Ezért nem sikerült megegyezni az óraátállítás eltörléséről

Az Európai Bizottság visszavonta az évi két óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatát, miután a tagállamok nem tudtak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon-e érvényben. A kérdés ezzel lekerült a napirendről, így az óraátállítás továbbra is velünk marad. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy vannak-e még pozitív gazdasági hatásai ennek a rendszernek, vagy már egyáltalán nem tölti be az eredeti hivatását, vagyis az energia-, illetve azon keresztül a költségmegtakarítást.

 

 

 

• Az Európai Bizottság visszavonta korábbi javaslatát, ezáltal nem lehet megszüntetni az óraátállítást. 
• Az Energiaügyi Minisztérium elsőként az Origónak reagált a brüsszeli bizottság óraátállítási döntésére. 
• Lapunk egy szavazást is indított a kérdésben, ide kattintva elmondhatja a véleményét a brüsszeli döntésről.

Az óraátállításra ma is érvényben lévő rendszert még 1996-ban egységesítették, és azon alapult, hogy régen az óra állásához kötötték a közvilágítást. Ma már azonban automatikusan a sötétedéshez igazodva kapcsolódnak fel a lámpák, így ez nem jelent jelentős megtakarítást.

Az óraátállítást – és ezzel a nyári időszámítást – tehát elsősorban energiatakarékossági célból vezették be, hogy a nyári napfényes időszakot minél jobban ki lehessen használni a termelésben, minél kisebb szükség legyen a mesterséges megvilágításra. Ugyanakkor manapság ennek a szerepe már minimális, az energiafogyasztáson belül a világítás súlya elenyésző, de a több iparágban alkalmazott folyamatos műszak miatt is elvesztette jelentőségét – emelte ki az óraátállítás gazdasági hatásaira vonatkozó kérdéseinkre Molnár Dániel, az MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. vezető elemzője.

Szerinte ez a rendszer a turizmus és a szórakozás ágazat esetében lehet releváns, ezek a területek azok, amelyek erősen érvelnek az óraátállítás, illetve a nyári időszámítás megtartása mellett. Esetükben a nyári forgalmat, amely a szezonalitás miatt a legfontosabb, érdemben tudja befolyásolni, hogy mikor megy le a nap. 

Másrészről viszont az évi kétszeri óraátállítás sokaknál megzavarja a bioritmust, fáradtabbá teszi az embereket, ami hatékonyságromlást vagy akár baleseteket is eredményezhet. Ez utóbbinak a költsége pedig jelentősen magasabb, mint amit megspórolhatunk a rövidebb világítási időszakkal.

Az elmúlt 10-15 évben, amióta a figyelem középpontjába került az óraátállítás szükségessége, az összgazdasági haszon inkább negatív lehet. 

Az első időszakokban, például Magyarországon az 1980-as években, a bevezetéskor, az olajválságot követően még egyértelmű, pénzben kimutatható haszna volt az óraátállításnak és a megspórolt energiafelhasználásnak. Azonban a technika fejlődésével, az életvitel átalakulásával ez a haszon megszűnt, és inkább a hátrányok kerültek előtérbe.

Az óraátállítás kivezetésével kapcsolatban uniós szinten a legnagyobb probléma, hogy szükség van a közös szabályozásra. Jelentős problémákat okozhat például a kereskedelemben és az üzleti életben, ha a szomszédos országok eltérő időszámítás mellett teszik le a voksot, vagy valamelyik ország mégis megtartja a rendszert. 

A természetes állapot a téli időszámítás, ez az alap, viszont azok az országok, ahol jelentős szerepe van a turizmusnak, főleg a nyári időszakban, azok inkább a nyári időszámítást preferálnák. Ellenben az északabbra fekvő országok esetében, ahol eleve később kel fel reggel a nap télen, a nyári időszámítás még kedvezőtlenebb helyzetet teremtene. Nincs tehát olyan megoldás, ami mindenki számára a legjobb lenne, így a jelek szerint marad az évi kétszeri átállítás és annak egészségügyi következményei – említette végezetül Molnár Dániel.

Az óraátállítás mára elvesztette az eredeti hivatását
Fotó: AFP

Mikor lesz a következő óraátállítás?

Március 30-án vasárnap hajnali 2-ről 3-ra kell állítani az órákat – ekkor kezdődik a nyári időszámítás. A nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. Ez utóbbi 2025-ben október 26-án lesz – ekkor veszi majd kezdetét a téli időszámítás.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szintén arra mutatott rá, hogy korábban az energiafelhasználás, illetve annak csökkenése került kiemelésre az óraátállítás kapcsán. Később tanulmányok bebizonyították, hogy minimálisak ezek a hatások, vagy éppen károsak. Számos esetben növekszik az energiafelhasználás, ugyanis a sötétebb reggelek és a hosszabb esték miatt több elektromos áramot kell felhasználnunk. Az USA Energiaügyi Minisztériuma szerint például mindösszesen 0,03 százalékos megtakarítás érhető el az átállítással. Egyéb tanulmányok is bizonyítják, hogy érdemi hatás nincs. Alapvetően ma már a hét minden napján, reggeltől estig használunk energiát valamilyen formában.

Igazából az óraátállítás a klasszikus példája annak, hogy ha valami jól fest elméletben, az nem biztos, hogy ténylegesen úgy van a gyakorlatban is.

A  kutatási igazgató azt is kiemeli, hogy az óraátállítás utáni napokban, hetekben csökken a munka termelékenysége. Ez különösen hangsúlyos akkor, amikor tavasszal elveszítünk egy órát. A szállítás és szállítmányozás is „megszenvedi” ezt az időszakot, ugyanis extra odafigyelést igényel az esetleges érintett szállítmányok menedzselésére. A leghangsúlyosabb tényező pedig talán az adminisztratív és koordinációs tervekben jelentkezik.

Ma már a közgazdászok inkább úgy látják, hogy több a hátránya, mint az előnye. 

Nem véletlen tehát, hogy több országban már gondolkodnak azon, hogyan lehetne az óraátállítást kivezetni. Alapvetően az hozott nagyobb változást ebben a kérdésben, amikor a fogyasztók reggeltől estig, és a hét minden napján kezdtek energiát használni. Ma már nincsenek üresjáratok.

Uniós kitekintésben egyébként elmondható, hogy az Európai Unió három időzónájában Írország és Portugália a nyugat-európai időzónát használja, a közösség zöme, köztük Magyarország és másik 16 tagállam a közép-európai, Bulgária, Ciprus, a balti országok és Románia pedig a kelet-európai időzónában van. 

Az elmúlt 10 évben több országban – például Törökországban, Brazíliában és Oroszországban – is eltörölték az óraátállítást. Érdekesség, hogy az oroszok 2011-ben először a nyári időt tették állandóvá, majd három évvel később, 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt inkább átálltak a télire.