Húsvéti árkörkép: meglepő, hogy melyik húsféle az idei sláger a sonka mellett

Indul a húsvéti roham a vásárcsarnokokban is. Meglepő, hogy melyik húsféle az idei sláger a sonka mellett, és az Origo megtudta azt is, nagypéntek előtt vagy nagyszombaton érdemes inkább felkeresni a budapesti vásárcsarnokokat.

Nemcsak kulturális beágyazottsága, a szokások, valamint a családok életében betöltött jelentősége okán, hanem a kiskereskedelmi forgalom miatt is – a karácsony ünnepe után – az év egyik legfontosabb időszakának számít a húsvét, illetve az arra való felkészülés. A húsvéti asztalokra ilyenkor a legtöbb otthonban hagyományosnak tekinthető élelmiszerek kerülnek, ezeket ugyanakkor nemcsak nagyobb kiskereskedelmi láncoknál, hanem piacokon, vásárcsarnokokban is be lehet szerezni. A piacokon zajló eladások pedig hozzájárulnak a húsvét miatt várhatóan tovább erősödő kiskereskedelmi forgalomhoz, melyek értékei a Központi Statisztikai Hivatal kiskereskedelmi módszertanában 2019 óta jelennek meg.

Vásárlók és árusok a Fehérvári úti vásárcsarnokban (illusztrációs célú felvétel)
Fotó: MTI - Nagy Zoltán

Tavaly dátum szerint március 31. és április 1. volt a húsvéti ünnep két napja, így a 2024. márciusi kiskereskedelmi adatokat érdemes felidézni a húsvét kapcsán. Az országos kiskereskedelmi forgalom akkor 1586 milliárd forintot ért el, ennek 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben keletkezett. Ebben a közel 809 milliárd forintban a piaci, nem bolti jellegű élelmiszer-eladások értékei is megjelennek. Azt persze még nem tudni, hogy az idei húsvéti forgalom – ennek nagyja vélhetően idén inkább áprilisban realizálódik – mekkora lesz és hogyan ad támaszt a kiskereskedelemnek, de az bizonyos, a vásárlók egy része idén is a vásárcsarnokokban (vagy azokban is járva) veszi meg mindazt, ami az ünnepre kell.

Nagy a választék a budapesti vásárcsarnokokban

Az idei húsvét közeledtével a fővárosi vásárcsarnokokat üzemeltető Budapest Vásárcsarnokai Kft. készített összeállítást az üzemeltetésükben működő piacok, vásárcsarnokok, üzletközpontok ünnepi készülődéséről – eladói oldalról. Ebből kiderül, hogy idén különös hangsúlyt kap a bárányhúsfogyasztást ösztönző kampány, ami egy, mostanra talán kissé feledésbe merült magyar húsvéti hagyomány felélesztésével függ össze. 

A sonkát, a tojást, a halat, a kalácsot az olcsóbb termékektől a közepes árszinten át a prémium kategóriáig be lehet szerezni a vállalat által üzemeltetett, élelmiszert kínáló vásárcsarnokokban, hat üzletközpontban, valamint egy piacon

– jelzi a vállalat.

Nagy választék van a húsvéti húsárukból a budapesti vásárcsarnokokban (illusztráció)
Fotó: BVCS

Földes Tamás, a cég ügyvezető igazgatója szerint kiskereskedelmi szempontból továbbra is az év legfontosabb időszakainak számítanak a karácsonyt, valamint a húsvétot megelőző hetek, napok. 

A húsvéton belül is elkülönül a böjti időszak, melyben a zöldségeknek jut a főszerep; az ügyvezető az Origónak nyilatkozva elmondta, hogy a vásárcsarnokok az üzletláncoknál is szélesebb választékkal rendelkeznek ezek kínálatában, miközben az áruk frissessége garantált. A másik fő része az ünnepi időszaknak maga a húsvét, melynek továbbra is a sonka a legfontosabb élelmiszere.

A böjti időszakra és a zöldcsütörtökre való előkészületeket friss zöld és primőr áruk kínálatával, többek között salátákkal, retekfélékkel, sóskával, spenóttal segítik a vásárcsarnokok eladói. „A húsvéti asztalra szánt sonkához is bőséges a kínálat, elkészítési mód, termékfajta és ár vonatkozásában is. Hazai, hagyományos parasztsonka, gyorsérlelésű termék, különféle, tájegységenként más-más füstölt csülök, comb, tarja, karaj, a manapság divatos szívsonka, vagy éppen olasz különlegesség is megtalálható. Tojást, hozzá a hónapos piros és sörretket, fejes salátát, jégsalátát, friss és készen kapható tormát, újhagymát, paradicsomot, paprikát is kínálunk” – ismertette a választékot Földes Tamás.

