Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huNem ragyognak már olyan fényesen a gyémántok? Ezt a kérdést sokan felteszik a gyémántipar jelenlegi helyzetét látva, mintegy megkérdőjelezve az állítást, ami a szinte szállóigévé vált Gyémántok az örökkévalóságnak James Bond-film címében rejtőzik. Miközben egyesek már valóban a gyémántipar nekrológját szövegezik, másik szerint a gyémántok továbbra is ragyognak majd, igaz, ragyogásuk fénye megváltozhat.
A gyémántipar az egyik legkülönlegesebb iparág, miként az Origo bemutatta, a pompa és a ragyogás, a gazdagság fogalmaival összekapcsolódó drágakövek világa legendákat és legendás vállalatokat egyaránt felvonultat. A gyémántok jelentőségét jól mutatja a Gyémántok az örökkévalóságnak című James Bond-film cselekménye is: a szuperügynök gyémántcsempészek nyomába ered a filmben, ám kiderül, hogy nem illegális ékszerkereskedelem áll a háttérben, hanen egy különleges lézerfegyver elkészítéséhez kellenének az értékes kövek a film gonosztevője számára. Azaz a gyémántokat végső soron ipari célokra használnák. Az 1971-es film óta több mint fél évszázad telt el, de most egyesek szerint magának a gyémántiparnak is leáldozott. Mások szerint a gyémántok ragyogása nem tűnik el, csak másmilyen lesz a jövőben.
Fotó: Shutterstock
Gyémántok az örökkévalóságnak – vagy a gyors összeomlásnak?
Gyors és példátlan zsugorodás egy végbe a globális gyémántiparban – állítja Leanne Kemp, ausztrál technológiai vállalkozó, aki vállalkozásával blokklánc-technológiával próbálja átláthatóbbá tenni a gyémántipart. Kemp szerint a gyémántipar csökkenő bevételei, a visszafogott kitermelés, és nem elhanyagolható módon, a gyémántok kulturális és gazdasági jelentőségének megváltozása mutatja, hogy az iparág szavai szerint nem egyszerűen zuhanórepülésben, hanem „szétesőben van.”
Ezek kemény kijelentések, még annak tükrében is, hogy – miként az Origo bemutatta – kevés iparág sínylette meg annyira a Covid-19 okozta válságot, mint a gyémántipar. Bár azóta sok kedvező folyamatot látni a piacokon, és többnyire működnek a világ legfontosabb gyémántbányái is, az első negyedév adatai aggasztóak – derül ki a Mining.com összeállításából.
A világ érték alapján a legnagyobb gyémántkitermelőjének számító Anglo American-hez tartozó, történelmi múltú vállalat, a De Beers, 44 százalékos bevételcsökkenést könyvelhetett el, eközben a gyémántok ott porosdnak a raktáraiban. A gyémántokat még átlagosan 10 százalékos árcsökkentés mellett sem vitték.
A globális jelentőségű gyémántipari cég legalább 2 milliárd dollár értékű eladatlan készleten ül.
A vállalat a bányászok szakszervezete szerint több mint 1000 munkahely leépítését tervezi a botswanai Debswana vegyesvállalatánál, annak ellenére, hogy a bánya az afrikai ország gazdaságának egyik tartóoszlopa.
Fotó: Northfoto
- Nem zárt jó negyedévet az orosz Alrosa sem, mely szintén a globális gyémántipar egyik meghatározó, globális fontosságú vállalata. A céget sújtják az orosz-ukrán háború miatt kivetett szanciók. Az Alrosa nyeresége 77 százalékkal csökkent, és kulcsfontosságú bányászati létesítmények működését kellett leállítania.
- A Petra Diamonds-ot 30 százalékos forgalomcsökkenés sújtotta, és jelenleg eszközeinek egy részét kényetelen értékesíteni, hogy talpon tudjon maradni.
- A jelentős gyémántbányászati cégek sorában az ausztráliai Lucapa nemrég maga kérte a csődvédelmet, miután fontos Sierra Leone-i bányájában a helyi partnercég lejárta a műveleteket, több mint 1000 munkavállalónak felmondtak, a vállalatnak pedig több mint 16 millió dollár költsége keletkezett ezekkel a fejleményekkel összefüggésben.
- Még a Lucara is, amely Botswanában és Kanadában is működő vállalat, a nemrég hatalmas fejlesztési programot kapó Karowe bánya teljesítménye és termelési rekordjai ellenére is kilátásainak rosszabbodásával néz szembe.
„Ezek nem elszigetelt események. Ezek egy olyan iparág tünetei, amelynek költségstruktúrái, kulturális beágyazottsága, valamint geopolitikai alapjai már nem képesek azt megtartani”
– állítja borús hangvételű értékelésében Kemp.
