Ragadós száj- és körömfájás: szinte mindennel terjedhet a veszélyes járvány

Március elején megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírus egy hazai állattartó telepen. Mivel veszélyes és gyorsan terjedő fertőzésről van szó, ezért a hatóságok a telep teljes állatállományának leölése mellett döntöttek. Utánajártunk annak, hogy melyek a vírusfertőzés okozta megbetegedés tünetei, milyen eljárásrendet kell követni ilyen esetekben, valamint hogyan zajlik az állatok leölése.

A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen azonosított még március elején. A telepen a teljes állatállomány leölése időközben befejeződött. 

Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el a súlyos gazdasági kárral járó betegség elterjedésének megakadályozása érdekében. 

Megkeresésünkre a Nébih részletezte, hogy milyen eljárási protokollt kell alkalmazni egy ilyen vírus felfedezésekor és a fertőzés további terjedésének megakadályozására, illetve milyen tünetekkel jár ez a megbetegedés. 

Tájékoztatásuk szerint a fertőzés terjedhet a betegség lappangási stádiumában lévő vagy átvészelt, vírushordozó állatokkal, az ilyen állatokból származó nyers hússal, egyéb termékekkel (bőrrel, szőrrel, gyapjúval, tejjel, vágási hulladékokkal, stb.), fertőzött takarmánnyal, alommal és trágyával. 

Szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében ragályfogó tárgyak (eszközök, járművek, stb.), a fertőzött telepeken megforduló nem fogékony állatok (ló, kutya, macska, madarak, stb.) és az ember is a kézre, a ruházatra és a lábbelire tapadt vírusok közvetítésével. 

Istállón belül a fertőződés rendszerint közvetlen érintkezéssel, illetve a nyál közvetítésével történik.

A betegség kezdetén láz, levertség és étvágytalanság figyelhető meg. Jellegzetes tünet a hólyagképződés a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábvégeken és szarvasmarhák tőgybimbóján. 

Az állatfajonkénti tünetek megtalálhatóak a Nébih tematikus honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/rszkf ), többek között a „Gyakran Ismételt Kérdések”-en belül, az „Általános tudnivalók az RSZKF-ről” résznél: https://portal.nebih.gov.hu/-/gyik-rszkf

A kisbajcsi szarvasmarhatartó telep, ahol felfedezték a ragadós száj-és körömfájás betegséget az ottani állatállományban 
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTVA

A fertőzés megállításával kapcsolatban tudni kell, hogy a ragadós száj- és körömfájás egy nagyon erősen fertőző betegség, és a megbetegedett állatok nagyon nagy mennyiségben ürítik a fertőzőképes vírust. Ezért a betegség terjedésének megelőzése, és további állományok megfertőződésének megakadályozására, jogszabályban előírt kötelezettség alapján, a fertőzött gazdaságban jelen lévő valamennyi fogékony állatot le kell ölni.

Az állatok leölését minden esetben kíméletesen, megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek végzik vértelen úton, az állatok kábítását követően.

Miután a betegség rendkívül ragályos, ezért a jelenlegi járványügyi helyzetben a hatóságok a biztonságos ártalmatlanítás érdekében nem az állati tetemek távolabb eső hullafeldolgozóba történő szállítását, hanem a betegség kitöréséhez lehető legközelebb lévő megfelelő területen történő elföldelés - és nem az elégetés - mellett döntöttek, méghozzá Bábolnán, az ártalmatlanítással megbízott ATEV Zrt. saját, legközelebb eső, erre a célra megfelelő területén. A távoli szállítás ugyanis mindig számottevően nagyobb kockázatot jelent a fertőzés terjedése szempontjából. 

Az állatállomány leölése mellett egyéb óvintézkedéseket is bevezettek. A hatályos forgalmi korlátozásokról és kiszállítási szabályokról naprakész információk találhatók a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus portálján: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok

Ezek mellett a kisbajcsi telep körüli 10 kilométer sugarú körben a hatóság számba veszi a fogékony állatfajokat tartó valamennyi gazdaságot és az állatokból mintát vesz a vírus kimutatása céljából. Ugyanezen a területen belül tilos a vadászat. Ezen kívül Győr-Moson-Sopron vármegye egész területén a fogékony vadfajokból (őz, gím- és dámszarvas, vaddisznó) víruskimutatás céljára vérmintát kell venni, és azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumába be kell küldeni. 

Tilos továbbá Győr-Moson-Sopron vármegyében minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatók. Minden olyan termék, mely a betegség terjedésében szerepet játszhat, és a kitöréshez bármilyen módon köthető, zár alá helyezésre, illetve megsemmisítésre kerül.

A Nébihtől kapott információk szerint a fertőzött gazdaság újratelepítése legkorábban a megfelelően elvégzett, dokumentált és a hatóság által felügyelt végső fertőtlenítését követő 21 nap letelte után engedélyezhető.