A transzparens bérekre vonatkozó irányelv legfontosabb célja, hogy az unióban működő cégeknek tájékoztatniuk kelljen még az állásinterjú előtt a jelölteket a pozícióval járó bércsomagról, a pályázóktól pedig ne kérdezhessék meg, hogy mennyit kerestek a korábbi munkahelyükön.
A munkába állást követően az új kolléga kérhet tájékoztatást a vele azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkatársainak átlagos fizetéséről, az esetleges eltérés okairól, ezt pedig akár nemek szerinti bontásban is igényelheti majd.
Ezeknek az információknak persze a már meglévő munkavállalók számára is nyilvánosnak kell majd lenniük.
A direktíva kötelezően elérendő célokat tűz ki az uniós tagállamok számára, az egyes országok viszont saját maguk dolgozzák ki azokat a törvényeket, amelyek mentén teljesítik majd a kitűzött célokat. Egyelőre nincs konkrétum azzal kapcsolatban, hogy ennek hatására hogyan változnak majd a magyarországi jogszabályi keretek, a vállalatoknak viszont fontos pontosan látniuk a belső fizetési rendszerüket és átgondolt fogatókönyvvel rendelkezniük.
Kulcsfontosságú feladat áll tehát a cégek előtt: egyrészről fel kell mérniük a bérek közötti különbségek mértékét szervezeten belül pozíciónként, súlyozniuk a munkavállalói kompetenciákat és számolniuk a megoldás anyagi vonzataival. Ezeken felül pedig elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció is a dolgozók felé.
Az irányelv kiemelt célja a nemek közötti bérkülönbség csökkentése is.
Egy 2020-as uniós felmérés szerint az EU országaiban igen jelentős a férfiak és nők fizetése közötti különbség: a nők átlagosan 13 százalékkal keresnek kevesebbet egy órára vetítve, mint a férfiak. A 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek évente, az ennél kisebbeknek háromévente kell majd jelenteniük az illetékes hatóságok felé, hogy mekkora a nemek közötti jövedelemkülönbség a szervezeten belül azonos pozíciókban, és ha ez meghaladja az 5 százalékot, akkor közös értékelést kell végezniük a dolgozók képviselőivel és lépéseket kell kidolgozniuk a különbség csökkentésére.