A társaság képviselője szerint a vásárcsarnokok legfontosabb jellemzője a széles kínálat, mely képes alkalmazkodni a fogyasztói igényekhez. Ezáltal minden vásárló megtalálhatja az igényeihez és pénztárcájához leginkább illeszkedő élelmiszereket az ünnepi asztalra.

Ilyen árakkal találkozhatunk a budapesti vásárcsarnokokban

A gyors árkörkép alapján a következő árak, illetve különlegességek várják a vásárlókat a csarnokokban:

• a Vámház körúti Nagycsarnokban a hagyományos füstölésű szívsonka kilogrammja 3900 forinttól 6990 forintig terjedő ársávban kapható;
• a Rákóczi téri és a Kórház utcai vásárcsarnokban hasonló árakkal találkozni (3900-6000 forintig);
• a Bosnyák téren bükkfával füstölt szívsonkát 4500 forintért vagy hagyományos füstölésű parasztsonkát is kaphatunk 4900 forintért. 

A húsvéti asztaloknak a sonka mellett másik elmaradhatatlan élelmiszere a tojás. Hagyományos tojást 86 forintért (L-es méretben) is lehet kapni, de akár olyan különlegességek is megtalálhatók egy-egy árus kínálatában, mint a füstölt-főtt fürjtojás, fűszeres olajban (ezt a Bosnyák téri piacon lehet beszerezni).

„Tavaly a kötözött sonka volt a sláger, most jobban fogy a tarja és a hátsó füstölt csülök”

Kevesebben járnak henteshez, sokan inkább a nagyobb üzletekben szerzik be a húsokat is, amely mögött árérzékenység állhat – vélte Takács Gábor, aki hentesként szolgálja ki vevőit a Vámház körúton működő, Nagycsarnok néven ismert vásárcsarnokban. A hentes az Origónak azt mondta, hogy a vásárlói szokások megváltozása mögött ugyanakkor nemcsak az árkérdés húzódik meg, hanem az is, hogy a budapesti agglomeráció felértékelődésével sokan nem a csarnokokban, hanem hazafelé tartva, egy kiskereskedelmi lánc boltjában intézik bevásárlásaikat. Takács Gábor szerint ugyanakkor a piaci árak „lehet, hogy kicsit magasabbak, de ezért megpróbálunk minőséget adni.” A hentes szerint nagyon nagy különbség nincs már a bolti és a piaci árak között a húsféléknél.

Tapasztalatai alapján idén a vásárlók inkább tarját vásárolnak, de Takács Gábor szerint van kereslet a kötözött sonkára, a szívsonkára, a parasztsonkára is. Igaz, ezek nagyobb súlyú darabokban kaphatók (így többet kell értük fizetni), ez talán lehet magyarázat arra, ha kevésbé fogynak.

Takács Gábor szerint – aki hentesáruját két évtizede ugyanattól a vágóhídtól szerzi be – érzékelhetően nőtt a bárányhús iránti kereslet, ennek és a marhahúsnak jelentősen emelkedett az ára, míg a sertéshús árát szerinte a stagnálás jellemzi. Elmondta: törzsvásárlói ismerik és megszokták az általa kínált jó minőségű áru jellegét, és bár eladóként kis mértékben drágábban szerzi be, mintha egy másik vágóhíd lenne a beszerzési forrás, az árkülönbség nem akkora, hogy megérje lemondani a minőségi többletről. A hentes szerint egyébként a csarnokban a kereskedők általánosságban csak minimális mértékben emelték áraikat.

Képünk illusztráció
Fotó: Unsplash

A húsvét elengedhetetlen tartozéka a kalács. Édes vagy sós fonott kalácsot 800 és 1000 forint között is vásárolhatunk, de találni különlegesebb gyümölcsös kalácsokat is 900 forintért. 

