Ingerlékenyek és depresszívek lehetünk az óraátállítástól

Március végén állítjuk át az órákat a nyári időszámítása, amikor is a nappalok hosszabbak lesznek. Ez viszont az emberekre is hatással van, ugyanis sokakat megvisel az óraátállítás, amely mentális tünetekkel is járhat. Az Origo megkeresett egy pszichológust, aki ennek kapcsán kifejtette, hogy komoly hatásai lehetnek mindennek, főként tavasszal.

Ahogy közeledik március 30-a, az óraátállítás ismét napirendre kerül, amikor egy órával előrébb állítjuk az órákat. Ezért sokan találkoznak azzal a kérdéssel, hogy milyen mentális hatásokkal jár ez a változás.

Az emberi szervezet biológiai órája, más néven a cirkadián ritmus, az egyik legfontosabb tényező, amelyet az óraátállítás befolyásol. Az előreállítás tavasszal komoly hatással lehet az emberekre.

Ennek során a szervezetnek át kell állnia egy új ritmusra, ami néhány napig eltarthat.

– mondta az Origónak Szládovics Levente Gellért pszichológus, majd kifejtette, hogy ez kihathat az alvásminőség romlására, ez ingerlékenységhez, fáradtsághoz, koncentrációs problémákhoz és akár depresszív tünetekhez is vezethet.

Mindemellett az ilyen mértékű változások növelhetik a kortizolszintet, ami a stresszért felelős hormon. Emiatt pedig stresszesebbek lehetnek az emberek. Akik pedig arra hajlamosak, azok akár ezekben a napokban erősebb szorongást is érezhetnek.

Fotó: Jay Yuno/E+/Getty Images

Mely korosztályokat érinti leginkább?

A fiatalabb korosztály jellemzően enyhe álmosságot tapasztalhat az óraátállítás után. Ezzel ellentétben az idősebbeknél az átállás nehezebben történhet meg, számukra hosszabb időbe telhet alkalmazkodni. 

Mindezek mellett érdekes módon bizonyos kutatások szerint az óraátállítás utáni napokban megnövekedhet a közúti balesetek száma is, ami összefügghet a lelassult reakcióidővel.

Az óraátállítás tehát nemcsak fizikai, hanem mentális kihívásokat is jelenthet az emberek számára, különösen azoknál, akik érzékenyebbek a napi ritmus megváltozására.

Bár közvetlenül az óraátállítással kapcsolatos panaszok ritkák, sokan beszámolnak az első pár napban tapasztalt fáradtságról, ingerlékenységről és a napi ritmus zavaraiból adódó kellemetlenségekről.

- meséli a pszichológus.

 Az óraátállítás miatti figyelmetlenség és elcsúszott időbeosztás miatt késések és zavarok is gyakrabban előfordulhatnak a munkában és a mindennapi életben.

Az óraátállítás eltörléséről szóló viták során gyakran felmerül a kérdés, hogy a téli vagy a nyári időszámítás lenne-e előnyösebb a társadalom számára. Mindkét lehetőségnek megvannak a maga előnyei és hátrányai.

 Például a nyári időszámítás során a reggelek sötétebbek, ami nehézséget okozhat a munkába vagy iskolába indulóknak. 

Ezzel szemben a téli időszámítás korai sötétedéssel jár, ami szintén befolyásolhatja a hangulatot és a napi tevékenységeket.

Az emberek napi ritmusa is szerepet játszik abban, hogy ki hogyan éli meg az óraátállítást.

Fotó: stopabox / Shutterstock/Copyright (c) 2021 stopabox/Shutterstock.  No use without permission.

Az úgynevezett „éjszakai baglyok” jobban szenvedhetnek a tavaszi óraátállítástól, míg a „pacsirták”, akik korán kelők, az őszi változást viselhetik nehezebben.

- mondta Szládovics Levente Gellért.

Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy melyik időszámítás maradjon, még várat magára, ugyanis az Európai Bizottság visszavonta az évi két óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatot, miután a tagállamok hosszú évek alatt sem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben.

Mivel így a kérdés lekerült a napirendről, úgy tűnik, az óraátállítás a jövőben is megmarad. A bizottság közleménye szerint még annak menetrendjéről sem született megállapodás, hogy miként lehetne kivezetni a rendszert, így most marad a jelenlegi helyzet.