Ön is rosszul hordja a kokárdát? – Mutatjuk, mire figyeljen!

Március 15. a magyar történelem egyik legfontosabb napja, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelöli. Ezen a napon a magyarok büszkén viselik a kokárdát, amely a nemzeti összetartozás és a hősök előtti tisztelgés jelképe. De hogyan kell helyesen hordani ezt a nemzeti jelképet? Mutatjuk!

A kokárda eredetileg főúri ruhadísz volt, amely a 18. században vált politikai és katonai azonosító jellé Európában. A francia forradalom idején különösen fontos szimbólummá vált, és innen terjedt tovább más országokba. Magyarországon a háromszínű kokárda az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik meghatározó jelképe lett. A hagyomány szerint az első kokárdákat Szendrey Júlia és Laborfalvi Róza készítette a márciusi ifjak számára, akik a szívük felett viselték. 

A francia forradalom hatására kialakított magyar trikolórt az 1848-as áprilisi törvények is szentesítették, „háromszínű rózsa” néven említve a kokárdát. 

A magyar kokárda eltér a franciától: nem kalapra, hanem a kabát bal oldalára, a szív fölé tűzik.

 Színeit kívülről befelé olvassák: piros, fehér, zöld. Már a szabadságharc idején is a nemzeti függetlenedés eszméjét hirdette, kis pántlikákkal kiegészítve. 

A kokárda színeinek elrendezése közel sem olyan egyértelmű, amilyennek elsőre tűnik
Fotó: Shutterstock / Shutterstock/Copyright (c) 2025 csikiphoto/Shutterstock.  No use without permission.

A kokárda alakja

A kokárda (szalagrózsa) eredetileg kör alakú volt, és már a francia forradalom idején is ebben a formában használták, ahogyan azt egy 1790-es évekből származó példány is bizonyítja a párizsi Musée Carnavalet gyűjteményében. Hasonló kokárdákat készítettek Berlinben 1832-ben, és Petőfi kokárdája sem tért el ettől a hagyománytól. 

Idővel elterjedt a szokás, hogy a kör alakú kokárdát pántlikákkal egészítik ki, és az 1900-as évekre kialakult az a forma, amelyet ma pántlikás kokárdaként ismerünk.

A hagyományos kokárdák mellett 1848 után megjelent a „hajlított kokárda” is, amely egy egyszerűen meghajlított nemzetiszínű szalagcsík, bár történelmileg ez nem tekinthető valódi kokárdának. A magyar kokárda készítésekor a piros-fehér-zöld nemzeti szalagot körbehajlítják és középen összevarrják, gyakran pántlikával kiegészítve. 

Mi a helyes színsorrend? 

Vexillológusok (azok, akik a zászlók történetével, jelentésével és használatával foglalkoznak) szerint 

a pántlikás kokárda esetében kívül piros, belül zöld a színek sorrendje, míg pántlika nélkül a heraldikai (címertan) szabályok szerint kívül zöld, belül piros elrendezést kellene követni.

A heraldika szabályai szerint a kokárda színeit belülről kifelé kell olvasni
Fotó: Shutterstock 

Éppen ennek az ellentmondásnak köszönhetően évről évre felmerülő és vitákat indító kérdés az, hogy akkor most melyik is a helyes színsorrend a magyar kokárdánál. Szedjük össze, hogy mi alapján dönthetjük el ezt: 

1. Ha a francia mintát vesszük alapul, akkor a zászló színeinek belül kifelé kell megjelenniük a kokárdán, ami azt jelenti, hogy a magyar zászló esetében a piros szín van belül, azt követi a fehér, végül kívül a zöld. Ezt támasztja alá a heraldika szabálya is. 

2. Ha „pántlikás” kokárdáról van szó, akkor helyes a kívül piros, belül zöld sorrend a heraldika szerint is. Márpedig sok esetben ilyen kokárdáról beszélünk.

Az elterjedt változaton kívül van a piros szín, a pátlikán pedig lehetnek helyes és fordított sorrendben is a színek
Fotó: Shutterstock

3. Már 1848-ban sem volt egységes a kokárda kinézte és ez a téma napjainkban is megosztja a történészeket. A vitát 2000-es évek elején indította el Katona Tamás történész, amikor azt állította, hogy a helyesen használt szalagcsík/szalaghal kokárdán kívül van a zöld szín, azonban ezzel többen nem értettek egyet, arra hivatkozva, hogy már Petőfiék idejében is kívül volt a piros szín. 

4. A szalagból készített kokárdánál is lehet kívül a piros szín, azonban akkor a lenti részen fordul meg a színsorrend. 

Ebben az esetben a szalag úgy lett meghajtva, hogy fent kívül van a piros szín, azonban ennek következményeképp a lenti részen fordított a színsorrend
Fotó: Shutterstock

A kokárda helyes színsorrendjéről mindenkinek megvan a maga véleménye, de valójában nincs egyetlen kizárólagosan „helyes” változat. A francia minta és a heraldika szerint a színeknek belülről kifelé kell követniük a zászló sorrendjét, vagyis belül piros, középen fehér, kívül zöld. Ezzel szemben a pántlikás kokárdánál a piros kívül és a zöld belül elrendezés szintén megfelel a heraldikai szabályoknak, és ez az elterjedtebb forma. Történelmi források sem adnak egyértelmű választ, hiszen már 1848-ban is többféle változat létezett, és a 2000-es években kirobbant vita sem vezetett egyértelmű következtetésre. A szalagból készített kokárdánál is előfordulhat a piros külső réteg, de a hajlítás miatt a lenti részen megfordulhat a színsorrend, ha lent akarjuk balról jobbra olvasni helyesen a színeket akkor, viszont felül a zöld szín lesz kívül. 

Összességében tehát nincs kötelező érvényű szabály, mindenki a saját értelmezése és hagyományai szerint hordhatja a kokárdát, hiszen annak lényege nem a pontos színsorrend, hanem a nemzeti összetartozás kifejezése.