Ágyi poloskák, veszélyes hulladékok, koporsó: mutatjuk, a budapestiek mitől válnak meg a lomtalanításkor

Elindult az idei lomtalanítási szezon Budapesten, mely még a megszokott rendszerben zajlik le. Azaz a lakosság idén is az utcára, otthona elé helyezheti ki feleslegessé vált darabos holmijait a megadott, lomkikészítési időpontban, melyet a MOHU Budapest megbízásából szállítanak el másnap. Az Origo felkereste az első lomtalanítási helyszíneket, és azt is megtudta: a hulladékot elszállítókat néha egészen döbbenetes dolgok fogadják a lomkupacoknál.

A cikkben többek között szót ejtünk arról, hogy

• a jelenlegi lomtalanítási rendszer számos problémát vet fel, például a közterületek gyors elszennyeződését, a nem megfelelő hulladékok kihelyezését, valamint a „lomizók” tevékenységét, amely rendezetlenséget eredményez.
• a fővárosi lomtalanítás jelenlegi formáját 2027-től egy új gyűjtőpontos rendszer váltja fel, amely hatékonyabb hulladékkezelést és tisztább közterületeket biztosít.
• a lomtalanítás során extrém esetekkel is találkozhatunk, amik nagyon jól rámutatnak a rendszer reformjának szükségességére.

 

Február utolsó napján kezdetét vette Budapesten az idei lomtalanítási szezon, elsőként két történelmi kerületben, az V. és az I. kerületben. A folyamatban 2025-ben nincs változás: a kerületre, illetve a kerületen belül adott körzetre megadott lomkikészítési időpontban helyezheti ki a lakosság a feleslegessé vált holmijait (ebbe a háztartásban keletkező szemét, illetve a veszélyes hulladék semmiképp nem tartozik bele), amit másnap kora reggeli óráktól kezdődően elszállítanak. A lomok elszállítása utáni takarítás az adott útszakasztól függően a főváros és az önkormányzatok feladata. Az első, V. kerületi tapasztalatok azt mutatják: változatlanul jelentkeznek azok a mozzanatok a jelenlegi lomtalanítási rendszerben, amelyek miatt indokolt annak cseréje egy új, sokkal előnyösebb megoldásra.

Indul az idei fővárosi lomtalanítás, a MOHU Budapest tájékoztatókat helyez ki a kitehető lomokról
Fotó: Origo

A belvárosban indult az idei lomtalanítási „szezon”

Az V. kerületben a „szezonnyitáskor”, a lomkikészítés előtti órákban ugyanis pontosan azok az állapotok voltak tapasztalhatók, amelyek a jelenlegi, kihelyezéses rendszer legnagyobb hátrányait jelentik – és ezek között a kosz a legkisebb tényező. Az utcákon ugyanis már a megadott időpont előtt jelentős mennyiségű lom került, rontva a belváros utcaképét, ám nagyobb gond, hogy abban sok olyasmi is volt, amit külön kellene gyűjteni. Ilyen például az építési törmelék, sitt, az elektronikai hulladék, a szelektíven gyűjthető műanyag vagy karton csomagolóanyag, a síküveg, a különböző textíliák – a felesleges ruháktól pedig nem is a lomtalanítás alkalmával kellene megszabadulni, hanem célszerűen textilgyűjtő konténerekbe kellene azokat elhelyezni.

A lomtalanításban minden évben komoly gondokat okoz, ráadásul jelentős környezeti tehertételt, illetve az egészségre ártalmas helyzeteket teremthet a veszélyes hulladék kihelyezése. Vegyi anyagokat tartalmazó edényeket, lemerült akkumulátorokat, festékes vödröket ugyanis nem szabad az utcákra kihelyezni lomtalanításkor sem, azokat a kijelölt leadópontokra kell elvinni.

Maguknak és eladásra is gyűjtenek a „lomisok”

A kihelyezett lomok kupacainál minden évben megjelennek azok a keresgélők, „lomisok” vagy „lomizók”, akik a másoknál fölöslegessé vált holmikat áttúrva keresik a számukra még értéket képviselő tárgyakat. Ezek között vannak, akik kincsekre vadásznak (régi, de gyűjtői értékkel bíró apróságokra), de olyanok is, akik értékesíteni szeretnék a felszedegetett holmikat.

