A stressz hatása: megöli a munkavállalók teljesítményét

Egy hazai kutatás szerint a magyar munkavállalók jelentős része napi szinten küzd a stresszel. A stressz a mindennapok hajtóenergiája, rövid távon ugyan lehet kezelni, de idővel csökkenti a termelékenységet, ami a vállalatok eredményességére is negatív hatással van. A teljesítménye miatt szorongó alkalmazott nem tud csúcsformában dolgozni, főleg, ha hétvégén is a munkán idegeskedik, ahogy a fiatal nők közel fele.

A munkahelyi stressz nem szűnik meg azzal, hogy letelt a munkaidő, nem múlik el, ha becsukódik otthon az ajtó. Egy nemrég kiadott hazai felmérés azt tárta fel, hogy a dolgozók többsége – jellemzően a fiatal nők, 25-30 éves kor között – még hétvégén is stresszes a munkája miatt. Emiatt nem tudnak töltődni, a stressz jelentősen befolyásolja regenerálódási képességüket, produktivitásukat és döntéshozatali hatékonyságukat.

A stressz hatása sokrétű

• Az Affidea kutatása szerint a megkérdezettek 73 százaléka legalább közepesen stresszesnek érzi magát egy átlagos munkanapon, míg 13 százalék kifejezetten magas stresszről számolt be. A leginkább érintett korcsoport: 
• 30-39 éveseké (81 százalék ), 
• 25-29 évesek (74 százalék), 
• 50-59 évesek (72 százalék). 

A legkevésbé a 60-65 éves korosztály érzi magát stresszesnek (65 százalék), bár ez az arány még mindig magasnak tekinthető.

Mi stresszeli legjobban a munkavállalókat? 

A megkérdezettek szerint a munkahelyi stressz legfőbb okai közé tartozik:

• az időhiány és a túlzott munkaterhelés (43 százalék), 
• a tisztelet és igazságosság hiánya (32 százalék), 
• a túl magas elvárások (26 százalék). 

Érdekes módon a különböző iparágak között nem mutatkozott jelentős eltérés a munkahelyi stressz szintjében. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a stressz és az alváshiány együttes hatása csökkenti a munkavállalók kreativitását, problémamegoldó képességét, és növeli a kiégés kockázatát. A vállalat egészséges működéséhez erre tudatosan figyelni kell. A szakértők szerint három alappilléren nyugszik a jó teljesítmény:  a megfelelő alvás, a stresszkezelés és az energiamenedzsment. A modern vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a dolgozók jólétére fordított figyelem hosszú távon kézzelfogható üzleti eredményekben is mérhető. Nemzetközi tanulmányok azt is kimutatták, hogy a munkavállalók 80 százaléka tapasztal úgynevezett teljesítményszorongást. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók állandó nyomást éreznek a hatékonyság fenntartására, de ez pont csökkenti a teljesítményüket.

A teljesítményszorongás az a nyomasztó érzés, amikor a munkavállaló folyamatosan azt tapasztalja, hogy soha nem végez a munkával, és soha nem elég jó, amit csinál. Nem számít, hány órát dolgozik, hány projektet fejezett be, vagy hány célt ért el, mert folyamatosan új célokat kell kitűzni, és egyre többet kell önmagától megkövetelni. Ez szélsőséges esetben ellehetetleníti a pihenést is.

Aki folyamatosan szorong, hogy elég jó lesz-e, amit csinál, könnyebben kimerül, gyakrabban hibázik, és csökken az elkötelezettsége. Nagy Béla, a Comline Budapest vezető trénere azt mondja, a vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy a munkavállalók mentális és fizikai egészsége nem csupán egyéni felelősség, hanem üzleti szempontból is kritikus tényező. Kiemelte: egy túlterhelt, folyamatos stressz alatt álló csapat nem tud maximális hatékonysággal működni, ami végső soron a cég teljesítményére is visszahat. 

Sok esetben stresszkezelési és energiamenedzsment tréningek segítenek a vállalkozásoknak abban, hogy dolgozóik jobban kezeljék a mindennapi terhelést, ezzel pedig fenntarthatóbbá és hatékonyabbá váljanak a szervezetek. 

Nagy Béla hozzátette: 

A vezetőképzés és a tudatos HR-stratégia alkalmazása elengedhetetlen a modern munkahelyi kultúrában, hiszen az egészséges munkavállalók alkotják a sikeres vállalatok alapját.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a vezetők szerepe kulcsfontosságú a vállalati jólétkultúra kialakításában. Az empatikus vezetés, a reális elvárások és az energiamenedzsment támogatása nemcsak a csapatszintű elégedettséget növeli, hanem mérhetően javítja az üzleti mutatókat is. A sikeres vállalatok ma már nemcsak teljesítményalapú, hanem emberközpontú szemléletben gondolkodnak – hiszen a jól működő csapatok mögött tudatosan gondozott munkavállalói jóllét áll – hívta fel a figyelmet a szakember.