Az első magyar mobiltelefonhívás 1990. október 15-én zajlott, és Bod Péter Ákos kereskedelmi és iparügyi miniszter indította Amerikába. A mérföldkőnek számító beszélgetés a Westel Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján zajlott le, kevéssel délután 3 óra előtt. Az első szavak pedig a „Jó reggelt” voltak, az időeltolódás következtében – írta a Tóretró.
Az azóta eltelt 35 év alatt rohamos tempóban fejlődött a telekommunikáció, és már nemcsak hanggal, hanem képpel, sőt videóval is üzenhetünk egymásnak
Az alábbi fotókon a telefonok különös „evolúcióját" mutatjuk:
Az évtizedek alatt a „táskatelefonból" egyre apróbb készülékek születtek, miközben a szolgáltatók száma egyre bővült. Az első magyar mobilhálózatot a Westel Kft indította el, és az első hálózat még a ma 1G-nek nevezett, 450 Mhz frekvenciát használta, analóg rendszerrel. A rendszer első évében 3, egy évvel később 6 ezer ügyfelet tudott kiszolgálni, kizárólag Budapesten, de a valós előfizetőszám csak 4500 volt 1991-ben.
A kezdetekkor a készülékeket csak a leggazdagabbak tudták megengedni maguknak, a szolgáltatás ára 1990-ben ugyanis egy autóéval vetekedett. A rendszerbe való belépés 75 ezer, egy-egy készülék pedig 73 960 – 135 960 forintba került, míg a havi előfizetési díj 6300 forint volt. A Merkur árlistáján abban az évben a legolcsóbb új autó a Trabant 601 Lim volt 102 ezer forintos árral, egy 3 ajtós Samaráért pedig 285 ezer forintot kértek. Az átlagbér ekkor hivatalosan 13 ezer forint körül alakult.
Az első időben a „táskatelefonok” voltak a mobiltelefónia eszközei. A Westel első kínálatában a Motorola Associate 2000, az Ericsson Hotline Combi és a Benefon Class szerepelt.
Az első nem „táska” telefon 1992-ben érkezett meg a Benefon Max képében.
1997-1998 környékére nem csak a telefon méretek, de az árak is jelentősen lecsökkentek, és a mobilok a korábbinál sokkal több ember számára váltak elérhetővé. Rövid idő alatt hatalmas robbanás történt a penetráció terén, és a kétezres évek elejére már arra néztek furcsán, akinek nem volt ilyen eszköze.
Az első SMS-t 1995. március 20-án a Pannon rendszerében lehetett elküldeni, a harmadik nagy szolgáltató, a Vodafone pedig 1999. november 30-án indult el Magyarországon. A prepaid előfizetések 2003-ban élték a fénykorukat, amikor 78,8 százalék volt az arányuk az aktív előfizetések között. Azóta – köszönhetően a mobilinternet és az okostelefonok térhódításának – folyamatosan csökken a feltöltőkártyás előfizetések aránya. Míg a 90-es években a hangátvitel, ma már az adatforgalom a domináns, a telefonálás a 2020-as évektől pedig csupán egy lett a sok funkcióból, amire a mobilokat használják.