A nagyok játéka a cseppfolyósított földgázzal kereskedés, de kisebbek is elkezdhetik

Miért fontos az energiaellátásban az, hogy a földgázt térfogatának 600-ad részére összenyomva és cseppfolyósítva a tengeren át is lehet szállítani? Elkészült egy olyan társasjáték, melyből nem csak erre a kérdésre kapható válasz, hanem a játékosok ki is próbálhatják magukat LNG-kereskedők szerepében. Az Origo lehetőséget kapott arra, hogy tesztelje a játékot – ismertetőnk következik.

Gazdasági, pénzügyi vonatkozású társasjátékokat bemutató cikksorozatunk korábbi részeiben volt már szó kisiskolások számára készült, a későbbi pénzhasználathoz szükséges tudatosságot előkészítő játékról, a világ egyik legismertebb, komplex, gazdasági témájú stratégiai játékáról, valamint  a magyar pénztörténetbe kalauzoló alkotásról is. A cikksorozat negyedik részét azoknak mindenképp érdemes elolvasni, akiket érdekel a vízre épülő energiatermelés témája, annak pedig, aki gondolatban kirándulna a Marsa, sőt, terraformálná azt, ide érdemes kattintania. Legutóbb pedig egy mostanában népszerű társasjáték mechanikára, az úgynevezett guríts és rajzolj mechanikára épülő játékot mutattunk be. Most pedig egy különleges, kereskedelmi forgalomba nem kerülő, a folyékony földgáz, azaz az LNG kereskedelmének világába bevezető játékról lesz szó.

Az LNG-kereskedelmet szimuláló társasjáték készült
Fotó: Origo

LNG-vel a kevésbé szennyező energiafelhasználásért

Érdemes rögtön az ismertető elején egyet hátrébb lépni, és megválaszolni a kérdést, hogy mi az az LNG? Az angol szavak (liquefied natural gas) rövidítésének kezdőbetűi a cseppfolyósított földgázt takarják, melynek egyre nagyobb szerepe van a világ tisztább – de legalábbis kevésbé szennyező – energiával való ellátásában. A LNG világpiacának legnagyobb szereplői között van Ausztrália, Oroszország, Katar, valamint az Egyesült Államok is. A cseppfolyósított földgáz előállítása meglehetősen technológiaigényes folyamat, de az eljárások már hosszú ideje rendelkezésre állnak ahhoz. A folyamatban a kitermelt gázt -161 Celsius fokra hűtik le, aminek következtében eredeti térfogatának 600-ad részére zsugorodik. Ebből pedig következik, hogy cseppfolyósított földgáz nagy mennyiségben szállítható olyan helyekre, ahová vezetéken nem, vagy csak nehézkesen lehet eljuttatni az energiahordozót, vagy ahová ugyan fut vezeték, de azon nem történik szállítás (a fosszilis alapú energiahordozók vezetékes szállításának egyes geopolitikai kérdéseiről, ezen belül a földgáz Magyarországra érkezéséről ezt az összeállításunkat ajánljuk kitekintésnek).

Az LNG-nek egyre nagyobb szerepet jósolnak a jövő energiaellátásában, még úgy is, hogy költségei viszonylag magasak. Nem véletlen, hogy a horvátországi Krk szigetén álló LNG-terminál a hazai energiapiaci szereplők számára is fontos, és hogy a terminál hosszú időre lekötött kapacitással működik. A Krk szigeten működő terminálról, és általában véve az LNG-ről, többet megtudhat az Origo ezen összeállításából.

Egy LNG-tanker a litvániai Klaipéda kikötőjében
Fotó: Vytautas Kielaitis / Shutterstock

Egyáltalán nem meglepő az sem, hogy az orosz-ukrán háború időszakában még nagyobb figyelemmel fordultak az országok a cseppfolyósított földgáz felé. Anélkül, hogy ebben az ajánlóban részletes elemzésbe bocsátkoznánk, annyit megemlítünk, hogy az LNG olyan mobilitást jelent a gázszállításban, amit a fix szállítási útvonalat jelentő vezetékes rendszerek nem képesek nyújtani. Ugyanakkor megfelelő visszafejtő (visszagázosító) kapacitások híján befogadása lassú folyamat (2022 őszén Európa egyes vizein LNG-tankerek torlódtak, mert nem volt kapacitás szállítmányuk áttöltésére és/vagy visszafejtésére a fogadónál). S az egész műfaj meglehetősen drága – jóval többe kerül az LNG, mint a vezetékes földgáz. Egyik pillanatról a másikra tehát nem lehet – és nem is lenne gazdaságos – lecserélni a vezetékes földgázt tengeren szállított cseppfolyósított változatára minden olyan régióban, ahol a vezetékes szállítás lehetősége biztosított, van viszont, ahol kulcsfontosságú lehet ennek meglépése.

A LNG-vel kapcsolatos néhány alapvető tudnivalót is bemutat közérthetően a játék melléklete
Fotó: Origo

A játékasztal mellett lehetünk LNG-kereskedők

A tengeri, az olajszállító hajókhoz hasonló tankerekkel megvalósított cseppfolyós földgáz szállításának mozzanatát ragadja meg az MVM támogatásával létrejött – és kereskedelmi forgalomba nem kerülő – játék, melyben a kereskedőknek (játékosoknak) mind akcióikkal (játékbeni cselekvési lehetőségeikkel), mind pénzükkel ügyesen kell zsonglőrködniük. A játékban a játékosszámtól függően rendelkezésre álló nagy piaci szállító országokból (Katar, Ausztrália, USA, Oroszország, Malajzia) kell LNG-t vásárolni, és azt a felvevőpiacokon jelentkező igények szerint szállítani (azokra szerződni). A piaci változásokat, vagy például a szabályozó környezet változását a játékban a szerződéseket jelképző kártyák véletlenszerű sorrendje befolyásolja.

