A kormány véget vet a profithajhászatnak – megszólaltak a kereskedők és a GVH

A jövő hétfőn életbe lépő árrésstop értelmében az egymilliárd forintnál magasabb bevétellel rendelkező kiskereskedelmi üzletek, láncok időlegesen, május végéig 10 százaléknál magasabb árrést nem tehetnek rá harminc alapvető élelmiszer árára. Az intézkedéssel kapcsolatban megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, valamint a kereskedelmi szakma részéről nyilatkozott az Origónak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a csütörtöki Kormányinfón arról is beszélt, hogy az indokolatlan áremelések időszakának véget kell vetni. Azt látja a kabinet, hogy az élelmiszeriparban és a láncoknál a kereskedők rendkívül nagy profittal dolgoznak. Ezért, ahol a kereskedelmi profit mértéke 10 százaléknál nagyobb volt, ott ennek az értéknek csökkennie kell. Ahol kisebb volt az árrés, ott pedig nem emelkedhet 10 százalékra. 

Minden termék árára kiterjed majd a vizsgálat, amely már hétfőn elindul. 

Nem csak a listán szereplő harminc termékkörnél alkalmazott árakat vizsgálják meg, hanem valamennyi árucikkét, nehogy a kiskereskedők másutt megpróbálják beszedni a kiesett profitjukat. Az ellenőrzésekben a miniszter újságírói kérdésekre adott válaszai szerint jogszabály alapján a GVH-nak is lehetnek feladatai.

 

A GVH minden rendelkezésre álló eszközével támogatja az élelmiszerárak letörését

Az infláció megfékezéséért bevezetett kormányzati intézkedés kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában felidézte: a versenyhatóság korábban tényekre alapozva bebizonyította, hogy volt idehaza profit hajtotta infláció, amikor az élelmiszer-kereskedelem egyes szereplői az indokolhatónál nagyobb mértékben emelték egyes alapvető élelmiszerek árrését.

Szilárd meggyőződésem szerint az árrésstop meghatározott időszakra vonatkozó, átmeneti alkalmazása a magyar emberek – elsősorban a családok és a nyugdíjasok – érdekét szolgálja

– jelentette ki Rigó Csaba Balázs. A GVH minden rendelkezésre álló eszközével támogatja az élelmiszerárak letörését célzó kezdeményezéseket. 

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Fotó: Polyak Attila

2023 márciusában – többek között – éppen azért kezdeményezte a kormánynál a GVH az online Árfigyelő rendszer kialakítását, mert az akkori átfogó gyorsított ágazati vizsgálatok azt igazolták, hogy az élelmiszer-kereskedelem egyes szereplői az indokoltnál nagyobb mértékben emelték egyes alapvető élelmiszerek árát. Az Árfigyelő egyébként hamarosan újabb termékkategóriákkal bővül.

A GVH január végén felszólító levelet küldött több alapvető élelmiszerek termelőit és feldolgozóit tömörítő érdekképviseletnek, a versenyhivatal álláspontja szerint ugyanis ezek a szervezetek a rendszeresen kiadott áremelési közleményekkel sérthetik a tisztességes piaci versenyt, tiltott együttműködést idézhetnek elő, valamint fokozhatták az inflációs nyomást.

Így vélekednek a kereskedők az árrésstopról

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Kozák Tamás az Origo érdeklődésére elmondta, hogy az árrésre vonatkozó rendelet egyes pontjainak értelmezése részben most folyik a szövetség tagvállalatainál, illetve egy-két kérdéssel kapcsolatban még pontosításra van szükség. 

Szerinte nagy kérdés, hogyan fognak viszonyulni az árrésstophoz a beszállítók, mert az inflációs nyomás alapvetően a beszállítói oldalról jött, a kereskedőknél nincs már annyi tartalék, hogy a beszerzési árak emelkedését lenyeljék. 

A kereskedők – ha van rá lehetőség – nem szeretnék tovább hárítani a beszállítói áremeléseket a fogyasztókra, annál is kevésbé, mert pontosan az alapvető élelmiszereknél éles verseny uralkodik a kiskereskedelemben. 

Az ellátási láncban van néhány olyan termékcsoport, amelynek piacát néhány beszállító dominálja, akik meghatározzák az árak alakulását, az élelmiszerkiskereskedelemben viszont körülbelül 30 ezer üzletben történik a vásárlók kiszolgálása.

Kozák Tamás azt is kiemelte, hogy az élelmiszerkereskedelem átlagos jövedelmezősége jelenleg 2 százalék körül mozog eredményszinten. Az árrésből (ami nem ugyanaz, mint az eredmény) pedig fedezni kell például az energiaköltséget, a béreket, a különböző adókat.