Mit jelent a bankszámlastop és az áfa-visszatérítés? Az elemző most mindent elmagyaráz

A magyar kormány több területen is hatósági intézkedésekkel fékezi meg az inflációt, mérsékeli a lakosságot érintő terheket. A kabinet célja, hogy tartósan alacsony szinten stabilizálja az árakat, miközben megőrzi a nyugdíjak értékét és erősíti a családok vásárlóerejét.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón úgy fogalmazott: a kabinet idei legfontosabb feladata az infláció letörése, különösen az élelmiszerárak esetében. Az eddig bevezetett intézkedések – mint például az árrésstop – máris eredményeket hoztak: a kormány szerint az élelmiszeripari inflációt sikerült teljes egészében megállítani.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán / MTI Fotószerkesztőség

A miniszter közölte: az árrésszabályozás összesen 894 termék esetében eredményezett kedvezőbb fogyasztói árakat. A kormány abban bízik, hogy az áprilisi inflációs adatok már csökkenést mutatnak, sőt: az előzetes márciusi számok alapján az infláció 5 százalék alá mérséklődött.

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:

Az, hogy nem az értékesítési ár, hanem a kiskereskedelmi láncok árrése lett szabályozva, egy rugalmasságot ad az intézkedésnek, ezáltal akár hosszabb távon is fenntartható tud maradni.

Tejfölöket pakol a hűtőbe egy dolgozó a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben
Fotó: Balogh Zoltán / MTI/Balogh Zoltán

Mint mondta, az élelmiszerek a teljes inflációs kosár 30,1 százalékát adják, és a lakossági észlelésben is felülreprezentáltak:

Amennyiben az árrésstopnak köszönhetően csökkennek az élelmiszerárak, az nemcsak az inflációs folyamatokra, hanem a lakossági észlelésre is pozitív hatást gyakorolhat.

Díjstop a bankoknál és a szolgáltatóknál

A kabinet nemcsak a termékárakra koncentrál: a lakossági szolgáltatások díjait is befagyasztja. A bankokkal és a telekommunikációs cégekkel kötött megállapodás értelmében a 2024. december 31-i árakat 2025 közepéig nem lehet emelni.

Ahol a szolgáltatók már árat emeltek, ott vissza kell térniük a tavaly év végi díjszinthez, ahol nem történt változás, ott nem is lehet módosítani. Ez a döntés érinti a Magyar Telekom, a Yettel és a One Magyarország lakossági ügyfeleit is – a szolgáltatók bejelentették, hogy lemondanak az idei, 3,5–3,7 százalékos inflációkövető díjkorrekcióról.

Fotó: Kallus György

Koncz Péter szerint:

A szolgáltatók a múlt évi 10 százalékot meghaladó áremelést követően idén indokolatlan módon ismételten áremeléseket hajtottak végre, a kormánynak ezért kellett beavatkoznia a telekommunikációs cégek árazási gyakorlatába.

Hozzátette: 

A bankszektor esetében az elmúlt év 2000 milliárd forintot meghaladó rekordnyeresége után szintén nem indokolhatók a megvalósított áremelések, így a telekommunikációs szektor mellett itt is érthető a kormányzati beavatkozás.

A szakértő arra is rámutatott, hogy:

„Az alacsonyabb jövedelmi tizedekhez tartozó emberek is általában rendelkeznek banki számlacsomaggal vagy tévé-előfizetéssel, így az esetükben arányaiban nagyobb megtakarítás érhető el, amit így más, akár az életszínvonalukat javító termékekre és szolgáltatásokra tudnak fordítani.”

Egy friss háttérelemzés szerint a bankszámlastop akár 60 százalékos költségcsökkentést is eredményezhet az érintettek számára.

Nyugdíj- és rezsipolitika: értékmegőrzés és támogatás

Liszteket néz egy vásárló a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én, az árrésstop életbe lépésének napján
Fotó: Balogh Zoltán / MTI/Balogh Zoltán

A kormány 2025-ben is garantálja az inflációkövető nyugdíjemelést. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően novemberben érkezik a januárig visszamenő nyugdíj-kiegészítés, amennyiben az éves infláció magasabb lesz a tervezettnél.

Vitályos Eszter kormányszóvivő hangsúlyozta: idén februárban is kifizették a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentés pedig továbbra is érvényben marad. A magyar nyugdíjasok Európa legalacsonyabb gáz- és áramdíjait fizetik, miközben az alapvető élelmiszerek ára átlagosan 18,8 százalékkal csökkent számukra az árréscsökkentés hatására. Emellett áfa-visszatérítést is bevezetnek a nyugdíjasok számára.

Koncz Péter úgy látja:

A nyugdíj alapvetően az érdem elvén alapul: aki egész életében dolgozott, az megérdemli, hogy idős korában biztonságban éljen. Ezt a biztonságot úgy lehet megteremteni, ha megmarad a nyugdíjak értékállósága.

Kiemelte: 

Az áfa-visszatérítés vásárlóerőt növelő intézkedés, hiszen ezáltal olcsóbbá válnak a zöldségek és a gyümölcsök a nyugdíjasok számára.

Erősödhet a lakossági fogyasztás

A kormány úgy számol, hogy az intézkedések hatására a lakosság vásárlóereje erősödhet, és a gazdaság is stabilabbá válhat. A márciusi inflációs adatok kedvezőbbek voltak az előzetes várakozásoknál, amihez hozzájárult az üzemanyagárak csökkenése is.

Napraforgóolajat vesz egy vásárló a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én
Fotó: Balogh Zoltán / MTI/Balogh Zoltán

Koncz Péter szerint:

A fogyasztás akkor tud bővülni, ha a reálbérek növekednek, így értelemszerűen az inflációnak is meghatározó szerepe van a lakossági fogyasztásban. Amennyiben a dezinflációs folyamatok erősödnek, akkor a fogyasztás is még inkább kedvezően alakulhat.

A kabinet célja az, hogy a háztartásoknál több pénz maradjon, miközben fokozatosan csökkentik az inflációs nyomást.

Fontos a bizalom és az együttműködés

A szakértő szerint a mostani intézkedéscsomag sikerének kulcsa a szereplők közötti bizalmon és együttműködésen múlik:

A kormány és a gazdasági szereplők közötti együttműködés kulcsfontosságú ahhoz, hogy bármilyen gazdaságpolitikai intézkedés valóban eredményes legyen. A gazdasági környezettel szembeni bizalom az operatív működés mellett a beruházási döntéséket is befolyásolja.