Németországban a legmagasabb az elektromos áram ára, ott 416,20 eurót kell fizetni 1 megawattóra fogyasztási teljesítményért, miközben Magyarországon a legalacsonyabb az ára, 110,90 euró
– derül ki a Finansvalp svéd ár-összehasonlító és banki szolgáltatásokat elemző vállalat értékeléséből, melyet a cég a 2023 második féléves Eurostat-adatsorok alapján készített.
Az IntelliNews által bemutatott elemzés szerint Németország után Belgiumban kerül a legtöbbe a villamos energiából nyert teljesítmény, megawattóránként 377,20 euróba. A harmadik helyen Írország áll, 374,60 euróval.
A németországi ár kiugró, közel 70 százalékos mértékben haladja meg az európai, 245,78 euró / megawattóra átlagot. A rekorder német ár jóval magasabb a lista nyolcadik helyén álló eurózónás árnál (305,40 euró), és még magasabb az EU-s átlagárnál (285 euró).
Ezekkel az árakkal szemben a vizsgált időszakban a legalacsonyabb árakkal Magyarországon lehetett találkozni: az említett 110,90 euró / megawattóra 55 százalékkal volt mérsékeltebb az európai átlagnál.
A második legolcsóbb villamosenergia-ár Bulgáriában, míg a harmadik Norvégiában volt ebben az időszakban.
Ezen adatok kapcsán érdemes arra kitérni, hogy milyen oknak vagy okoknak köszönhető a jelentős eltérés a legmagasabb (Németország) és a legalacsonyabb (Magyarország) árak között. Olle Pettersson, a Finansvalp vezérigazgatója szerint Magyarországon és Bulgáriában historikusan tekintve is viszonylag olcsó az energia, de az alacsony árakban nagy szerepe van a kormányzat által kifejtett, az árakra gyakorolt kontrollnak.
Ennek köszönhetően ugyanis megfizethető maradt a villamos energia költsége
– véli az elemző.
A másik szerinte az, hogy az olcsóbb energiát kínáló országok olyan hordozókból nyerik a villamos energiát, melyek olcsóbbak, mint a megújuló energiaforrások. Ezek között Pettersson a szenet és a nukleáris energiát említi. Ezek a források nagyobb ellátásbiztonsággal és olcsóbban adnak energiát más forrásokhoz képest. A megawattórát legdrágábban kínáló két országban, Németországban és Belgiumban erős függést látni a földgáz felhasználásától - jelzi az elemző.
Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy Magyarországon a Paksi Atomerőmű minden évben az ország teljes bruttó villamosenergia-felhasználásának tekintélyes arányát adja. Ez így volt 2024-ben is: a teljes felhasználás 35,6 százalékát a Paksi Atomerőmű biztosította. Ugyanakkor a hazai szélerőműveknek összesítve ismételten több mint 23 olyan napja volt, amikor nemhogy nem termeltek, hanem fogyasztóként viselkedtek a rendszerben.