A vásárcsarnokokban garantálható, hogy a zöldség friss, így már nagycsütörtök előtt is érdemes kilátogatni valamelyik telephelyre. A következő árakkal találkozni a húsvétkor jellemzően nagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségeknél:

• a hónapos retket 250-590 forint között;
• a fehér sörretek csomagját 500-790 forint között árulják;
• újhagymát 250-580 forint között találni;
• egy csokor medvehagyma 400-500 forint, 
• a fejes saláta darabja 398 forinttól szerezhető be, míg
• a jégsaláta darabja 980 forint körül alakul a cég árkörképe szerint.

Valóban drágábbak a vásárcsarnokok, mint az élelmiszert áruló kiskereskedelmi láncok?

Általánosan elterjedt vélekedés az, hogy a kiskereskedelmi láncok olykor a nagy mennyiségben kínált, élelmiszer-biztonsági szempontból ugyan tökéletesen megfelelő, de a minőséget és élvezeti értéket tekintve a termelői, piaci árukészlet szintjét nem minden élelmiszer esetében elérő árukkal tudnak olcsóbbak lenni. Ugyanakkor – ha pontos adatfelvétel erről még nem is készült – Földes Tamás szerint sem alaptalan az a vélekedés, hogy a vásárcsarnokok és a bolti árak közötti különbségek csökkennek. Szerinte ugyanakkor a vásárcsarnokok kínálatára tekintve mindig a széles választék lesz a kulcsszó, a kínálati árak rugalmasan reagálnak a vásárlói keresletre, és mindig biztosítják a választási lehetőséget. Erre példaként a húsvétkor nagyon népszerű szívsonkát említi, melynek igen széles ársávján belül minden vásárló megtalálhatja az igényeinek megfelelő minőségű árut. A cégvezető szerint a széles választékra az önmagában jó irányjelző, hogy a budapesti vásárcsarnokoknak összesen mintegy 1300 állandó bérlője van.

A retek, újhagyma és más zöldségek is a húsvéti asztalok alapvető élelmiszerei közé tartoznak
Fotó: BVCS

Mikor menjünk a vásárcsarnokokba húsvéti nagybevásárlás céljából?

A nyitvatartás – ahogyan a karácsonyi időszakban –, húsvétkor is a vásárlók igényeihez igazodik: minden vásárcsarnok nyitva tart nagycsütörtökön, április 17-én és nagyszombaton, április 19-én a szokásos nyitvatartási rend szerint. Fontos megjegyezni, hogy nagypénteken, április 18-án minden fővárosi piac és vásárcsarnok zárva lesz, kivéve a Fehérvári úti Vásárcsarnok Virágpiacát, amely nagypénteken is várja a vásárlókat reggel 7 és délután 2 között.

A budapesti vásárcsarnokok húsvéti nyitvatartása (a BVCS engedélyével)
Fotó: Budapest Vásárcsarnokai Kft.

Húsvétvasárnap és húsvéthétfőn minden, fővárosi működtetésben üzemelő fővárosi vásárcsarnok, piac, üzletközpont zárva tart.

Április 22-én, keddtől pedig ismét a megszokott rend szerint várják minden telephelyen a vásárlókat.

A húsvéti élelmiszerek mellett az ünnepi kellékek is beszerezhetők a piacokon
Fotó: BVCS

Földes Tamás az Origo kérdésére válaszolva azt mondta, hogy az üzemeltetésük alatt álló vásárcsarnokokban kedden és szerdán már erős forgalomra számítanak a hétfői, egyébként is csendesebb nap után. Becsléseik szerint – a látogatószám-méréseket idén tervezik bevezetni – az élelmiszert kínáló öt vásárcsarnokukban összesen naponta átlagosan 100 ezer látogató fordul meg, a húsvét előtti napok pedig mindig nagy forgalmúak.

„A vásárlók száma alapján nincs érdemi különbség a szerda és a csütörtök, valamint a szombati nap forgalma között, mindhárom napon egyformán sokat vannak a vásárcsarnokokban”

– mondta az ügyvezető az Origónak, azt tanácsolva, hogy aki teheti, annak már érdemes a nagypéntek előtti napokon vásárolnia, de akinek erre nincs módja, biztos lehet abban, hogy szombaton is megtalálja az igényei szerinti árucikkeket a csarnokok kínálatában. „Ezért lényeges, hogy szombaton is ugyanúgy várjuk a vásárlókat minden vásárcsarnokunkban, mint a mostani napokon” – tette hozzá Földes Tamás.