Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Ticketmaster évtizedek óta meghatározó szereplője a zeneiparnak, mára azonban valósággal leuraltál azt: a világon eladott összes koncertjegy 70 százalékát ők értékesítik, a stadion- és arénakoncertek esetében pedig még ennél is nagyobb szeletet hasítanak ki a képzeletbeli tortából. A The Guardian cikke szerint tavaly rekordot jelentő 23,2 millárd dollár bevételt könyvelhettek el.
2010-ben ráadásul összeolvadtak a zeneiparban szintén nagyágyúnak számító koncertszervező céggel, a Live Nationnel, az egyesülés révén létrejött Live Nation Entertainment így a jegyeladás mellett az iparág más szegmenseiben is óriási befolyásra tett szert. Számos világsztárnak ők szervezik a koncertjeit, sokaknak menedzserként is egyengetik a karrierjét, és jó néhány koncerthelyszínnek is ők a tulajdonosai, más rendezvényhelyszínekkel pedig olyan szerződést kötöttek, amely révén az adott helyszín csak a Ticketmaster rendszerén keresztül értékesíthet jegyeket a különböző koncertekre.
A polipként való terjeszkedés a hatóságoknak is szemet szúrt, tavaly májusban az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma keresetett nyújtott be a manhattani szövetségi bírósághoz, a beadvány szerint a Live Nation Entertainment a monopóliuma révén korlátozza a tisztességes versenyt, a kisebb koncertszervezőket, a rendezvényhelyszíneket és az előadókat is megkárosítja. A keresetet immáron 39 amerikai tagállam képviselői írták alá, az ügy jelenleg is folyamatban van.
A monopolhelyzetük is egyértelműen felfelé hajthatta az árakat, a zenerajongók azonban más miatt sem szívlelik túlzottan a Ticketmastert, no meg ezáltal az anyacégét, a Live Nationt, ez pedig az úgynevezett dinamikus árazás gyakorlata. Ennek lényege, hogy egy adott jegy ára az iránta tapasztalható kereslet függvényében nő vagy épp csökken. Ez nem ördögtől való, alkalmaznak ilyesmit például a szállodák is, a Ticketmaster esetében viszont többször előfordult akár kétszeres-háromszoros jegyáremelkedés néhány pillanat alatt.
Tavaly ősszel az Oasis visszatérő turnéja kapcsán kiakadtak a rajongók, amikor az eredetileg 135 fontba kerülő jegyek egyik pillanatról a másikra 350 fontra drágultak. A történtek nyomán a brit versenyhatóság és az Európai Bizottság is vizsgálatot indított, ezek a fentebb említett amerikai vizsgálathoz hasonlóan jelenleg is tartanak.
A Guardian cikke épp az Oasisszel példálózva rámutat, hogy a koncertjegyek amúgy is elképesztő mértékben drágultak az elmúlt másfél évtizedben. A Gallagher fivérek zenekarának legutóbbi, 2009 stadionturnéjára az inflációval kiigazított árakkal számolva is 69 fontért lehetett hozzájutni egy állójegyhez, az idei turnén ennek több mint kétszeresét, 151 fontot kell leszurkolnia annak, aki szeretné élőben látni a legendás együttest. Méregdrága jegyárak ide vagy oda, a kereslet így is óriási, iparági adatok szerint összesen nagyjából 14 millióan akartak jegyet szerezni a turnéra.
A cikk a Pollstar adait felhasználva felidézi, hogy a legnagyobb tömegeket vonzó 100 turnéra az átlagjegyár 1996 és 2003 között nagyjából a dupljára nőtt 26 dollárról 50-re. Napjainkban a zenészek a bevételeik tetemes részét az élő koncertjeik révén szerzik, így érthető, ha minél nagyszabásúbb, látványosabb műsort igyekeznek prezentálni a rajongóknak. Igen ám, de ezeknek a költsége is magasabb, nagyobb helyszínek, magasabb rezsiköltség, drágább hang- és fénytechnika, megfelelő szakemberek bérezése, ez mind felfelé hajtja az árakat. A koronavírus-járvány miatt lezárásokat megelőző évre, 2019-re ennek nyomán a leglátogatottabb 100 turné átlagos jegyára 2003-as 50 dollárhoz képest 92-re nőtt.
A covid-válságot követően az orosz-ukrán háború, majd az energiaválság és a növekvő infláció is éreztette a hatását a zeneiparban, a helyszínek bérleti díjaitól kezdve a bérekig minden költség emelkedett, ami természetesen a jegyárakon is meglátszik: a top 100 turnét alapul véve az átlagos jegyár ezekre tavaly 136 dollár volt.
Hiába drágulnak azonban megállíthatatlanul a belépők, a rajongók látni és hallani akarják kedvenceiket, az olyan népszerű előadók, mint a Coldplay, Beyoncé vagy Taylor Swift turnéira hónapokkal a koncertek előtt elfogynak a jegyek. Taylor Swift 2023-24-es The Eras elnevezésű koncertkörútjának 149 állomására összesen 10,1 millióan váltottak jegyet, ami világrekordot jelentő 2,077 milliárd dolláros bevételt hozott. Ezt a csúcsot akár meg is döntheti a Coldplay, amelynek a Music of the Spheres című turnéja jelenleg is zajlik, és már így is 10,1 milliárd érdeklődőt vonzott, így a banda és menedzsmentje 1,2 millárd dollár bevételt könyvelhetett el.
Ahogy a fenti számok is mutatják, bármennyire is drágák lettek a koncertbelépők, még mindig rengetegen vannak, akik ekkora összegeket sem sajnálnak a sztárok fellépéseiért, amíg pedig a kereslet ilyen mértékű, a jegyek biztosan nem lesznek olcsóbbak.