Érdemes kiemelni, hogy Kemp szerint a gyémántpiac általa vélt összeomlásában nagy szerep jut a kulturális vonatkozások átalakulásának. Szerinte ugyanis a gyémántok világát hagyományosan meghatározó narratívák – állandóság, romantika, különlegesség, titok – már nem rezonálnak kellően egy olyan világban, amelyben a gyémántoknál is az etikusság, átláthatóság, fenntarthatóság kerül előtérbe.
Fotó: Shutterstock
Lehetnek-e még örökkévalók a gyémántok?
Ez az értékelés meglehetősen erőteljes kijelentéseket használ, és különösen érdekes, hogy
nem közgazdasági elemzések révén magyarázza a természtes gyémántok piacán látható nehézségeket, hanem az említett kulturális vonatkozásokkal.
Így talán nem is csoda, hogy más szakértők nem látják ennyire sötéten a gyémántipar jövőjét. Paul Zimnisky, az ismert gyémántipari elemző mérsékeltebb véleménye szerint az elmúlt három év különösen fájdalmas volt, melyben a visszaesés nagy részét a 2021-es és 2022-es rekordeladásokat követő keresleti korrekció miatt kellett az iparágnak elszenvednie. Ehhez a kínai luxuscikkpiac gyengélkedése, valamint a mesterséges gyémántok előre törése is szerepet játszott.
Zimnisky ugyanakkor úgy vélik, hogy e nyomások enyhülése visszavezetheti az ágazatot a növekedés útjára. Mindazonáltal elismeri, hogy az iparág sorsa attól függ, hogy képes lesz-e újra feléleszteni a természetes gyémántok iránti vágyat. Azaz, röviden és tömören: kellően erős lesz-e marketingje?
A reflektorfény a kérdésben most az említett De Beers-re, mint korábban a modern gyémántipart megalapozó vállalatra esik. A cég neve egykor egyet jelentett a piaci kereslet felkorbácsolásával, az agresszív márkaépítéssel. Néhány éve viszont komoly bajba került, és dollármilliárdos értékvesztés mellett zajlott le a cég furcsa piacra dobása az Anglo American révén, de a cégnek azóta sincs vevője.
Nemrég a De Beers bejelentette, hogy felszámolja a laboratóriumi gyémántokra épített ékszermárkáját, a Lightboxot, jelezve, hogy visszatér a gyökereihez, és ismét a természetes gyémántokra összpontosít, amelyek a „Diamonds are Forever” („Gyémántok az örökkévalóságnak”) szlogent ihlették. A lépés a vállalat újrapozícionálására tett erőfeszítést jelzi az iparágra nehezedő növekvő nyomás közepette.
Kemp ugyanakkor úgy véli, hogy a gyémántok jövője egyszerre rejlik az ellenőrizhető eredetben, az etikus narratívákban, de semmiképp nem a nosztalgiában. Azt pedig Zimnisky optimizmusa mellett is belátja, hogy a gyémántok kulturális jelentése és jelentősége átalakulóban van.
Fotó: Shutterstock
Vannak persze olyan javaslatok is, melyek aranyat csinálnának a gyémántokból, legalábbis piaci értelemben. Ezek a javaslatok arra irányulnak, hogy a gyémántot stabil, kereskedhető eszközként kellene újrapozicionálni, mint amilyen most a fizikai arany. Ezzel az ötlettel kapcsolatban azonban még Zimnisky is szkeptikus.
„A gyémántok nem felcserélhetők egymással, mint az arany”
– mondta. Ugyanakkor egyetért azzal, hogy a legritkább és legjobb minőségű köveket továbbra is értékmegőrző szerepűnek tekintik majd.
Paul Zimnisky szerint egyébként a legnagyobb tétje a mostani helyzetnek a gyémántpiac változásaira érzékeny gazdaságok számára van, mint például Botswana, Kanada, Namíbia, Angola, de Oroszország is ide sorolható. Úgy véli: a marketinszempontok és a gyémántról szóló narratívák most elengedhetetlenek a sikeres értékesítéshez. Hiszen – mondja – mégis csak luxustermékről van szó.
Ugyanakkor tagadhatatlan:
a gyémántok régi, a misztikumban, ritkaságban, egyediségben gyökerező korszaka véget ért.
A gyémántok ragyogása nem tűnik el, de új okok, új történetek fognak mögötte húzódni még a legbizakodóbb elemzők szerint is.
A témában jobban elmélyülőknek az alábbi videót ajánljuk a mesterséges gyémántok térnyeréséről (angol nyelvű):
