Itt az újabb árstop-hullám, sorra jelentik be a díjbefagyasztásokat

Kormányzati árszabályozás esélyét helyezte nemrég kilátásba Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a biztosításoknál, különösen a lakásbiztosítások esetében. Könnyen lehet azonban, hogy erre végül nem lesz szükség, mert a biztosítótársaságok egymás után jelentik be döntésüket arról, hogy a lakásbiztosítások esetében átmeneti időszakra nem hajtanak végre áremeléseket, illetve nem alkalmazzák az inflációkövető díjkorrekciót. Itt a lista, melynek alighanem sok ingatlantulajdonos örülni fog.

Pénzügyi szabályozással készül a kormány a lakásbiztosítások piacán, azzal egyidejűleg, hogy közben tárgyalnak a biztosítókkal a lakásbiztosítási díjak mérsékléséről – írtuk néhány napja az Origón összeállításunkban annak kapcsán, hogy a nemzetgazdasági miniszter kormányzati árszabályozás bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha nem sikerül megegyezni a társaságokkal. (Arról, hogy milyen előzmények, illetve megfontolások vezethették a kormányt arra, hogy a korábban látottakhoz hasonlóan, közvetlenül beleavatkozzon piaci árakba, szintén olvashat összeállításunkban.) A biztosítótársaságok egymás után érkező bejelentései alapján – cikkünk pénteken, délben készült – azonban erre várhatóan nem lesz szükség (ettől függetlenül a kormányzat dönthet úgy, hogy intézkedésbe önti a biztosítótársaságok lépéseit). Ez pedig pénzügyi könnyebbséget hozhat a meglévő biztosítással rendelkezőknek, valamint az új szerződőknek egyaránt, nem mellesleg pedig hozzájárulhat az infláció további mérséklődéséhez.

Lakásbiztosítás: árstop jön számos biztosítótársaságnál (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

Mielőtt azonban az egyes biztosítótársaságok konkrét vállalásait látnánk, érdemes felidézni Nagy Márton kedden megjelent videójából azt a mozzanatot, amiben arról beszél, milyen lépés megtételét várja a társaságoktól. A miniszter ugyanis azt fogalmazta meg, hogy a díjakat úgy kell jelenlegi mértékükön meghagyni, hogy közben a biztosítási összegnek emelkednie kell, praktikusan legalább az infláció mértékével (azaz egy káresemény során nagyobb fedezetet kaphasson a biztosító). A miniszter főként a lakásbiztosításokra utalt, de a kgfb-díjakról is abban a kontextusban tett említést, miszerint azok hozzájárultak a viszonylag magas szinten ragadt szolgáltatási inflációhoz. Nézzük – a társaságok közleményei alapján –, hogy melyik biztosítócég milyen vállalást tett a kérdésben! A vállalások főbb elemei megegyeznek, ugyanakkor nem árt külön is áttekinteni, miket jeleztek arról a társaságok.

Lakásbiztosítás: a magánszemélyeknek szól az UNION vállalása

Az UNION Biztosító azt vállalja, hogy a magánszemélyek által 2025. július 1. és 2026. június 30. közötti kockázatviselési kezdettel kötött új UNION Lakásbiztosítás és UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás szerződések díjszintje – változatlan feltételek esetén – nem haladja meg a fenti termékek 2024. december 31-i díjszintjét 2026. június 30-ig. Azaz: az ebben az időszakban biztosításoknál a díjak a tavalyi év utolsó napján érvényes szinten rögzülnek lényegében bő egy évig.

A biztosító vállalja továbbá, hogy az UNION-nál meglévő, magánszemélyek által kötött lakásbiztosítási szerződések díja – a biztosítási fedezet változatlansága esetén – nem növekszik a 2025. július 1. és 2026. június 30. közé eső biztosítási évfordulóktól számított 1 évig. Ugyanakkor a biztosítási összegek a szerződési feltételekben meghatározott értékkövetés szerint változatlanul emelkednek.

Az Alfa Biztosító is önkéntes vállalást tett

A hazai biztosítási piac egyik legnagyobb szereplője, az Alfa úgy fogalmazott, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kérésével összhangban „együttműködési szándékát fejezi ki a lakosság inflációs terheinek enyhítése érdekében és csatlakozik a lakásbiztosítók önkéntes vállalásához.” Az Alfánál azt tartják szem előtt, hogy a lakásbiztosítással rendelkező magánszemélyek mentesüljenek a biztosítási díjat érintő 12 havi inflációtól, miközben a biztosítási összeg növekszik. Ennek érdekében a társaság az alábbi vállalásairól ad tájékoztatást:

• a lakosság által kötött új (2025. július 1. és 2026. június 30. közötti kockázatviselési kezdetű) lakásbiztosítási szerződések esetén a szerződések díja változatlan feltételek esetén nem haladja meg a 2024. december 31-i díjszintet 2026. június 30-ig;
• a meglévő, magánszemélyek által kötött lakásbiztosítási szerződések díja – a biztosítási fedezet változatlansága esetén – nem növekszik a 2025. július 1. és 2026. június 30. közé eső biztosítási évfordulóktól számított 1 éves periódusban;
• az alulbiztosítottság elkerülése érdekében – a biztosítási összegek a szerződési feltételekben meghatározottak szerint követik az előző időszak inflációját.

