Kkv-konferencia: érdekfeszítő előadások a május 20-án rendezett konferencián

Vágólapra másolva!

Hihetetlen előnyben vannak az MI-t használó kkv-k, miközben az európai cégek versenyelőnyének csökkenése nem az orosz-ukrán háborúval kezdődött – többek között ezekről is beszéltek az előadók a Kicsik, közepesek, erősek című konferencián. A kkv-konferencia előadásairól a Világgazdaság tudósítása alapján számolunk be.

Origo

Vágólapra másolva!

kkv konferencia Hortay Olivér szektor Szalai Piroska

A magyar kkv-k helyzetével és lehetőségeivel foglalkozó, a Figyelő szervezésében megrendezett kkv-konferencia zajlik május 20-án Budapesten érdekfeszítő előadásokkal. A konferencián felszólalt a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a kkv-k növekedéseiről, exportlehetőségeiről. Ebben a cikkünkben a Vg.hu beszámolói alapján foglaljuk össze a további előadásokat.

Kkv-konferencia: hogy állnak az európai cégek a versenyben?

Az EU-nak elsődlegesen energiaproblémája van, az európai cégek árhátránya már az orosz–ukrán háború előtt megjelent – erről beszélt Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője. Szerinte nem lehet tartósan ellenállni a társadalmi akaratnak, előbb-utóbb az EU-nak fel kell adnia az értelmetlen zöldpolitikai intézkedéseket.

Hortay Olivér úgy folytatta, ha optimisták vagyunk, és a fegyveres konfliktusokat a jövőben el lehet kerülni, akkor a külkereskedelem súlya a világgazdaságban nem csökkenhet tovább.

Ez a magyar gazdaság számára jó hír lenne, mivel nagyon nyitott és erőteljesen függ a külpiacoktól.

Az igazgató rámutatott: az elmúlt évtizedekben az EU veszített a relatív pozíciójából a világgazdaságban, miközben Kína súlya elképesztően nőtt, az Egyesült Államok pedig tartotta a helyezését.

Ezért joggal érezheti mind Amerika, mind az EU, hogy erre reagálni kell. Hortay Olivér meggyőződése, hogy az árhátrány egy másik komponense az ideológia vezérelt zöldpolitika. Az olló az amerikai és európai vállalatok között 2018 után kezdett kinyílni, aminek oka a szén-dioxid-kvóta.

Ezért úgy véli, hogy EU-nak elsődlegesen energiaproblémája van. Ugyanakkor nem a társadalom felől jött az az igény, hogy önsorsrontó módon a zöldpolitika felé tolódjon el.

Mesterséges intelligencia és kkv-k: ott a versenyelőny

A magyar kkv-k egyelőre nem használják akkora mértékben a mesterséges intelligenciát, mint EU-s versenytársaik, a trendek azonban kedvezőek, és egyértelműen láthatók hatásaik a hazai piacon belül is. Dr. Vajda Viktor LL.M, AI-szakjogász, a Neumann Technológiai Platform operatív ügyvezető-helyettese szerint ma már szinten mindenre használható a mesterséges intelligencia. A magyar kkv-knak azonban mindössze 3,7 százaléka használja jelenleg az MI-t, fele annyi, mint az EU-átlag, ennek ellenére azt látni, hogy a magyar cégek digitális affinitása fejlődik, lépéseiket ugyanakkor egyelőre az óvatosság vezényli e téren.

A hazai kkv-k közül azok, akik MI-t használnak, 23 százalékkal fejlődnek gyorsabban átlagosan, mint társaik, ez a trend pedig a marketing területén még erőteljesebbnek tűnik.

Aki kimarad, az úgy tűnik, lemarad, ezért az MI-felé nyitás minden hazai vállalkozás számára ajánlott.

Számukra az MI-felé közeledést a szakértő egy-egy konkrét példa vagy felhasználási terület kipróbálásán keresztül ajánlja.

Képezni kell a cégeket a versenyképességhez

A kkv-kat képezni és oktatni kell, mert csak így lehetnek versenyképesebbek – erről beszélt Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a konferencián. Hangsúlyozta, profitmenedzsmentre lenne szükség a magyar cégeknél. Régóta elhangzó érv a generációváltás levezénylése, ám tízből csak három vállalat veszi igénybe szakember segítségét.

Perlusz László szerint a kkv-kat képezni és oktatni kell, mert csak így lehetnek versenyképesebbek. De fontos az előrelátás és a tervezés is.

További részleteket ebben a cikkben olvashat.

Németországgal egy ligában van Magyarország

Míg 2010-ben Görögországgal és Romániával fociztunk egy klubban, ma Németországgal – ezt mondta Szalai Piroska, a miniszterelnök főtanácsadója a kkv konferencián.

Az inaktívak számának jelentős csökkenésének köszönhető, hogy egy millióval többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010-ben. Szalai Piroska szerint tartunk ott ma foglalkoztatottságban, mint a 80-as években, amikor csúcson volt a hazai munkaerőpiac. Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás után másfél millióan veszítették el munkahelyüket, a helyzet 1997 után stabilizálódott, de nem sikerült előrébb jutni.

Egészen 2010-es évek elejéig így, végül 2015-re sikerült elérni az uniós átlagot. A miniszterelnöki főtanácsadó szerint Magyarország ebben a tekintetben 2010-ben még

Görögországgal, és
Romániával „focizott egy klubban”, ám
mostanra már Németországgal.

Szalai Piroska elárulta, hogy az utóbbi években a munkaerőpiac javuló számai a nők foglalkoztatásának köszönhető.

Kiemelte: tavaly volt a rendszerváltás óta eltelt időszakban a harmadik legmagasabb a reálkeresetek növekedése, több mint 9 százalékkal emelkedett a fizetések vásárlóereje, idén erre rakódik rá 4,5 százalékos reálbér-növekedés.

„Nem igaz, hogy csökken a magyar életszínvonal”

– mondta Szalai Piroska.

A felszólalás további részleteiért olvassa el ezt a cikket!

Nőhet a vállalati hitelkereslet Magyarországon

A támogatott hitelek hatására a második és harmadik negyedévben dinamikussá válhat a hitelkereslet Magyarországon – ezt mondta Kiss Zalán, az MBH Bank ügyvezető igazgatója. Jelezte: jövőre erőteljes, 3,5 százalékos GDP-növekedésre számítanak.

A bank szerint növekszik a devizahitelek aránya, és csökkennek a támogatott hitelek. Azt a következtetést vonták le, hogy a kisebb kkv-k esetében a beruházások elmaradtak a növekedés és az alapkamat hatására. Rámutatott: drasztikusan csökkentek a támogatott hitelek, a kkv-k finanszírozása tekintetében a bankszektor semmilyen változást nem szeretne végrehajtani. Azt gondolják, hogy az idén bejelentett programok hatására a hitelkereslet dinamikusan meg fog indulni a második és harmadik negyedévben.

A hazai vállalatok forráshoz jutásában nagy szerepe van a kezességvállalásnak, ebben pedig a hazai kkv-szektor kulcsfontosságú partnere a Garantiqa – ezt pedig Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója mondta konferenciaelőadásában. A szakértő kiemelte: a hazai kkv-k sok esetben szuboptimálisan működnek, azaz alacsonyabb hatékonysággal üzemelnek és termelnek eredményt, mint tehetnék. A forráshoz jutás és annak könnyítése nagyot tud lendíteni ennek a problémának a megoldásán. A magyar gazdaság gerincét a kkv-k adják, ezért az ő segítésük nem csak kormányzati, de közös nemzetgazdasági érdekünk is.