Mutatjuk, hogyan változhatnak az élelmiszerárak az árrésstopot követően

A kormány fellép az élelmiszerárak emelkedése ellen, aminek érdekében a jövő héttől a 2025 januárjában a kiskereskedők által alkalmazott árrést 10 százalékban maximálja. Több áruházláncnál megnéztük, hogy milyen árak vannak érvényben az árrésstop életbe lépését megelőző napokban egyes, a kormányrendelet hatálya alá tartozó alapvető élelmiszereknél. Arra is választ adunk, hogy milyen árcsökkenésekre lehet számítani az árrésszabályozás hatására, illetve hogyan tartható be az új rendelkezés.

Az áremelkedés megfékezését szolgáló, a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot. A szabályszegőket súlyos bírságokkal fogják büntetni. 

A rendelet csak az egymilliárd forint feletti éves árbevétellel dolgozó boltokra vonatozik, amelyek regisztrált főtevékenységként az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet végzik. Tehát a kisebb boltokra nem érvényes a rendelkezés.

Az árrésszabályozás március 17-től, hétfőtől lép életbe, és az élelmiszerár-inflációt akár két százalékkal is mérsékelheti. Ez utóbbi majd az áprilisban lesz először látható a statisztikai adatokban.

Minden olyan élelmiszer esetében, ahol az árrés elszállt, az árakat csökkenteni kell, úgy, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat. Ezt ellenőrizni is fogjuk. Ezeket az intézkedéseket március közepén vezetjük be, és május végéig tartjuk hatályban. Akkor felülvizsgáljuk és, ha szükséges folytatjuk is. A túlzott és indokolatlan áremeléseknek véget fogunk vetni

– hangsúlyozta Orbán Viktor kedden, az árrésstop bejelentésekor.

Az Origo az árrésstop bejelentését követő napon négy áruházláncnál feltérképezte 10 olyan élelmiszerkategória jellemző egységárait, amelyek a rendelet hatálya alá esnek. 

Az alábbi táblázatban az Aldi, a Penny, a Spar és a Lidl jelenlegi árait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a hazai kiskereskedelemben januárban regisztrált átlagárakkal hasonlítjuk össze:

Élelmiszerkategória	Átlagos fogyasztói ár 2025. január - KSH	Aldi	Penny	Spar	Lidl
Csirkemellfilé (1 kg)	2310	2119	2119	2039	2119
Csirke farhát (1 kg)	393	399	399	429	399
UHT tej 2,8% zsírt.	534	399	419	419	399
Étolaj (napraforgó)	793	799	949	799	799
Vaj (100-125 g)	622	519	399	529	499
Finomliszt	189	189	189	189	189
Kristálycukor (1 kg)	386	329	369	369	369
Sertéscomb (1 kg)	2010	1799	1799	1699	1799
Tojás "M" 10 db/doboz)	930	899	889	1099	889
Tejföl (800-850 g)	2210	1179	1175	1019	1099

Ahogy a múlt héten beszámoltunk róla, az Aldi, az Auchan és a Tesco az elmúlt hetekben már csökkentette több élelmiszeripari termék árát. A fenti táblázatban szereplő adatok szintén azt támasztják alá, hogy az általunk vizsgált üzletláncokban - a kormány nyomásának hatására - már mostanra is jelentősen mérséklődött több alapvető élelmiszer ára a januári árszintekhez képest. 

Időközben már megjelentek az első kalkulációk is az árrésstop életbe lépése után várható árcsökkentésekről. 

A Világgazdaság kiszámolta, hogy a tej esetében - ahol a kereskedők haszonkulcsa jelenleg 68 százalék - a kormány által elvárt 10 százalékkal számolva, annak ára több mint a harmadával, közel 34,5 százalékkal csökken. A csirkeszárnyon 42,5 százalék az árrés, így itt a korábbi ár közel negyedével (majdnem 23 százalékkal) mérséklődik.

Igazán nagy áresés jöhet a kormány intézkedésének hatására

• a vajnál, amelynél a jelenlegi 136 százalékos árrés 10 százalékra csökkentésével ennek a tejterméknek az ára kevesebb, mint a korábbi felére esik és 53,4 százalékkal lehet  olcsóbb,
• a 226 százalékos haszonkulcs mellett árult tejföl ára pedig a jelenlegi harmadára eshet, a 10 százalékos árrés alkalmazásával ugyanis több mint 66 százalékkal kerül majd kevesebbe.

A hétfőtől életbe lépő árrésszabályozás jelentős árcsökkenést eredményez 30 alapvető élelmiszer esetében
Fotó: Pexels 

Hogy ellenőrizhető az árrésstop betartása?

Az árrés-szabályozás betartása többnyire nyomon követhető – nyilatkozta Regős Gábor a Magyar Nemzetnek. 

Az értékesítési ár ugyanis könnyen megfigyelhető, hiszen ezzel a vásárlók is közvetlenül találkoznak, ezt a hatóság is ellenőrizni tudja. 

Ami egy fokkal nehezebb kérdés, az a beszerzési ár. Erről a szállítói számlákon van információ, illetve értelemszerűen létezik szerződés, amely az árat tartalmazza vagy az azt meghatározó képletet definiálja - így tehát ez is visszakövethető. Nehézség akkor fordulhat elő, ha a polcon „kétféle” beszerzési árú termék van - az első szállítmány beszerzési ára olcsóbb, a másodiké drágább például. Hiszen ilyenkor két különböző ár lehetne érvényben, azaz így gondoskodni kell arról, hogy a különböző árú szállítmányok külön kerüljenek ki.

Egy másik - és sokkal egyszerűbb - módszer lehet ugyanakkor, ha az adott időszaki beszerzések és értékesítések összességét vetik össze az ellenőrzés során - itt persze lehet egy kisebb csúszás a beszerzés és az értékesítés ideje között.