Például egy András nevű, 65 éves férfi elárulta, hogy a talált tárgyakat nem szeretné eladni, saját magának, illetve családja számára keres még használható holmikat, így egy fotelre és egy rajztáblára is „lecsapott”. A 68 éves János pedig azt mondta, hogy elsősorban hibás elektronikai termékeket, rádiókat, magnókat, DVD-lejátszókat keres, amiket aztán megszerel és elad a használt cikk piacon. Vele volt unokája is, a 18 éves Mária, aki elmondta, hogy számára legnagyobb érték a ruha: sokszor talál még címkés, vadonatúj ruhadarabokat is a kupacok alján.

Nézze meg galériánkat!

Az Origo megfigyelése szerint a lomok között keresgélők között élő kapcsolat, sőt, a halmokat „őrzők” között kommunikáció is van, és működik egy riasztási rendszer arra is, ha olyan kihelyezett tárgyak tűnnek fel valahol, amelyekre még más nem vetett szemet.

Bár a lomok között keresgélők egy része alighanem rossz szándéktól mentesen, de tevékenységével óhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy lomtalanításkor az utcákon képződő lomkupacok még rendezetlenebbek legyenek elszállításig. Ennél is lényegesebb szempont ugyanakkor, hogy 

az utcára kihelyezett lomok már a hulladékkezelő, a főváros esetében a MOHU Budapest tulajdonát képezik, így azok elvétele szigorúan tilos. 

A „lomizást” ugyanakkor az erre nyitva hagyott lehetőség ellenére sem büntetik. Ozoli Gábor, a MOHU szóvivője is úgy gondolja, hogy nem feltétlen a büntetés jelenti a megoldást a „lomizás” miatt kialakuló körülményekre, hanem a 2027-től élesedő új fővárosi lomtalanítási rendszer.

Lomokat „őrzők” az V. kerületben 2025. február 28-án
Fotó: Origo

Még két évet kapott a jelenlegi rendszer

A MOHU korábban átfogó koncepciót mutatott be a fővárosi, utcaképet rontó, közegészségügyi szempontból kockázatos, valamint a hulladékkezelés szempontjából a lehetőségekhez képest alacsony hatékonyságú lomtalanítási rendszer cseréjére.

A fővárosi lomtalanítás ezen formája még az 1960-as években alakult ki, a fogyasztói társadalom azonban már olyan mértékű hulladékot – köztük nagyon sokszor veszélyes hulladékot – termel, hogy szükségessé vált a rendszer megreformálása.”

– nyilatkozta ennek kapcsán Ozoli Gábor. 

A reform középpontjában ez esetben a gyűjtőpontos rendszer áll, amely az eredeti elképzelések szerint már idén elindult volna, de végül egy két éves átmeneti időszak után, 2027-től vezetik be. Ez azt jelenti, hogy idén és 2026-ban még a megszokott, „kihelyezős” módon zajlik majd a lomtalanítás, gyűjtőpontokkal márciustól kísérleti jelleggel lehet találkozni a MOHU Budapest szerint. 

Az új budapesti lomtalanítási terv, a gyűjtőpontos koncepció szerinti, kontrollált körülmények közötti átvételben a hulladékfajták jól elkülöníthetők, ezáltal jól újrahasznosíthatók lesznek. Az új rendszerben az egyéb fa-, fém-, műanyag-, üveg-, textil-, elektronikai és veszélyes hulladékától is szabályos módon szabadulhat meg a lakosság.

A más európai nagyvárosokban már működő gyűjtőpontos rendszerben egy-egy kerületben az előre megadott időpontban akár 10 db őrzött gyűjtőpontra lehet majd elvinni a kidobásra szánt lomot. A gyűjtőpontok jellemzően legfeljebb 800–1000 méterre lesznek adott lakásoktól. Valamennyi gyűjtőpont 3 napon át tart majd nyitva. A gyűjtőpontokban a hulladékleadás ingyenes lesz a lakosság részére, a meglévő hulladékudvarok ezek mellett párhuzamosan nyitva tartanak.

