukációs értékkel is bír annak felismertetése, hogy bár az online pénzügyi csalások a mindennapok részévé váltak, tudatossággal, valamint biztonságos pénzügyi megoldásokkal sokat lehet tenni azok megelőzéséért.
Mikortól várható, hogy "tömegesen" elterjed a qvik Magyarországon?
Az online világban sokkal egyszerűbb bevezetni a qvik-et, de már a fizikai vásárlásoknál, azaz a terminálokra épített fizetéseknél is megvannak "az első fecskék" – árulták el a cégnél. A CBA-nál már alkalmazzák a megoldást, de az Innopaynél arra számítanak, hogy az idei év második felétől kap majd nagy löketet a qvik elterjedése. Nagyjából onnantól, hogy további nagy kereskedőláncok belépnek a rendszerbe. Azt azonban, hogy mely cégek lehetnek ezek, az Innopay részéről nem árulhatják el, azt viszont közölhették:
az öt legnagyobb láncból néggyel előrehaladott egyeztetések zajlanak a csatlakozásról (melyre e vállalatoknak is bankjukon keresztül nyílik tehát lehetőség).
Amennyiben ezek a belépések megtörténnek, úgy vásárlói oldalon várhatóan elsőként önkiszolgáló kasszáknál lehet a qvikkel fizetni, de a hagyományos pénztárgépekre is minden további nélkül alakítható a megoldás – árulták el a szakemberek. A kereskedői oldalon pedig jelentkezik az az előny, hogy nincs szükség újabb fizikai eszköz beszerzésére, azaz a bevezetésnél nincs plusz költség sem.
A rendszer folyamatos fejlesztésének része, hogy képes legyen a nagy tömegű számlát kibocsátók igényeit is fedezni, például a közműszolgáltatókét. A következő egy évben ebben a kérdésben is várhatók most még nem megismerhető újdonságok.
Telepítenie kell a vásárlónak egy újabb alkalmazást a qvik-hez?
Nem. Az egyik legnagyobb félreértés a qvikről Katona István és Homlok Tamás szerint az, hogy a felhasználók egy részét alaptalanul kerítette hatalmába a "már megint telepíteni kell valamit!"-érzés. Holott erről szó nincs, sőt, azonnal érdemes gyanakodni, ha az internetes világban barangolva bárhol bárki arra szólít fel minket, hogy telepítsünk külön alkalmazást a qvik használatához - szinte biztos, hogy csalással van dolgunk.
Fotó: Ladóczki Balázs - Origo
A qvikhez ugyanis vásárlói oldalon két dologra van szükség, feltételezve, hogy az az online kereskedő vagy fizikai bolt, ahol épp vásárolunk, bankjával együtt felkészülten kínálja számunkra a qvik fizetési lehetőséget:
- okostelefonra, és
- az okostelefonra telepített, a számlavezető bankunkhoz tartozó hivatalos mobilapplikációra.
Semmi többre. Ahogy ugyanis fent részletesebben írtunk róla, a rendszer a háttérben elvárja, hogy a banki mobilapplikáció illetve netbanki felület megfelelően felkészített legyen a qvikre. A qvikes fizetés szuperbiztonságos módon küldi el a fizetéshez szükséges információkat, és szó szerint megszólítja – például – a banki applikációt.
Most már minden háttér-információ megvan, de hogyan működik?
A hangsúly azon van, hogy a rendszer minden esetben biztonságos módon kezeli a fizetéshez szükséges információkat, és például a kereskedő nem is kapja meg a bankkártya adatokat a tranzakció során. Ez a közlés lehet:
- SMS vagy e-mailen küldött úgynevezett "deep link", amely biztonságos módon, az eltérítés lehetősége nélkül nyitja meg a mobilbanki alkalmazást, ahol a fizetést jóvá kell hagyni.
- Ez a deep link megjeleníthető QR kód formájában is, amit a telefon kamerájával be kell olvasni az alkalmazás megnyitásához. Az előző pontban írtak lényegében ezt, illetve az imént említett, fizetési linkkel bonyolított fizetési megoldást fedik le.
- NFC-s alkalmazással, ez esetben csak érinteni kell a terminálhoz a mobiltelefont.
Azt szigorú háttérszabályok írják elő, hogy a tranzakcióknál melyik fázisnál mekkora az időkeret nagysága, azaz mikor kell a tranzakciót újraindítani (erre például akkor lehet szükség, ha boltban fizetve telefonunkon fizetés előtt elfelejtettük bekapcsolni az adatkapcsolatot, és "idő kell", amíg a készülék csatlakozik az adathálózathoz). A fizetési információkat gyűjtő link illetve QR-kód minden esetben egyedi, azaz a tranzakció megszakadásánál/újraindításánál már nem érvényes, azzal nem tudnak visszaélni.
Tényleg annyira biztonságos a qvik?
Tényleg. Azt, hogy elterjedésének ütemére önmagában ez a körülmény nem feltétlenül van hatással, még nem húzza át azt, hogy még a laikusok számára is beláthatóan kevesebb potenciális támadási felületet kínál, mint más, széles körben elterjedt megoldások. Például a qvikes tranzakcióknál nem kell semmit tárolni, nem kell semmit tokenizálni, miközben az egész folyamatot az elérhető legbiztonságosabb rendszerek védik. Úgy, hogy közben a rendszer teljesíti az MNB által előírt szigorú biztonsági és ügyfélélményt jelentő feltételeket.
A fiatal qvik fejlődésében, reputációjában óriási ugrást fog majd jelenteni, amikor a vásárlók a fizikai kiskereskedelemben is egyre több helyen találkoznak majd vele.
Nézze meg az alábbi videót, melyben Kötél Zsuzsanna, az Innopay szakembere demonstrálja a qvikes fizetést!