Fontos kitétel ugyanakkort, hogy a fent jelzett egyszeri engedményeket az Alfa akkor vállalja, hogy ha az éves fogyasztói árindex nem haladja meg a 6 százalékot (erre egyébként jó esély van, az infláció emelkedésének ugyanis csökkenő a pályája a legutóbbi, áprilisi adatok alapján, a tendenciát erősíthetik egyes újabb kormányzati intézkedések a kiskereskedelmi árak egy-egy csoportjánál). Ehhez pedig hozzá kell tenni, hogy a fogyasztói árindexet gyakran azonosítják az inflációval (s nem is alaptalanul, mert a mutatóban főként a lakosság által tömegesen igénybe vett szolgáltatások, vásárlások jelennek meg), de a teljes inflációs mutató ennél némileg szélesebb spektrumot ölel fel.

A Gránit Biztosító is megtette a vállalást

A Gránit Biztosító arról így, hogy az NGM és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) egyeztetéseinek eredményeként született meg az a megállapodás, amelynek célja, hogy ideiglenesen korlátozza a lakásbiztosítási díjak emelkedését. A Gránit Biztosító önként csatlakozik ehhez a vállaláshoz, ügyfelei érdekeit szem előtt tartva – jelzik.

A vállalás értelmében a Gránit Biztosító vállalja, hogy a magánszemélyek által kötött meglévő lakásbiztosítási szerződések díját – a biztosítási fedezet változatlansága mellett – 2025. július 1. és 2026. június 30. között nem módosítja. 

Emellett a biztosító az új, 2025. július 1. és 2026. június 30. közötti kockázatviselési kezdettel kötött lakásbiztosítási szerződések esetében sem emeli meg a díjszintet a 2024. évi szinthez képest. 

A biztosítási összegek ugyanakkor – a szerződési feltételekben foglaltaknak megfelelően – az infláció mértékével emelkednek, hogy a biztosítási fedezet továbbra is igazodjon a biztosított vagyontárgyak tényleges értékéhez.

Képünk illusztráció
Fotó: Unsplash

6 százalékos fogyasztói árindex mértékig korlátoz a Posta Biztosító is

Az eddigiekhez hasonló tartalmú vállalást tett a Magyar Posta Biztosító is, amely vállalja, hogy a magánszemélyek által 2025.07.01 és 2026.06.30 közötti kockázatviselési kezdettel kötött, új lakásbiztosítási szerződések esetében a szerződések díjszintje változatlan feltételek esetén nem haladja meg a Posta Biztosítónál 2024. december 31-én érvényes díjszintet 2026. június 30-ig.

A vállalás értelmében a Posta Biztosító kijelenti, hogy a meglévő, magánszemélyek által kötött lakásbiztosítási szerződések díja – a biztosítási fedezet változatlansága esetén – nem növekszik a 2025. július 1. és 2026. június 30. közé eső biztosítási évfordulóktól számított 1 éves periódusban. A biztosítási összegek ugyanakkor – az alulbiztosítottság elkerülése érdekében – a szerződési feltételekben meghatározottak szerint követik az inflációt. A vállalás náluk is legfeljebb 6 százalékos éves fogyasztói árindex mellett érvényes.

K&H: nincs teendője az ügyfeleknek

A K&H Biztosító is csatlakozik a lakásbiztosítók önkénetes vállalásához, hogy a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek mentesüljenek a biztosítási díjat érintő 12 havi inflációtól, miközben a biztosítási összeg növekszik. A társaság vállalja, hogy a 2025. július 1-je és 2026. június 30-a között megkötött és ezen időszakra eső kockázatviselési kezdettel rendelkező, új lakásbiztosítási szerződések esetében a szerződések díjszintje változatlan feltételek esetén nem haladja meg a 2024. december 31-i díjszintet a szerződés első évében.

A 2025. július 1-jei időpont előtt kötött és érvényben lévő lakásbiztosítási szerződések esetében a biztosítási összegek szerződési feltételek szerinti automatikus értékkövetéséből származó díjváltozását nem érvényesíti a 2025. július 1-je és 2026. június 30-a közé eső biztosítási évfordulóktól számított 1 éves periódusban. 

Ez a korlátozás nem vonatkozik az ügyfelek által kezdeményezett egyéb módosításokhoz kapcsolódó díjváltozásokra.

A fenti díjkorlátozást a biztosító a KSH által az értékkövetés alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, 6 százalékot meg nem haladó fogyasztói árindex esetén vállalja. Az ügyfeleknek nincs teendője a díjkorlátozás érvényesítésével, azt a K&H automatikusan biztosítja – jelzi a társaság.

A fent felsorolt biztosítók mellett a Colonnade Biztosító, a Generali Biztosító, a Groupama Biztosító és az UNIQA Biztosító is vállalják a fenti díjkorlátozásokat, ugyanezekkel a feltételekkel a fogyasztói árindex alakulását tekintve. 

Fontos vállalás a biztosítóké

Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu szakportál pénzügyi szakértője az Origónak értékelte a biztosítótársaságok vállalását. Szerinte rendkívül fontos, hogy a biztosítók nem csak azt vállalták, hogy a lakásbiztosítási szerződéseik díjait nem emelik egy éven keresztül, hanem azt is, hogy 

eközben a szerződéses összeget az inflációhoz igazítják.

 Ezt 6 százalékos éves inflációig vállalták, ami reális, hiszen a Magyar Nemzeti Bank 2025-ben 5-5,5 százalékos pénzromlást vár a márciusi inflációs jelentésében.

A szerződéses összeg infláció szerinti emelésével elkerülhető az ingatlanok alulbiztosítottsága, ami akkor fordul elő, amikor egy vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben szereplő összeget. Az alulbiztosítottság egyébként is előforduló jelenség, ami rendszerint abból adódik, hogy az ügyfelek a biztosítási szerződésükkel nem követik az ingatlanpiaci drágulást, amivel azt kockáztatják, hogy az esetlegesen keletkező kárnak csak egy részét fizeti ki részükre a biztosító – hívta fel a figyelmet a szakértő.