A játékosok gázkereskedőket alakítanak, akik a világ nagy LNG-szállító országaival köthetnek üzletet
Fotó: Origo

Ám ha még ez nem lenne elég,

a versenyt különösen kiélezetté teszi, hogy a játékosoknak saját döntéseiknél figyelembe kell venniük azt, hogyan befolyásolhatja eredményességüket a többiek döntése.

A kereskedelmi (beszerzési és eladási) döntések meghozatala a játékban itt is akcióválasztásban jelentkezik, és igazán ötletes megoldás, hogy az akciók kiválasztásánál akciópárokat kell előbb választani, és csak utána a tényleges akciót. A játékban 5 akciópár, azaz 10 akció érhető el, ez pedig viszonylag nagy döntési szabadságot ad a játékosoknak (minden játékba 4 akciópár kerül véletlenszerűen). A kereskedelmi (beszerzési és eladási) folyamatok modellezésén belül az akciópár-választással minden kereskedő (játékos) óhatatlanul információt ad arról, nagyjából milyen piaci lépést tervez megtenni, de hogy pontosan melyiket választja a lehetőségek közül, azt ezzel még nem árulja el. Lehet gázt eladni és vásárolni (ameddig tud szállítani az előállító ország), a játékos feltöltheti saját tárolóját (hogy kedvező piaci környezetben jobb áron értékesítsen, de a piaci farkastörvények alapján, bizonyos feltételek mentén szert tehet játékostársa valamekkora gázkészletére is.

De ezzel még mindig nincs vége a lehetőségeknek. Ugyanis a kereskedőknek emellett figyelni kell az árra is.

Az LNG ára ugyanis a beérkező szállítmányok függvényében folyamatosan változik a fogadó piacokon.

Így – például – nem biztos, hogy a kereskedőnek továbbra is egy adott kontinens ellátásában érdemes gondolkodnia, ha árujáért a világ más pontján éppen többet kap (nem véletlen, ha ez valakinek ismerős helyzetre utal, ha máshonnan nem, a hírekből: néhány éve volt arra példa, hogy számos, Európába érkező LNG-tankert állítottak új irányba menet közben, amikor ázsiai országokból jelezték, hogy hajlandók többet fizetni az áruért az akkori energiaválságban).

Érdekes akciópár-választási mechanizmus működteti a játékot
Fotó: Origo

A LNG-szállítmányokat (gáztartályokat) jelképező hordószerű játékelemek persze áruként bármi mást is jelölhetnének a játékban. Ám a kétségtelenül az elmúlt évekre utalva aktuális, valós piaci fejleményekre utaló játékmenet, a felvevőpiaci áringadozásokkal, a kínálati oldali készletváltozásokkal kétségtelenül nagyon tematikussá teszi ezt a játékot. A kereskedőknek nagyon ügyesen kell megválasztaniuk szerződéseiket, mert sokat nyerhetnek azok teljesítésén, de akár előnytelen helyzetbe is kerülhetnek – márpedig a profit maximalizálására öt szerződés teljesítésén belül nyílik lehetőség. 

A játék ezért a döntéseinek optimalizálására és a kockázatvállalás kezelésére egyaránt tanítja a játékosokat. 

A játék végén az a földgázkereskedő lesz a győztes, aki a játék végére legalább 5 szerződést teljesít, amikből a legtöbb pénzt tudta megkeresni játékostársaihoz képest.

Az LNG-kereskedelmet szimuláló játék előre tervezést, a versenytársak döntéseinek figyelését várja a játékosoktól
Fotó: Origo

Értékelés:

A játékot 8 éves kortól ajánlja a fejlesztője, tematikája és akcióválasztásra épülő mechanikája, előre tervezést igénylő koncepciója alapján ugyanakkor akár felnőttek számára is kiváló szórakozást nyújthat – azaz pusztán korosztályi ajánlhatósága alapján családi játék a Go for LNG! Ugyanakkor ez az egyetlen játék cikksorozatunkban – bár az ajánlással nem szállunk vitába –, amelyhez szerintünk talán két-három évvel idősebb (kb. 10-12 éves kortól), vagy a modern társasjátékokban már gyakorlottabb gyerekekkel érdemes leülni a felnőtt társaság mellett, amennyiben a téma vonzóvá teszi a játékot. (A játékban szereplő kártyákon angol nyelvű szöveg van, ám ezek mennyisége nem nagy, továbbá ismétlődő, könnyen megjegyezhetők. Szükség szerint a kártyákat kártyavédőbe helyezve és azokba magyar címkéket téve lehet segíteni az angolul nem beszélő játékosokat.) A játék grafikai kivitele egységes, komponenseinek minősége hozza a jó iparági átlagot. Ikonográfiája is illeszkedik az egységes grafikai arculatba, ugyanakkor egy-egy ikon (melyek az elvégezhető akcióra, cselekvésekre utalnak) ábrázolását tekintve talán lehetne intuitívabb, az elvégezhető akcióra közvetlenebbül utaló.

A Go for LNG! című játékot az MVM Csoport jóváhagyásával kaptuk kipróbálásra – köszönjük a vállalatnak a lehetőség biztosítását.