Egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen jelentkeztek március elején a ragadós száj- és körömfájás betegség klasszikus tünetei. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette, ezért dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a járványügyi nyomozás megindítását.
A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében rendkívül szigorú hatósági intézkedések lépnek életbe, melyek magukba foglalják a fogékony élőállat fajok és termékeik szállításának tilalmát is.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik
A ragadós száj- és körömfájás
emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár.
A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni.
Az állomány felszámolása, a fertőzés forrásának felderítése folyamatban van.
A legfontosabb, hogy minden, a betegségre fogékony faj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások és az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására, állataik megbetegedését azonnal jelentsék állatorvosuknak!
– nyomatékosítja közleményében a hatóság.
A hír megjelentetésének idején tartott sajtótájékoztatót Pásztor Szabolcs országos főállatorvos, aki megerősítette, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen a betegség jelenlétét. A telepen mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei.
A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.
A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket
– hangsúlyozta az országos főállatorvos.
Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon. A hatóságot a telepet ellátó állatorvos március 5-én értesítette, aznap helyszíni vizsgálattal összekötött mintavétel történt. A jellemző klinikai tünetek miatt a gyanú alapján elrendelték a korlátozó intézkedéseket, zárlat alá került a létesítmény. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma március 6-án erősítette meg.
Pásztor Szabolcs elmondta, hogy a betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok.
Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.
A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
A vírus bejutásának körülményeit járványügyi nyomozásban vizsgálják, nézik azt is, hogy a telepekről milyen kiszállítások történtek a lappangási időszakon belül. Ezzel felmérik a vírus terjedésének esélyét, a járványügyi intézkedéseket a kockázat alapján határozzák meg és rendelik el – mondta a főállatorvos.
A főállatorvos közlése szerint rendkívüli a járványügyi helyzet, ezért a korlátozások is rendkívül szigorúak. Jelenleg országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozások indokoltak.
A vérvizsgálatokat állami költségre végzik – sorolta a főállatorvos.
Felhívta a figyelmet arra, hogy
tilos Győr vármegyében minden, fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása március 17-éig, és további rendelkezésig nem látogathatók ilyen állatfajt tartó turisztikai helyek.
Hozzáfűzte, minden olyan terméket, amely a betegség terjedésében szerepet játszhat, a kitöréshez bármilyen módon köthető, zár alá helyezik, megsemmisítik.
Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, az érintett állatállomány felszámolása haladéktalanul megkezdődik, a tetemek megfelelő kezelésére, a folyamatos fertőtlenítésre kiemelt figyelmet fordít a hatóság.
Az Agrárminisztérium, a Nébih és a teljes állatügyi hatóság mindent megtesz a járvány elfojtása, az érintett termelők segítése, kártalanítása érdekében. Az intézkedéseket a járványhelyzet alakulása alapján folyamatosan felülvizsgálják.
Fontos, hogy a betegségre fogékony faj tartója ügyeljen a járványvédelmi előírások betartására, az elrendelt szigorú hatósági intézkedéseket is beleértve, és azonnal jelentsék az állat megbetegedését az állatorvosuknak
– tájékoztatott Pásztor Szabolcs.