A madarak és fák napja minden évben emlékeztet arra, hogy közös felelősségünk a természet védelme.
A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) 1995-ben összefoglaló tanulmányt adott ki, amelyben összegyűjtötték az erdők rendkívül sokrétű gazdasági jelentőségét. A fák hatalmas mennyiségű alapanyagot biztosítanak a gazdaságok számára, ezzel együtt környezetvédelmi értékük is felbecsülhetetlen. Szerepet játszanak az élelmiszerelőállításban (például gyümölcstermés és méztermelés formájában, vagy az állattartásban), üzemanyagként is funkcionálnak, felhasználja őket a gyógyszeripar és a gyógynövény ágazat, a bútorok és háztartási berendezések gyártásához, valamint építőanyagok készülnek belőlük, és ipari feldolgozású nyersanyagokként is elterjedtek.
Az erdők jelentősége napjainkban állandóan új megvilágításba kerül. A kutatások azt mutatják, hogy az erdők befolyásolják az emberi egészséget és jólétet. A prevencióban (egészségmegőrzés vagy a betegségek megelőzése) és a rekreációban is nagy jelentősége lehet a természetközeli helyeken folytatott aktív kikapcsolódásnak, túrázásának vagy a nemzeti parkok látogatásának. Az Egyesült Királyságban – hasonlóan a magyarországi mozgás receptre programhoz – terápiás jelleggel is alkalmazhatják a természetes környezetet, különösen a közérzetet és a mentális egészség javítása érdekében, így például stressz csökkentésére. E terek rekreációra és természetalapú turizmusra való felhasználása már most is fontos, és a jövőben nagyobb szerepet fog játszani – különösen a világ urbanizált régióiban.
Történelmi távlatban tekintve az erdők aránya lényegesen magasabb volt, ugyanis az emberi tevékenység kezdete előtt az ország mostani területének 84%-a volt erdő. A KSH adatai alapján a mélypontot az első világháborút követő évek jelentették. Magyarország Európa erdőben negyedik legszegényebb országává vált, erdősültsége nem érte el a 12%-ot. Azóta 100 éves időtávon, lényegében megduplázódott az erdők aránya. Az első világháború után megszületett a Kaán Károly-féle új erdészeti politika a megmaradt erdők fokozott védelmére. A program az ország erdőterületének minden lehetséges módon való növelésére irányult – elsősorban az Alföld fásításával. Az 1929–1933 közötti nagy gazdasági világválság visszavetette ezt a folyamatot, és csak a második világháborút követő nagyarányú erdőtelepítések eredményeként sikerült az ezredfordulóig az 1949. évi 12,5%-ról 19,2%-ra emelni az erdősültségi arányt.
Az utóbbi időszakban jelentős előrelépés történt az erdős területek arányának növelésében.
Az Agrárminisztérium közlése alapján időarányosan megfelelő ütemben bővül a ráta, 2025 elejéig 25%-ra emelkedett az arány az évtized eleji 22%-ról. A minisztérium tájékoztatása alapján a 2019-ben életre hívott Országfásítási program keretében az elmúlt öt évben 184 millió facsemetét ültettek el, amiből 172 millió darabot a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítései során. Miközben az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek erdeje – sorolta az adatokat agrárminiszter. A legújabb, 2025 áprilisától elérhető erdőtelepítési pályázat is megjelent. Ennek keretében 64 milliárd forint áll rendelkezésre. Az erdőtelepítések a következő években is folytatódnak: a Vidékfejlesztési program keretében további 80 milliárd forint kerül kifizetésre.
Az erdővel borított területek arányának jelenlegi, egy évtized alatt 5%-pontos emelkedése, 22%-ról 27%-ra rendkívül teljesítményt mutat történelmi távlatban, ha összevetjük azzal, hogy 1949 és az ezredfordulóig, vagyis 50 év alatt történt hasonló léptékű változás, amely összesen 6,7%-pontot jelentett- írták az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közleményében.