Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTovább késhet a legújabb brit nukleáris erőmű, a Hinkley Point C építése, ezúttal a halak miatt. Az erőmű hűtőtornyai alatti rendszerekbe ugyanis halak költöztek be, az állatok pedig elpusztulnának akkor, ha az erőművet a jövőben bekapcsolják. A megoldást „haldiszkónak” nevezik.
Akár 2031-re is csúszhat a Hinkley Point C átadása, a kivitelezés költségei pedig 2015-ös árakon számolva 35 milliárd fonttal is nőhetnek, amennyiben mégis a Severn folyó halainak védelme mellett születik döntés – figyelmeztet az EDF Energy vállalat.
Fotó: Photo by Handout / EDF ENGERY / AFP / Photo by Handout / EDF ENGERY / AFP
A létesítmény 30 év után az első nukleáris termelő erőmű, ami az Egyesült Királyságban épül. Befejezése azonban korábban már több alkalommal kitolódott. Most pedig környezetvédelmi szervezetek azt szeretnék, ha a fejlesztő akusztikus halvédelmi rendszert telepítene a tornyok alá, melyek távol tartják a folyóvíz élőlényeit a hűtőtornyok vízfelfevő berendezéseitől. Az akusztikus halvédelmi rendszer eredetileg a fejlesztés része volt, ám később a vállalat úgy döntött, aránytalanul magas költségei miatt nem építi meg, hanem más megoldásokkal gondoskodik a halak biztonságáról.
Az akusztikus halvédelmi rendszer egyébként nem lenne más, mint egy 300 víz alatti hangszóróból áll hangsugárzó megoldás, mely elűzné és távol is tartaná a halakat a helytől. A brit sajtóban, részben korábbi kormánytagok nyilatkozatai alapján, gyakran „haldiszkó” ragadványnévvel hivatkoznak a megoldásra.
A hangszórók megadott frekvenciájú zajt bocsátanának ki, összességében jóval hangosabban, mint amekkora zajt egy sugárhajtású repülőgép kibocsát, mindezt a nap 24 órájában, 60 éven át.
A környezetvédők szerint erre szükség van a folyó élővilágának védelme érdekében. Az EDF nem vitatja, hogy a megoldás működne, azok nélkül évente 18-46 tonna hal pusztulásával kellene számolni, ami az ország teljes halászati teljesítményéhez képest jelentéktelen mennyiség.
Az EDF azzal érvel, hogy az élővilágban jelentkező előny mellett az akusztikus riasztó telepítésének költségei magasak, az erőmű üzembe helyezése tovább csúszhat, bár ezek pontos mértékeit a Guardian-nek sem árulták el. Környezetvédelmi szervezetek szerint viszont a pusztulás mértéke és annak ökológiai hatásai ennél nagyobbak lehetnek.
A tervek szerint az erőmű a 2030-as évek elejétől a brit villamosenergia-termelés 7 százalékát adja majd.
A környezetvédelmi előírások betartása nem olcsó még a jelentős infrastrukturális fejlesztéseket végző cégeknek sem. Például egy másik brit helyszínen egy nagysebességű vasútvonal fölé a denevérek biztonsága miatt „denevéralagutat” kell építeni, aminek 100 millió font a költsége.
