Gazdatüntetésektől volt hangos Európa 2023 decemberében és 2024 januárjában. A francia, német, spanyol, belga és holland mezőgazdászok amiatt tüntettek, mert Brüsszel megvonni készült tőlük az addig bőkezű agrártámogatásokat. Ugyanekkor
a közép- és kelet-európai gazdák – lengyelek, szlovákok, magyarok, románok és bolgárok – az Ukrajnából érkező olcsó gabona, valamint a genetikailag módosított (GMO) kukorica vetőmagok behozatala ellen tiltakozott,
amelyek elárasztották Európa keleti felét, lehetetlenné téve a helyi gazdák talpon maradását.
„A nyugat-európai gazdák tüntetésekkel fejezik ki elégedetlenségüket azzal szemben, hogy az uniós agrárpolitika még sosem volt ennyire átitatva zöldideológiával.
„Ha nincs piacvédelem, ha ellenőrizetlenül szabadítják rá Európára az ukrajnai, akár GMO-szennyezett termékeket, annak beláthatatlan élelmiszer-biztonsági és gazdasági következményei lesznek”
– jelentette ki akkor Nagy István agrárminiszter.
Nincs hova hátrálnunk: meg kell akadályozni az ukrán termékek importját, mert a termelés feltételei és körülményei nem azonosak”
– mondta Nagy István agrárminiszter 2024 februárjában.
Elsüllyeszthetik az EU mezőgazdaságát az ukrán génmódosított termékek
Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, így semmi nem tiltja a genetikailag módosított zöldség- és gyümölcsfajták termesztését. Ezzel szemben az Európai Unió országaiban, így
Magyarországon is 2001 óta (2001/18/EK irányelv, módosítva: 2015-ben) kizárólag olyan élelmiszer hozható forgalomba, illetve olyan takarmánynövény termeszthető, amelyet előzőleg hatósági engedélyezési eljárás során jóváhagytak.
A genetikailag módosított mezőgazdasági termékek forgalmazásának engedélyezését a tagállamok nem bírálhatják felül, azt kizárólag az Európai Unió Tanácsa módosíthatja. A tagállamok csak a GMO-k kísérleti célú termesztéséről dönthetnek saját hatáskörben.
Brüsszelben nem tisztelik a mezőgazdaságot
A magyar kormány álláspontja szerint az Európai Unióban nem tartják tiszteletben azt, hogy a mezőgazdaság az európai gazdaság fontos eleme. Az ukrán mezőgazdaságra sokkal enyhébb szabályok vonatkoznak, ugyanakkor teljes és vámmentes behozatali lehetőséget kaptak Brüsszeltől az uniós piacra, így igazságtalan versenyhelyzet alakult ki.
Ezt elsőként az Ukrajnával közvetlenül szomszédos országok termelői szenvedték el
– emlékeztetett Nagy István 2024 februárjában.
Válságban a magyar méhészet az olcsó ukrán méz miatt
Az olcsó és nem vámköteles ukrán méz EU-ba áramlása miatt az elmúlt 50 év legnagyobb piaci összeomlását szenvedi el az európai mézpiac, amit a magyar méhészek is a saját bűrükön éreznek. Különösen sokat romlott a magyar méztermelők helyzete az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta. Az elmúlt két év az Unióba áramló olcsó ukrán méz miatt masszív veszteségeket hozott, az Agroinform felmérése szerint minden második magyar méhész a szakma feladását fontolgatja.
Ezzel egy időben nagy mennyiségű, kiváló minőségű, de eladatlan méz gyűlt össze Magyarországon, miközben ellenőrizetlenül áramlik be az ukrán és kínai méz, nemcsak Magyarországra, hanem egész Európába is. Borúlátó jóslatok szerint ha az EU nem vet véget az ukrán mézdömpingnek, akkor a magyar méhészek kétharmada bedobhatja a törülközőt a kedvezőtlen piaci feltételek miatt.