A házhoz menő szolgáltatás nem szűnik meg: igény szerint a kerületi önkormányzatoknak lehetősége lesz rászorultsági alapon kijelölni adott címeket, ahova a szolgáltató térítésmentesen házhoz megy, és elhozza a lomot. 3,5 tonnás fuvarozó járműveket, „szatellitautókat” használnak majd arra, hogy a lomtalanítás napjai alatt, a reggeli órákban házhoz menjenek a lomtalanítási hulladékért azokba az otthonokba, ahol erre szükség van. További részletekről ebben a cikkünkben olvashat.

 

A lomtalanítás szabályai egyébként nem változtak, továbbra sem helyezhető ki a háztartásban naponta képződő kommunális hulladék, valamint a szelektíven gyűjthető csomagolási hulladék, például papír, műanyag és fém, hiszen ezek részére ott vannak a kommunális és szelektív kukák. Tilos az építési és bontási törmelék, mint például a csempe, valamint a sitt, föld, szénpor, hamu és gumiabroncs kihelyezése is.

A veszélyes hulladék pedig ott marad, még ha ki is helyezik: azt a MOHU Budapest a jogszabályoknak megfelelően nem szállíthatja el a lomok begyűjtésekor, hiszen amellett, hogy veszélyes, nem konténerben gyűjtve szennyezi a többi hulladékot is. A veszélyes hulladékokat a hulladékudvarokban lehet leadni.

Felvétel egy korábbi budapesti lomtalanításról: a jelenlegi rendszerről 2027-ben térünk át az újra
Fotó: Balogh Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/ MTI

Veszélyes vegyi anyagoktól a koporsóig

A MOHU Budapest a korábbi évek tapasztalataiból egészen meghökkentő gyűjtést készített. Megmutatjuk, mivel találkoztak a hulladékot elszállítók Budapesten - ezen tapasztalatok extremitása szintén aláhúzza, hogy a jelenlegi helyett szükség van egy olyan hulladékgazdálkodási rendszerre, mely elejét veszi ezen és hasonló állapotok kialakulásának:

• A belvárosi területeken nem ritka az extrém lom mennyiség egy-egy központi helyszínen. Például előfordul, hogy egy utcahossz távolságon akár a házak második emeletéig érő a hulladékhalom. Ezzel kapcsolatban korábban érkezett olyan panasz is, ami arról szólt, hogy „a tavaszi lomtalanítás után az ágyi poloskák felmásztak a régi kidobott matracokról, hulladékokról hozzánk a hatalmas szeméthalmokról a lakásba.” A bejelentő azt kérte, hogy szüntessék be a jelenlegi lomtalanítási formát.
• Nem ritka látvány a külső kerületekben az egy helyre összehordott több hűtőgép. A szemétszállítást végzők egyik története szerint találtak már olyan halmot, melyben százas nagyságrendű hűtőgép várt a lomtalanításra – valószínűleg cégek, illegálisan, hiszen a cégek a lakossági lomtalanítás idején nem szabadulhatnak meg e módon felesleges tárgyaiktól.
• Gyakori a veszélyes anyagok kihelyezése is. Általánosnak mondhatóak az üzemanyagtankok, festékek és hígítók is a lomtalanítási halomban. Ezek kihelyezése szintén szabálytalan.
• Volt példa arra is, hogy közel egy hetes takarításra volt szükség, ugyanis több mint 500 kg peroxid és formalin került az utcára a lomtalanítás során, amely komoly kockázattal járt. 
• Extra példa volt az, hogy az V. kerületben (!) a lomtalanítók egy kb. 2 méter átmérőjű traktorabroncssal is találkoztak, melyet csak külön daru segítségével tudtak elszállítani.
• Előfordul a különböző használt, működő és működésképtelen elektromos, illetve leeresztett, vagy felfújt szexuális segédeszközök megjelenése a lomok között. Nem szokatlan jelenség a bőröndnyi gésagolyó sem a kupacok között.
• Nagy meglepetés volt pár éve egy VIII. kerületben kidobott koporsó.

Ezen lomtalanítási tapasztalatok extremitása szintén aláhúzza, hogy a jelenlegi helyett szükség van egy olyan hulladékgazdálkodási rendszerre, mely elejét veszi ezen és hasonló állapotok kialakulásának.