Politikai érdekek állhatnak a HUN-REN megújulása elleni támadások mögött

Az MTA közgyűlésének döntése ellen indított, jogi köntösbe bújtatott időhúzás elsősorban a kutatóhálózatnak és a magyar kutatóknak okoz hatalmas károkat – mondta el lapunknak Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke, aki kifejtette, hogy mindezzel az ott dolgozók bérrendezését és megfelelő munkakörülményeinek megteremtését késleltetik.

Gulyás Balázs az Origónak elmondta, hogy a pert Radnóti Sándor akadémikus indította a saját szervezete, a saját köztestülete: az MTA ellen. Mindezt arra hivatkozva, hogy azon a bizonyos Rendkívüli Akadémiai Közgyűlésen december 11-én, amikor megkapta az Akadémia vezetése – konkrétan az Akadémia elnöke – a felhatalmazást arra, hogy azokat az akadémiai vagyonrészeket – tehát nem a teljes akadémiai vagyont, hanem azokat az ingatlanokat –, amelyekben a HUN-REN működik, eladja az államnak első lépésben, és majd – ehhez nem kell már persze akadémiai felhatalmazás – az állam ingyenes vagyonjuttatás keretében a HUN-REN-nek átadja egy kormányhatározat alapján. 

„Ezt tehát megtámadta egy akadémikus arra hivatkozva, hogy kevés információt kaptak a Közgyűlésen. Mi, mint HUN-REN nem vagyunk közvetlen érintett fél a perben, hiszen mind az alperes, mind a felperes akadémiai szereplő. De mind a magyar kormány, mind mi, a HUN-REN közvetve érintettek vagyunk, hiszen az akadémiai vagyont, amelyről szó van, első körben a magyar állam venné meg, tehát így közvetetten érintett, és második körben a magyar állam átadná a HUN-REN-nek, tehát ismét csak közvetetten, mi is érintettek vagyunk. Így a perbe a közvetett érintettség okán mind a magyar állam a minisztériumon keresztül, mind a HUN-REN belépett és jogi véleményével a per kimenetelét szeretné a megfelelő irányba terelni” – indokolta az elnök a HUN-REN perbe lépését.

Gulyás Balázs leszögezte, a Közgyűlés döntése jogszerű volt, a közgyűlési határozat hatályos, ezért a HUN-REN arra számít, hogy az MTA végrehajtja a határozatot.

„Ez az akadémikus egy héttel később úgynevezett azonnali jogvédelmet is kért, hogy átmenetileg függessze fel a Fővárosi Törvényszék az Akadémia hatályos és érvényes döntésének végrehajtását. Várjuk a Fővárosi Bíróság döntését az azonnali jogvédelemről. Amennyiben ez utóbbit elutasítja, akkor álláspontunk szerint nem lesz jogi akadálya annak, hogy az akadémiai döntést végrehajtsa a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.” 

Képünk illusztráció 
Fotó: Pixabay.com

Radnóti Sándor, a pert indító akadémikus a HVG-nek adott interjújában nem is kertelt arról, hogy célja az időhúzás, úgy fogalmazott, „más politikai klímában” tartaná jónak, ha döntés születne az ügyben, tehát jól látszik, hogy a jogi folyamatok mögött tehát leginkább időhúzás és politikai szándékok állnak. 

Gulyás Balázs úgy látja, az időhúzással viszont a kutatóhálózat és a magyar kutatók érdekei sérülnek elsősorban:

Rendkívül ártalmas arra játszani, hogy minél rosszabb, annál jobb. Egy tehetséges fiatal kutató kimegy mondjuk Bostonba az MIT-re, vagy eljön az én korábbi egyetememre Szingapúrba, és ott azonnal lehetőséget kap, hogy szárnyaljon, és akár világszinten sikeres lehet. Itthon viszont napi szinten küszködik az adminisztrációval és az infrastruktúrával. 

„Világosan fogalmaztunk a kérdésben az elmúlt most már bő fél évben végig: egy világszínvonalú kutatóhálózathoz legalább három dolog szükséges: rugalmas működési környezet, amit az új törvény ad meg, teljesítményhez kötött módon, de számottevően növekvő finanszírozás, amit a kormány biztosít, és az, hogy saját ingatlanjaikban működhessenek az intézeteink. Ez a három feltétel csak együtt tud megvalósulni, és mindhárom egyenlő mértékben fontos és nélkülözhetetlen. Tehát az, aki az ingatlanok megvásárlását és HUN-REN-nek való átadását késlelteti és akadályozza, elkerülhetetlenül hátráltatja a kutatói béremelés megvalósítását is, hiszen a növekvő finanszírozás az új HUN-REN-hez fog érkezni, ráadásul a törvényben foglalt közfeladat-finanszírozási szerződéssel együtt, ezt követheti majd a tervezett béremelés is. Aki lassít vagy ellehetetleníteni szándékozik a HUN-REN megújulását, az a magyar tudomány jövője, a magyar kutatók ellen dolgozik.”

A HUN-REN elnöke azt is elárulta, hogy a Magyar Kutatási Hálózat kutatóhelyei tavaly egy óriási nemzetközi átvilágításon estek át, amely az első ilyen következetes nemzetközi értékelés az intézmény 75 éves történetében. 

„Kiderült többek között, hogy kiváló kutatóink vannak. Nekünk most az a feladatunk, sőt kötelességünk, hogy a magyar kutatók számára megteremtsük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a legjobb nyugat-európai, amerikai vagy délkelet-ázsiai kutatók rendelkeznek.”

Gulyás Balázs szerint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat képes arra, hogy a magyar kutatási ökoszisztéma zászlóshajójává váljon.

„Ez a legnagyobb egységes kutatási szervezet Magyarországon. 2019-től önálló szervezet, ugyanakkor nem rendelkezik saját vagyonnal, tehát az ingatlanvagyon, amelyben a tudományos tevékenységet folytatjuk, nem a miénk. Az infrastruktúra, a műszerek legnagyobb része szintén nem akadémiai tulajdon. Tehát van egy olyan kutatási rendszerünk Magyarországon, ahol a kutatók nem a munkáltatójuk által rendelkezésükre bocsájtott tulajdonban és műszerekkel vagy infrastruktúrával dolgoznak."

Az elmúlt évek bizonyították, hogy ebben a struktúrában a kutatóhálózat nem tud hatékonyan működni és fejlődni.

Az elnök a tudományos tevékenység korlátairól beszélve példaként említette, hogy jelenleg egy laborban égő villanykörte cseréjéhez is az Akadémia, mint tulajdonos engedélye szükséges.

„Az intézeti infrastruktúra, épület és sok esetben a műszaki struktúra is olyan állapotban van, ami méltatlan a XXI. századi kutatás feltételeihez. Ha az ingatlanvagyon a HUN-REN tulajdonába kerül, akkor lehetőséget kapunk a felelős vagyongazdálkodásra, ami a megújulásunk egy alappillére. A törvényben egyértelműen szerepel, hogy a korszerűsödő HUN-REN-nek létszükséglet a saját vagyon. Enélkül a törvény által, azaz a Parlament által ránk rótt feladatokat nem tudjuk elvégezni” – jelentette ki.

Gulyás Balázs szólt a teljesítményalapú közfinanszírozási szerződésről is, hozzátéve, hogy az a világ legfejlettebb kutatási hálózataiban alapelv.

„Arról van szó, hogy Nyugat-Európa vagy Délkelet-Ázsia legfejlettebb kutatóhálózatai – például a német Max Planck Intézet vagy akár a francia CNRS kutatóintézet-hálózat – ezek mind teljesítményalapú modellekben dolgoznak. Ennek lényege, hogy egy olyan hosszú távú közfeladat-finanszírozási szerződést kötnek az állammal, amelyben a közösség szempontjából szükséges és fontos témákban és területeken folytatnak kutatásokat és keresnek megoldásokat a közösség előtt álló kihívásokra, és tesznek vállalásokat a teljesítményre vonatkozóan. Eszerint dolgoznak és érnek el tudományos eredményt. Ha kisebb teljesítményt tudnak nyújtani, akkor arányosan kevesebb pénzt kapnak, ha többet, akkor azt megfelelően kompenzálja az állam." 

Ez a HUN-REN előrelépésének egyik záloga is. Ingatlanvagyon hiányában nincs új HUN-REN, ami nélkül pedig nincs teljesítményalapú közfeladat-finanszírozási szerződés és ahhoz kapcsolódó finanszírozásemelés sem 

– jelentette ki a HUN-REN elnöke.